Berta Sándor

100-szor több adatot biztosít a 6G

A hálózati technológia fejlesztési versenye világszerte egyre keményebb. Japán már dolgozik a 6G lehetséges alkalmazási területein, például az emberek és a gépek közötti interakción.

Az ember és a gép fúziója már egy kicsit valóság - legalábbis az NTT Docomo japán konszern laboratóriumában. Az óriáscég tokiói központjában Takehiro Nakamura technológiai vezető és két alkalmazott bemutatta, hogy milyen lehet a 6G a gyakorlatban. A kísérletben részt vevő első személy ökölbe szorította a kezét és felemelte az alkarját. A karján lévő mandzsettába szerelt érzékelők leolvasták az agy által az izmoknak küldött idegimpulzusokat. Ezeket digitalizálták és a Docomo platformján keresztül elküldték egy robotnak, amely pontosan követte a mozdulatokat. A második alkalmazott is önkéntelenül összezárta az ujjait és mozgatta a karját. A mandzsettájában a jeleket visszaalakították elektromos impulzusokká és a bőrön keresztül az idegpályákba küldték. A mozgások még nem folyamatosak.Ez csak egy ízelítő azokból az alkalmazásokból, amelyek 2030 körül válhatnak valósággá a szupergyors 6G-mobilhálózatok segítségével.

Az NTT Docomo évi egymilliárd eurós kutatási költségvetésével a világ egyik úttörője ezen a területen. Az anyavállalat, az NTT már 2025-ben, az oszakai világkiállításon be akarja mutatni a 6G-hálózat prototípusát. Nakamura az emberi képességek technológiával történő bővítését, az úgynevezett humán augmentációt említi az egyik alkalmazási ötletként. Az új technológiával a hálózatuk egyfajta kiterjesztett emberi idegrendszerként működhet.


A 6G-hálózatok várhatóan 100-szor több adatot tudnak majd továbbítani, mint az 5G-hálózatok, amelyeket éppen most vezetnek be világszerte. Mahyar Shirvanimoghaddam, a Sydney-i Egyetem munkatársa szerint ez a sávszélesség elegendő lenne 142 órányi Netflix-videó letöltéséhez a legjobb felbontásban másodpercenként. Az adatátvitel késleltetése az 5G-hálózatokban várhatóan néhány ezredmásodpercről 100 mikromásodpercre csökken a végső kiépítési szakaszban.

A japán kormány a 6G szabványban látja a lehetőséget arra, hogy az országot a hálózati technológia vezető hatalmává tegye. A Cyber Creative Institute japán piackutató szerint a korábban úttörő szigetország jelenleg csak a harmadik helyen áll az USA és Kína mögött a 6G-szabadalmak tíz százalékát birtokolva. Az olyan szolgáltatók, mint a kínai Huawei és a dél-koreai Samsung már régóta csatlakoztak a küzdelemhez. 2020 végén a japán kabinet az ország legnagyobb vállalatait a Beyond 5G konzorciumba tömörítette. Azóta az autógyártók - mint például a Toyota - a gépgyártók és mások a mobilhálózat-üzemeltetőkkel és a hálózati berendezések beszállítóival - mint például az NEC - megvitatták a felhasználási eseteket és a műszaki követelményeket. "Ennek az összehangolt erőfeszítésnek az a célja, hogy a japán társaságok ismét úttörők legyenek a 6G technológiában. A japán kormány nagyon agresszív és reméli, hogy a fejlesztést az egész világra ki tudja terjeszteni" - magyarázta Nakamura.

A 6G szabvánnyal hirtelen elképzelhetővé válnak olyan szolgáltatások, amelyeket korábban csak kezdetlegesen lehetett megvalósítani. Az emberek egy kanapéról digitálisan bebújhatnak a világ bármely pontján lévő robotokba, amelyek a kiépítési stádiumtól függően úgy viselkednének, ahogy a pilótáik szeretnék. A távoktatás nem maradna beszédközpontú, hanem az is lehetséges lenne, hogy például egy tánctanár interneten keresztül tarthatna órákat.


De a szórakoztatásnál fontosabbak az ipari alkalmazások. A nagy adatátviteli sebesség ugyanis előfeltétele a dolgok internete következő szakaszának, amelyben az autonóm vezetéshez és a digitalizált gyárakhoz szükséges eszközök, gépek és érzékelők milliárdjai kerülnek hálózatba és cserélnek információt. Ez nemcsak a valós és a virtuális világok széles körű hálózatba kapcsolását teszi lehetővé; a 6G-hálózat hatótávolsága is megnő a földi állomások, a repülőgépek és a műholdak zökkenőmentes integrációja révén. Ez lehetővé teszi a lefedettség kiterjesztését nemcsak a ritkán lakott régiókra, hanem a levegőbe, a világűrbe, az óceánokba és a víz alá is. Végül még a tenger alatti építési tevékenységek is digitálissá válnak.

Nakamurát az új technológiák bevezetésével kapcsolatos tapasztalatai azonban óvatossá teszik, amikor az alkalmazások következő sikerére vonatkozó előrejelzésekről van szó. "Nagyon nehéz azonosítani a következő sikeres alkalmazást egy új hálózati technológia bevezetése előtt vagy annak kezdetén" - taglalta a szakember.

Amikor a japánok az ezredfordulón bevezették a 3G-hálózatokat, tévesen azt hitték, hogy a mobiltelefonos televíziózás nagy siker lesz. Ehelyett az iPhone megjelenésével a YouTube és más szolgáltatások terjedtek el. Egy dolog azonban biztos: az ipari alkalmazások megugrása miatt a globális verseny már a fejlődés kezdetén kiéleződött. A 3G-hálózatok indulásakor Európa, az Amerikai Egyesült Államok és Japán még zárt kört alkottak. Amikor a 4G szabvány elindult, a dél-koreaiak is csatlakoztak, majd az 5G megjelenésével a kínaiak is. "Az elmúlt két-három évben India aktivizálódott nagyon a tárgyalásokon" - mutatott rá Nakamura.

A különböző vállalkozások már most arról beszélnek, hogy milyen alkalmazásokat szeretnének. "Ez még összetettebbé teszi a folyamatot. Nagyon nehéz prioritásokat felállítani és konszenzust találni" - emelte ki a Docomo technológiai vezetője. Hogy ez sikerül-e, az egyre inkább a geopolitikától függ. Az USA és Kína közötti feszültségek azzal fenyegetnek, hogy az internetet befolyási szférákra szakítják. A fejlesztő rémálomnak nevezte azt a lehetséges forgatókönyvet, hogy a világ különböző 6G-szabványokra oszlik fel. Ennek oka, hogy a különböző piacokra szánt termékek és szolgáltatások kifejlesztése drasztikusan megnövelné a költségeket és lelassítaná a fejlesztést. Éppen e horrorforgatókönyvvel szemben a japánok továbbra is optimisták abban, hogy a távközlés világa egyben marad. "Még túl korai lenne megmondani, de jelenleg nem látom a szabványok szétválásának veszélyét. Ez annak is köszönhető, hogy az iparágban mindenki az egységes szabványt részesíti előnyben" - szögezte le Nakamura.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • zola2000 #9
    #mindmeghalunk!

    On: már a 3G sávszélessége is bőven elég volt, de ott nagy volt a késleltetés, a 4G ezt megoldotta, az 5Gre nem tudom van e szükség, elvileg külön ip címe lehet így korlátlan adatforgalommal az okoscipőfűzőnek is (szinte ezzel reklámozták az 5Gt) a gyakorlatban még mindig lassabb az 5G mint a 4G?

    A 6G már a 8K tvnél is értelmetlenebb.
  • MerlinW #8
    Jogos, my bad.
  • Zsoltee_a_bator #7
    Vannak, akik a sok g miatt paraznak es csakazert is 2g -t hasznalnak.. pont az hatol be az ember testebe a leginkabb :)

    ezeket az 5-6g -ket a semmi is elnyeli
  • kvp #6
    "6G will be using even smaller wavelengths that fall in the Terahertz (THz) band that falls between 100 GHz to 3 THz."

    https://en.wikipedia.org/wiki/Electromagnetic_spectrum

    NIR Near infrared 10 μm 30 THz 124 meV
    MIR Mid infrared 100 μm 3 THz 12.4 meV
    FIR Far infrared 1 mm 300 GHz 1.24 meV

    Szoval a mid infrared es a far infrared amit hasznalnak. Ez azert elonyos, mert a near infrared (kozeli infravoros) mar lathato a cmos kamerak szamara meg ir szurokkel is, igy minden ado vilagitana a fotokon (mint pl. az infra taviranyitok kozzul azok amik a kozeli infra tartomanyt hasznaljak). A regi irda protokoll is hasonlo elven mukodott, csak joval kisebb vivofrekvenciaval es az infra diodak akkori ara miatt a near infrared savban.

    Tehat igen, a 6G az infravoros feny, azaz kozonseges hosugarzas alapu lesz. :-)

    ps: A 7G-nek meg akkor valoszinuleg csak a lathato feny marad, mert foljebb mar nem mehetnek, mert az UV folott mar csak ionizalo sugarzas van. Igy lehetne pl. egy lakas egoibe 7G transmittereket rakni, amik a fenyerot szabalyzo kisfrekvencias PWM melle keverik be a nagyfrekvencias internetes jelet kis kitoltesi tenyezovel. (tehat pl. 99% fenyero, 1% adatjel, igy kikapcsolt lampa eseten csak max. 1%-os fenyeron vilagitana csillar ejjel-nappal)
  • MerlinW #5
    Hát, Nokia nem ezt mondja.

    "6G explained

    In the 6G era, the digital, physical and human world will seamlessly fuse to trigger extrasensory experiences. Intelligent knowledge systems will be combined with robust computation capabilities to make humans endlessly more efficient and redefine how we live, work and take care of the planet. Even though there is still a lot of innovation in 5G with the 5G-Advanced release of new standards, Nokia Bell Labs has already begun the research work on 6G to make it commercially available by 2030.

    How Does 6G Work?

    If you thought the leap in data transfer speed from 4G to 5G was a big one, then here’s a shocker: 6G wireless network is rumored to be 100 times faster than 5G. While 5G technology relied on frequencies in the microwave range to transmit data, 6G will be using even smaller wavelengths that fall in the Terahertz (THz) band that falls between 100 GHz to 3 THz.

    This will enable it to transmit data at shockingly fast speeds of approximately 95 Gbps (gigabits per second), which can hit a peak max speed of up to even 1 Tbps (terabit per second).

    Another way to understand the data transmission speeds with 6G is to analyze its latency, which is usually measured in milliseconds. Simply put, latency is the time it takes for data to be transmitted from its originating source to its destination. The lower the latency, the faster your data transmission speed would be.

    The latency for 4G networks is around 50 milliseconds and it falls to a mere 5 milliseconds with 5G technology.

    6G networks are set to reduce that to only 1 millisecond - implying an almost instantaneous data transfer speed. The high-capacity, ultra-low latency features of 6G will expand the scope of wireless technology to encompass never-before-seen applications in AI (artificial intelligence), mobile edge computing, blockchain technology, and much more."
  • kvp #4
    A 6G mikrohullam helyett infravoros fenyt hasznal. Azaz hosugarzast. Ennek az az elonye, hogy a nagyobb frekvencia nagyobb sebesseget is jelent. Hatranya, hogy a hosguarzas csak kozvetlen ralatas eseten hasznalhato es szinte minden infraban atlatszatlan anyag elnyeli. Azt, hogy az emberi ruha es bor is elnyeli szemely szerint elonyek tartom, mert igy kevesbe jut melyre mint az 5G. Szoval gyorsabb, de meg kisebb a hatotavolsaga es meg inkabb csak kozvetlen ralatassal megy.
  • mortep #3
    Topic off

    Egy kedves ismerősöm - aki nem épp IT analfabéta - különböző videókat meg osztott meg velem, miszerint egyes covid oltások után a számítógép felismerte tisztelt oltottat mint bluetooth eszközt ez után jött desszertnek az 5G génmanipuláció-chip-nanorobot, napasztmekk.

    Én meg azt hittem, hogy a laposföld az egy gag...
    Utoljára szerkesztette: mortep, 2023.01.18. 13:40:14
  • mortep #2
    Mostmár nemcsak a madarak fognak lefordulni a fáról, hanem a repülőgépek, meg a tengeralattjárók is. Jönnek a bechippelt chip-ek (vagy chips-ek)
  • MerlinW #1
    Ajaj, jön a COVID25 terjesztése :D