Berta Sándor
Elindulhat az USA-ban a Facebook elleni versenyjogi eljárás
Az ügyet tárgyaló szövetségi kerületi bíró a második, módosított beadványt már befogadta.
Az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC) és 48 szövetségi állam 2020 decemberében perelte be a Facebookot. A felperesek a benyújtott dokumentumokban azzal vádolták meg az óriáscéget, hogy a monopolhelyzetével akadályozza a szabad piaci versenyt. A céljuk annak elérése volt, hogy a társaság megszabaduljon a 2012-ben egymilliárd dollárért megvásárolt Instagramtól és a 2014-ben 19 milliárd dollárért megszerzett WhatsApptól. Tavaly júniusban James Boasberg amerikai szövetségi kerületi bíró elutasította az FTC első beadványát.
A The Wall Street Journal most arról tudósított, hogy a szövetségi bíró elfogadta a második, módosított keresetet, amelyben szerinte az FTC sokkal jobban megindokolta a tisztességtelen piaci versennyel kapcsolatos álláspontját. Boasberg ezzel párhuzamosan elutasította a Facebooknak a beadvány visszautasítására vonatkozó követelését. Ez derült ki a nyilvánosságra hozott bírósági dokumentumokból.
A második keresetében a szövetségi testület érvként hozta fel a felhasználói számok alakulását, valamint annak az időnek az elemzését, amelyet az emberek a platformon töltenek. A szövetségi bíró ugyanakkor most is elutasította azt a felvetést, hogy a platform megakadályozta, hogy az ajánlatai összejátszanak más fejlesztők szolgáltatásaival. Az FTC úgy vélte, hogy a TikTok, a Twitter, a YouTube más kategóriát jelentenek, mert sokkal inkább a tartalmak használatára összpontosítanak és kevésbé a személyes kapcsolatokra.
Ezekben az ügyekben egyébként mindig az a legfontosabb kérdés, hogy a felhasználók szenvedtek-e valamilyen hátrányt, például a túlzottan magas árak miatt. Az FTC viszont azzal érvelt, hogy ez önmagában semmit sem ér, mert például egy olyan óriáscég, mint az Amazon könnyen ellenőrizheti a különböző gazdasági területekről származó nyereségeket és eközben az ügyfelei látszólag profitálhatnak az alacsony árakból.
A Meta szóvivője úgy kommentálta a döntést, hogy meggyőződésük, hogy a tények le fogják győzni a felmerült felvetéseket, s a WhatsAppba és az Instagramba történt befektetésük jót tett a piaci versenynek. A cég véleménye szerint az egész felvetés oka, hogy a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság vezetője elfogult, ezt támasztják alá a korábbi megnyilvánulásai és beszédei. Lina M. Khan amerikai jogtudós a Yale Law School hallgatójaként az USA-ban a monopóliumellenes és versenyjogi munkájáról vált ismertté, korábban az Open Markets Institute nevű szervezet munkatársaként dolgozott. A szakembert Joe Biden elnök márciusban nevezte ki az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságához (FTC) és június óta vezeti a testületet. A bizottság vezetője az elmúlt esztendőkben a digitális óriáscégek bírálatával szerzett hírnevet magának, és úgy véli, hogy a jelenlegi amerikai egyesült államokbeli versenyjogi szabályok csődöt mondanak az internetes vállalatok esetében.
Az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC) és 48 szövetségi állam 2020 decemberében perelte be a Facebookot. A felperesek a benyújtott dokumentumokban azzal vádolták meg az óriáscéget, hogy a monopolhelyzetével akadályozza a szabad piaci versenyt. A céljuk annak elérése volt, hogy a társaság megszabaduljon a 2012-ben egymilliárd dollárért megvásárolt Instagramtól és a 2014-ben 19 milliárd dollárért megszerzett WhatsApptól. Tavaly júniusban James Boasberg amerikai szövetségi kerületi bíró elutasította az FTC első beadványát.
A The Wall Street Journal most arról tudósított, hogy a szövetségi bíró elfogadta a második, módosított keresetet, amelyben szerinte az FTC sokkal jobban megindokolta a tisztességtelen piaci versennyel kapcsolatos álláspontját. Boasberg ezzel párhuzamosan elutasította a Facebooknak a beadvány visszautasítására vonatkozó követelését. Ez derült ki a nyilvánosságra hozott bírósági dokumentumokból.
A második keresetében a szövetségi testület érvként hozta fel a felhasználói számok alakulását, valamint annak az időnek az elemzését, amelyet az emberek a platformon töltenek. A szövetségi bíró ugyanakkor most is elutasította azt a felvetést, hogy a platform megakadályozta, hogy az ajánlatai összejátszanak más fejlesztők szolgáltatásaival. Az FTC úgy vélte, hogy a TikTok, a Twitter, a YouTube más kategóriát jelentenek, mert sokkal inkább a tartalmak használatára összpontosítanak és kevésbé a személyes kapcsolatokra.
Ezekben az ügyekben egyébként mindig az a legfontosabb kérdés, hogy a felhasználók szenvedtek-e valamilyen hátrányt, például a túlzottan magas árak miatt. Az FTC viszont azzal érvelt, hogy ez önmagában semmit sem ér, mert például egy olyan óriáscég, mint az Amazon könnyen ellenőrizheti a különböző gazdasági területekről származó nyereségeket és eközben az ügyfelei látszólag profitálhatnak az alacsony árakból.
A Meta szóvivője úgy kommentálta a döntést, hogy meggyőződésük, hogy a tények le fogják győzni a felmerült felvetéseket, s a WhatsAppba és az Instagramba történt befektetésük jót tett a piaci versenynek. A cég véleménye szerint az egész felvetés oka, hogy a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság vezetője elfogult, ezt támasztják alá a korábbi megnyilvánulásai és beszédei. Lina M. Khan amerikai jogtudós a Yale Law School hallgatójaként az USA-ban a monopóliumellenes és versenyjogi munkájáról vált ismertté, korábban az Open Markets Institute nevű szervezet munkatársaként dolgozott. A szakembert Joe Biden elnök márciusban nevezte ki az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságához (FTC) és június óta vezeti a testületet. A bizottság vezetője az elmúlt esztendőkben a digitális óriáscégek bírálatával szerzett hírnevet magának, és úgy véli, hogy a jelenlegi amerikai egyesült államokbeli versenyjogi szabályok csődöt mondanak az internetes vállalatok esetében.