Berta Sándor

Digitális valuták terén Kínától tanulna Európa

Az ázsiai ország több hónappal megelőzte a területen a kontinenst.

Az Európai Központi Bank (EKB) és az eurózónához tartozó 19 állam jegybankjai részben azért indították el a digitális euró projektet, mert Kínában már javában zajlik az elektronikus jüan tesztelése, amely várhatóan 2021 tavaszán zárulhat le. Christine Lagarde, az EKB elnöke májusban azt nyilatkozta, hogy szeretné öt esztendőn belül bevezetni a digitális eurót, amelyről számos részlet derült ki.

A Német Szövetségi Jegybank és a Kínai Nemzeti Bank képviselői egy közös konferencián folytattak eszmecserét az elektronikus jüanról, amelynek a rövidítése e-CNY, valamint a digitális euróról.

Jianguang Shen, az EKB korábbi közgazdásza és a JD.com online kereskedőcég munkatársa azt mondta, hogy Kínában már most megvalósult a mobiltelefonnal való vásárlás és többek között ennek köszönhető, hogy az ázsiai ország ilyen gyorsan kilábalt a koronavírus-járvány miatti krízisből és a legtöbb államnál jobb gazdasági növekedési mutatókkal rendelkezik. Jens Weidmann, a Német Szövetségi Bank elnöke kiemelte, hogy a kínai jegybank a digitális valuták kérdésében jelentősen megelőzi Németországot és az eurózóna tagországait. A pénzintézet a területen úttörő szerepet játszott és az európai szakemberek örülnek, hogy bepillantást nyerhetnek a projektekbe.

Weidmann ezután kitért a digitális euró bevezetésére, amely szerinte azért telik majd öt esztendőbe, mert a valuta bankrendszerre gyakorolt hatását éppen úgy meg kell vizsgálni, mint az emberek aggodalmait. Jelenleg még senki sem tudja, hogy miként is néz majd ki a gyakorlatban a fizetőeszköz. A menedzser ugyanakkor mindenkit óva intett a túlzottan magas elvárásoktól, mondván a digitális euró nem lesz mindentudó pénz. Másrészt a helyzet kettős: miközben a digitális euró erősítheti a biztonságot, de sokan mégis attól tartanak, hogy a tranzakciók nyomonkövethetősége miatt megszűnik a készpénz jelentette névtelenség.

Az e-jünaról Changchun Mu, a külön erre a célra 2016-ban létrehozott intézet főigazgatója elmondta, hogy egy olyan megoldást akarnak megvalósítani, amelynél az elektronikus pénz egy e-pénztárcában tárolható az okostelefonon. Ezzel egyszerre három célt szeretnének elérni: egyrészt legyen egy biztonsági mentés a jelenlegi e-fizetési rendszerekhez. Másrészt segítsenek azokon, akiknek még mindig nincsen bankszámlájuk és ezáltal nem férhetnek hozzá az elektronikus fizetéshez. Végül pedig növelni akarják a fizetési rendszerek hatékonyságát.

Junfeng Dong, a kínai NetsUnion Clearing Corporation szakértője szerint az e-fizetések a koronavírus-járvány ideje alatt jelentős mértékben elterjedtek és ösztönzően hatnak a projektekben résztvevő vállalatokra.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • uwu2020 #4
    Esély az van rá, de jellemzően több a hozzászóló, mint a hozzáértő. Azért nem mindegy ki mondja. Ha mondjuk Debreceni Barnabás nyilkozna eről, az más súlyú lenne.
  • Munkas #3
    A magánvélemények is lehetnek jók. A többség mentális képességei itt valószínűleg megahladják a pénzügyminisztériumi dolgozók átlagát.
  • uwu2020 #2
    A múltkor egy kriptós hír alatt kb. ezt írtam le neked ami ebben a cikkben van. Ezzel szerintem egyértelművé vált mit értettem digitális euro alatt. Ezt most arra a mejegyzésedre értem, mikor azt írtad, most is digitális euró van. Na ezért írtam hogy nem.

    Amúgy lehet hogy pár dolgot eltalálsz az irományodban, de ezt igazából még senki nem tudhatja, max. azok sejtik, akik csináni fogják. Szerintem még nincs róla hír, nem hiszem hogy forrás alapján írod. Gondolom ezt úgy kell érteni, hogy te így képzeled el.
  • kvp #1
    A e-yuan az egy kozponti fokonyv alapu penz akar lenni, mint amilyen az MMO-s jatekokban is van. Egyszeru, energiahatekony, jol iranyithato es az allam meg azt is meghararozhatja, hogy mire kolthetjuk el. Ilyen digitalis penzes megoldas pl. a szepkartya is. (amit egyebkent itthon mar hasznalunk par eve, szoval ebben a kinaiak elott jarunk)

    Mire jo? Kozponti rendszer eseten kihagyja a bankokat es meghatarozhato, hogy mire koltheto el a kapott penz. Igy pl. segelybol nem tud valaki alkoholt venni, mert arra nem jo, de ha megveszi az ennivalot es eladna, akkor sem tud penzt kapni erte, mert elotte magyarazkodnia kell a hatosagnak, hogy segelyeskent mibol volt eladni valo tulajdona. Igy max. a cserekereskedelem maradna (etelert alkoholt), de ez nagyon limitalt feketekereskedelmet tesz csak lehetove es automatizalt modon kiszurhatoak az uzsorasok. Egy ilyen rendszerben a fizetest kvazi elelmiszerjegyben meg egyeb termekvasarlasi jegyben is kaphatjuk. Ha valaki meg szabadon elkotheto token-eket akar (pl. ingatlanvasarlasra), akkor azt jo alaposan meg lehet adoztatni luxusadoval. (amit persze a gazdagok zsebbol kifizetnek a tobbiek meg ugyis "onkent" lemondanak rola, mert akkor nem marad tokenjuk ennivalora) Szoval a kinai allam jo iranyba gondolkozik es szerintem at fogjak venni a megoldast nyugaton is...