Berta Sándor
A digitális euró bevezetését tanulmányozza a német jegybank
A Bundesbank külön csoportot hozott létre egy digitális központi jegybanki pénz előnyeinek és kockázatainak a vizsgálatára.
2020. januárjában az Európai Központi Bank mellett az eurózónába tartozó államok, valamint Anglia, Kanada, Svédország és Svájc központi pénzintézetei, illetve a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) egy olyan együttműködést indítottak el, amelynek célja egy digitális jegybanki fizetőeszköz létrehozása. A felek egy új munkacsoport keretében akarják összesíteni azokat az érveket, amelyek egy digitális deviza bevezetése mellett szólnak.
Most Burkhard Balz, a Német Szövetségi Bank igazgatósági tagja bejelentette, hogy a Digitális euró nevű projekt keretében megalapítottak egy egységet, amely egy digitális központi jegybanki pénz előnyeit és kockázatait tanulmányozza. A döntésre azután került sor, hogy kiderült, hogy a Facebook piacra dobja a saját kriptovalutáját, a Librát. Az volt az ébresztő a Bundesbank számára és a téma most prioritást élvez.
Balz hozzátette, hogy ha egy magántulajdonban lévő cég, amelynek akkora felhasználói tábora van, mint a Facebooknak és globálisan is annyira van jelen, előáll egy olyan javaslattal, mint a Libra, akkor azt komolyan kell venni. Bár ő személy szerint ellenezné egy digitális központi jegybanki fizetőeszköz bevezetését, de ettől még pontosan elemezni kell az abban rejlő lehetőségeket és kockázatokat. S csak ezután lehet eldönteni, hogy szükség van-e egy ilyen devizára. Jelenleg még inkább a kockázatokkal kapcsolatos kérdések a nyitottak és a Bundesbank most még nem tudja megmondani, hogy a kockázatok végül nagyobbak lennének-e, mint egy ilyen lépés haszna.
A szakemberek több forgatókönyvet tanulmányoznak. Az első alapján az új pénz csak a bankszektor számára lenne elérhető és később lehetne eldönteni, hogy a rendszert kiterjesztik-e a magánszektorra is. Az állampolgárok így elvileg megkapnák a pénzük digitális változatát is. Kérdéses azonban, hogy mindenki igényt tartana-e a digitális verzióra is, illetve egy ilyen szolgáltatás bevezetésével nem avulna-e el egyik pillanatról a másikra a bankrendszer. Az elemzés első részeredményeire nyáron lehet számítani.
Jens Weidmann, a pénzintézet elnöke tavaly júliusban azt nyilatkozta, hogy bizonyos körülmények között nagy potenciál van az olyan virtuális fizetőeszközökben, mint a Libra és ha tartják magukat az ígért dolgokhoz, akkor vonzók lehetnek a végfelhasználók számára.
2020. januárjában az Európai Központi Bank mellett az eurózónába tartozó államok, valamint Anglia, Kanada, Svédország és Svájc központi pénzintézetei, illetve a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) egy olyan együttműködést indítottak el, amelynek célja egy digitális jegybanki fizetőeszköz létrehozása. A felek egy új munkacsoport keretében akarják összesíteni azokat az érveket, amelyek egy digitális deviza bevezetése mellett szólnak.
Most Burkhard Balz, a Német Szövetségi Bank igazgatósági tagja bejelentette, hogy a Digitális euró nevű projekt keretében megalapítottak egy egységet, amely egy digitális központi jegybanki pénz előnyeit és kockázatait tanulmányozza. A döntésre azután került sor, hogy kiderült, hogy a Facebook piacra dobja a saját kriptovalutáját, a Librát. Az volt az ébresztő a Bundesbank számára és a téma most prioritást élvez.
Balz hozzátette, hogy ha egy magántulajdonban lévő cég, amelynek akkora felhasználói tábora van, mint a Facebooknak és globálisan is annyira van jelen, előáll egy olyan javaslattal, mint a Libra, akkor azt komolyan kell venni. Bár ő személy szerint ellenezné egy digitális központi jegybanki fizetőeszköz bevezetését, de ettől még pontosan elemezni kell az abban rejlő lehetőségeket és kockázatokat. S csak ezután lehet eldönteni, hogy szükség van-e egy ilyen devizára. Jelenleg még inkább a kockázatokkal kapcsolatos kérdések a nyitottak és a Bundesbank most még nem tudja megmondani, hogy a kockázatok végül nagyobbak lennének-e, mint egy ilyen lépés haszna.
A szakemberek több forgatókönyvet tanulmányoznak. Az első alapján az új pénz csak a bankszektor számára lenne elérhető és később lehetne eldönteni, hogy a rendszert kiterjesztik-e a magánszektorra is. Az állampolgárok így elvileg megkapnák a pénzük digitális változatát is. Kérdéses azonban, hogy mindenki igényt tartana-e a digitális verzióra is, illetve egy ilyen szolgáltatás bevezetésével nem avulna-e el egyik pillanatról a másikra a bankrendszer. Az elemzés első részeredményeire nyáron lehet számítani.
Jens Weidmann, a pénzintézet elnöke tavaly júliusban azt nyilatkozta, hogy bizonyos körülmények között nagy potenciál van az olyan virtuális fizetőeszközökben, mint a Libra és ha tartják magukat az ígért dolgokhoz, akkor vonzók lehetnek a végfelhasználók számára.