Berta Sándor
Először kelt át az Atlanti-óceánon robot vitorláshajó
A jármű önállóan teljesítette a Kanada és Írország közötti távolságot.
Az Offshore Sensing cég által indított SB Met Sailbuoy nevű robot vitorláshajó nyerte meg a Microtransat versenyt. A megmérettetés során az volt a cél, hogy egy önállóan közlekedő hajó eljusson Írországból Kanadába vagy fordítva, illetve a Karibi-térségből Európából vagy fordítva. Az irány, illetve a kiindulási és a célállomás tetszőleges lehetett. 2010 óta több mint 20 csapat vallott kudarcot. Az Offshore Sensing járt először sikerrel. A 2 méter hosszú és 60 kilogramm súlyú SB Met Sailbuoy 2,5 hónap alatt teljesítette a távot, augusztus 26-án ért célba. A vitorlás Új-Fundlandról indult és Írországig hajózott. A Microtransat után pedig Norvégia felé vette az irányt.
A siker bebizonyította, hogy a személyzet nélküli hajók technológiája már nagyon fejlett. Ezek a járművek hosszú távon jelentős mértékben csökkenthetik az óceánkutatások, a határvédelem és a tengerek, valamint a távoli régiók ellenőrzésének a költségeit. David Peddie, az Offshore Sensing ügyvezetője kijelentette, hogy megmutatták, hogy az ember nélküli hajózás lehetséges. Hozzátette, hogy az Atlanti-óceán északi része egyike a legnehezebben hajózható térségeknek. Az, hogy az SB Met Sailbuoy teljesítette a távolságot, azt bizonyítja, hogy hosszú távú útvonalakra is alkalmas - minden körülmények között.
A Microtransaton induló hajók legfeljebb 2,4 méter hosszúak lehettek és rendszeresen közölni kellett a tartózkodási helyükre vonatkozó adatokat. A versenyt már ideális körülmények között is rendkívül nehéz teljesíteni a több ezer kilométeres távolság miatt, de a viharok, a nagy hullámok, a hajók és a halászhálók külön is komoly veszélyeket jelentenek. Nem véletlen, hogy az elmúlt években több robothajó is eltűnt, elsüllyedt vagy megrongálódott.
Az Offshore Sensing eddig 14 robot vitorláshajót épített, amelyek alakja leginkább egy szörfdeszkára emlékeztet és amelyek tetején napelemeket helyeztek el. A robothajók olcsóbbak és fordulékonyabbak a kutatójárműveknél, a sodródó bójákkal ellentétben akár pozíciót is tarthatnak és a veszélyes területeken is átkelhetnek. Felszerelhetők számos szenzorral, hogy mérjék a hullámok méretét és erejét, a tengervíz só- és oxigéntartalmát, valamint halradarral és a víz alatt közlekedő járművekkel való kommunikációt elősegítő rendszerekkel. Egy jármű 150 000 euróba kerül, ugyanannyiba, mint amennyibe egy hagyományos kutatóhajó kibérlése néhány napra.
Az Offshore Sensing cég által indított SB Met Sailbuoy nevű robot vitorláshajó nyerte meg a Microtransat versenyt. A megmérettetés során az volt a cél, hogy egy önállóan közlekedő hajó eljusson Írországból Kanadába vagy fordítva, illetve a Karibi-térségből Európából vagy fordítva. Az irány, illetve a kiindulási és a célállomás tetszőleges lehetett. 2010 óta több mint 20 csapat vallott kudarcot. Az Offshore Sensing járt először sikerrel. A 2 méter hosszú és 60 kilogramm súlyú SB Met Sailbuoy 2,5 hónap alatt teljesítette a távot, augusztus 26-án ért célba. A vitorlás Új-Fundlandról indult és Írországig hajózott. A Microtransat után pedig Norvégia felé vette az irányt.
A siker bebizonyította, hogy a személyzet nélküli hajók technológiája már nagyon fejlett. Ezek a járművek hosszú távon jelentős mértékben csökkenthetik az óceánkutatások, a határvédelem és a tengerek, valamint a távoli régiók ellenőrzésének a költségeit. David Peddie, az Offshore Sensing ügyvezetője kijelentette, hogy megmutatták, hogy az ember nélküli hajózás lehetséges. Hozzátette, hogy az Atlanti-óceán északi része egyike a legnehezebben hajózható térségeknek. Az, hogy az SB Met Sailbuoy teljesítette a távolságot, azt bizonyítja, hogy hosszú távú útvonalakra is alkalmas - minden körülmények között.
A Microtransaton induló hajók legfeljebb 2,4 méter hosszúak lehettek és rendszeresen közölni kellett a tartózkodási helyükre vonatkozó adatokat. A versenyt már ideális körülmények között is rendkívül nehéz teljesíteni a több ezer kilométeres távolság miatt, de a viharok, a nagy hullámok, a hajók és a halászhálók külön is komoly veszélyeket jelentenek. Nem véletlen, hogy az elmúlt években több robothajó is eltűnt, elsüllyedt vagy megrongálódott.
Az Offshore Sensing eddig 14 robot vitorláshajót épített, amelyek alakja leginkább egy szörfdeszkára emlékeztet és amelyek tetején napelemeket helyeztek el. A robothajók olcsóbbak és fordulékonyabbak a kutatójárműveknél, a sodródó bójákkal ellentétben akár pozíciót is tarthatnak és a veszélyes területeken is átkelhetnek. Felszerelhetők számos szenzorral, hogy mérjék a hullámok méretét és erejét, a tengervíz só- és oxigéntartalmát, valamint halradarral és a víz alatt közlekedő járművekkel való kommunikációt elősegítő rendszerekkel. Egy jármű 150 000 euróba kerül, ugyanannyiba, mint amennyibe egy hagyományos kutatóhajó kibérlése néhány napra.