Ötvös Tibor
Fekete Párduc - Távol Afrikától és a Marvel-univerzumtól
A Fekete Párduc nagyon kilóg a Marvel filmek táborából és sajnos nem éppen pozitív értelemben. Érdektelen és unalmas sztori, jellemtelen szereplők, néha gagyi látvány. A Marvel ezt most benézte.
Hogy tetszett a Fekete Párduc?
Amerika kapitány ellenfele a Polgárháborúban egy afrikai ország hőse, a Fekete Párduc volt (Tony Stark mellett természetesen), aki apja halálát szerette volna megtorolni Bucky Barnes-on, Rogers gyerekkori barátján. Végül természetesen kiderült az igazság és Wakanda új uralkodója visszatért hazájába. A Fekete Párduc itt veszi fel a fonalat (egy rövidebb áttekintést követően, melyben megismerjük Wakanda világát és a Fekete Párduc mítoszát is) és szemtanúi lehetünk, amint T'Challa megküzd a trónért és elfoglalja helyét. Ezután a sztori haladása a következő (spoilerek nélkül): Ulysses Klaue felbukkan a radaron, T'Challa bosszúra szomjazva elindul hogy végezzen vele, majd megjelenik egy wakandai harcos leszármazottja, Erik Killmonger, aki jogot formál a trónra. Ennyit érdemes tudni a történetről.
Miközben néztem a filmet, végig azon töprengtem, hogy valóban jó vetítésre ültem be?! A külföldi sajtó ugyanis piedesztálra emelte a Fekete Párduc önálló kalandját, messze a legjobb Marvel filmnek kiáltották ki... miközben a szemeim előtt egy középszerű mű képkockái peregtek. A legnagyobb bajom az elszigeteltséggel van. Persze, értem én, hogy Wakanda titokban működik és valóban el is van szigetelve a világtól, de a filmnek is sikerült ezt megtennie a Marvel-univerzum berkein belül. Ha nem mutatkozott volna be a Polgárháborúban a harcos, simán lehetne bárhova helyezni az idősíkon a filmet. Ez persze annyira nem nagy baj, ám ezzel sajnos ki is zárt minden más hőst is a filmből. Az utóbbi filmekben nagyon ritka volt, ha egy szuperhős egyedül szerepel a filmben, mindig kapott egy-egy társat maga mellé aki segítette vagy csak felhúzta a filmet és bevonzotta a saját rajongói táborát is (lásd Thor: Ragnarök, ahol Hulk; Amerika kapitány kalandjaiban Fekete Özvegy, Sólyom állandó szereplő; de még Pókember mellé is bekerült mentornak Vasember). Itt viszont Fekete Párduc egyedül van - mármint szuperhősként.
És így nagyon nagy nyomás került a főszereplő Chadwick Boseman-ra, aki szerencsére derekasan helytállt. Az útját kereső herceg szerepében ismét bizonyítja, hogy remek színész és egyszer sem tolja túl a figuráját. Egy érzékeny, az uralkodástól tartó fiatal férfit látunk, aki próbálja megtalálni a módját népe boldogulásának. Sajnos nem tudta ennyire árnyalni a gonosz figuráját a rendező, Ryan Coogler kedvenc színésze, Michael B. Jordan, akivel a Creed-ben remekül értették meg egymást, ám itt nem működik az összhang. Egyszerűen túl sok a karakter, nagyon "túltolja" a figurát és ennek ellenére nem tud - ő sem - egy épkézláb Marvel-gonoszt megalkotni. Akkor már inkább Klaue maradhatott volna meg az "örök ellenfélnek", jobban járt volna mindenki. Serkis alaposan kigyúrta magát és pazarul hozza a lelketlen fegyverneppert, az ő és Martin Freeman jelenléte dobja fel a filmet.
És innen sajnos már nem tudok pozitívat mondani. A legnagyobb csalódást mindenképpen a látvány okozza. Bár Wakanda valóban csodálatosnak tűnik, de a 132 perces játékidő ellenére sem sikerült megoldani, hogy egy kicsit betekinthessünk a világba. Pedig érdekesnek tűnik, ahogy a vibránium a felszínre kerül és a törzsek egymással való kapcsolata is megért volna egy misét, ám a történetbe valamiért nagyon megpróbálták betuszkolni az "afro-amerikaiak elnyomás alatt élnek"-toposzt és ezzel meg is ölik az egész cselekményt. Az egészet erre akarják kihegyezni, miközben a főszereplő folytatja a bosszúhadjáratát és a kettőt nem is tudják egy platformra hozni. Dönteni kellett volna, hogy vagy a korábbi elnyomás vagy pedig a bosszú a fő elem.
A másik aki nagyon zavaró, az a király húgaként létező és Tony Stark-Q-Bruce Banner triót megszégyenítő eszközöket előállító hercegnő, Shuri, ő egyszerűen irritáló. Gondolom őt akarta az írócsapat a vicces karakter jellemével felruházni, ám ez nagyon nem sikerült - nem mellesleg a 120. perc környékén mosolyodott el a mozi először a filmen, szóval nem egy humorbomba. Az, hogy kisujjból olyan dolgokat ránt elő, amikért Tony Stark és az egész Bosszúállók csapat megnyalná a kisujját egészen hiteltelenné teszi a Vasember és Hulk munkásságát. Irracionális az egész és sajnos még a szinkron is csak ront rajta. Esküszöm nem emlékszem, mikor találtak ilyen rettenet magyar hangot egy színésznek!
A Fekete Párduc látványát tekintve is elmarad a társaitól. Nem nagyon lépünk ki Wakanda világából, viszont mint már korábban is írtam, mégsem sikerül bemutatni a közeget normálisan. Miközben a város remek, ott a grafikusok tették a dolgukat, addig a CGI-állatoknál már nagyon kilóg a párducfarok. És ez igaz a harcokra is, melyek a többi Marvel-filmhez képest rendkívül lassúak és erőltetettnek tűnnek, teljesen súlytalan az egész. Coogler nem igazán érzett rá a szuperhősös létre és még mindig azt gondolja, hogy Apollo Creed fiának bunyóit közvetíti.
Nagyon úgy tűnik, hogy a Marvel eléggé elbízta magát és ez egyébként az eddigieket tekintve érthetőnek is tűnik. Ám a Fekete Párduc maximum egy gyenge közepest érdemel és nem is nagyon tudom elképzelni, hogyan lehetett volna javítani a dolgon. Talán ha beemelnek még más hősöket mellé (ez korábban működött) vagy egyszerűen meghagyják mellékszereplőnek a herceget (amiben jelesre vizsgázott), mindenki jobban járt volna. De persze a film pénzügyileg így is siker lesz, a külföldi kritikusok talán az egyik wakandai virág elfogyasztása után lelkendeznek az írásaikban a filmről, a Marvel pedig ismét számolhatja a milliókat.
Miközben néztem a filmet, végig azon töprengtem, hogy valóban jó vetítésre ültem be?! A külföldi sajtó ugyanis piedesztálra emelte a Fekete Párduc önálló kalandját, messze a legjobb Marvel filmnek kiáltották ki... miközben a szemeim előtt egy középszerű mű képkockái peregtek. A legnagyobb bajom az elszigeteltséggel van. Persze, értem én, hogy Wakanda titokban működik és valóban el is van szigetelve a világtól, de a filmnek is sikerült ezt megtennie a Marvel-univerzum berkein belül. Ha nem mutatkozott volna be a Polgárháborúban a harcos, simán lehetne bárhova helyezni az idősíkon a filmet. Ez persze annyira nem nagy baj, ám ezzel sajnos ki is zárt minden más hőst is a filmből. Az utóbbi filmekben nagyon ritka volt, ha egy szuperhős egyedül szerepel a filmben, mindig kapott egy-egy társat maga mellé aki segítette vagy csak felhúzta a filmet és bevonzotta a saját rajongói táborát is (lásd Thor: Ragnarök, ahol Hulk; Amerika kapitány kalandjaiban Fekete Özvegy, Sólyom állandó szereplő; de még Pókember mellé is bekerült mentornak Vasember). Itt viszont Fekete Párduc egyedül van - mármint szuperhősként.
És így nagyon nagy nyomás került a főszereplő Chadwick Boseman-ra, aki szerencsére derekasan helytállt. Az útját kereső herceg szerepében ismét bizonyítja, hogy remek színész és egyszer sem tolja túl a figuráját. Egy érzékeny, az uralkodástól tartó fiatal férfit látunk, aki próbálja megtalálni a módját népe boldogulásának. Sajnos nem tudta ennyire árnyalni a gonosz figuráját a rendező, Ryan Coogler kedvenc színésze, Michael B. Jordan, akivel a Creed-ben remekül értették meg egymást, ám itt nem működik az összhang. Egyszerűen túl sok a karakter, nagyon "túltolja" a figurát és ennek ellenére nem tud - ő sem - egy épkézláb Marvel-gonoszt megalkotni. Akkor már inkább Klaue maradhatott volna meg az "örök ellenfélnek", jobban járt volna mindenki. Serkis alaposan kigyúrta magát és pazarul hozza a lelketlen fegyverneppert, az ő és Martin Freeman jelenléte dobja fel a filmet.
És innen sajnos már nem tudok pozitívat mondani. A legnagyobb csalódást mindenképpen a látvány okozza. Bár Wakanda valóban csodálatosnak tűnik, de a 132 perces játékidő ellenére sem sikerült megoldani, hogy egy kicsit betekinthessünk a világba. Pedig érdekesnek tűnik, ahogy a vibránium a felszínre kerül és a törzsek egymással való kapcsolata is megért volna egy misét, ám a történetbe valamiért nagyon megpróbálták betuszkolni az "afro-amerikaiak elnyomás alatt élnek"-toposzt és ezzel meg is ölik az egész cselekményt. Az egészet erre akarják kihegyezni, miközben a főszereplő folytatja a bosszúhadjáratát és a kettőt nem is tudják egy platformra hozni. Dönteni kellett volna, hogy vagy a korábbi elnyomás vagy pedig a bosszú a fő elem.
A másik aki nagyon zavaró, az a király húgaként létező és Tony Stark-Q-Bruce Banner triót megszégyenítő eszközöket előállító hercegnő, Shuri, ő egyszerűen irritáló. Gondolom őt akarta az írócsapat a vicces karakter jellemével felruházni, ám ez nagyon nem sikerült - nem mellesleg a 120. perc környékén mosolyodott el a mozi először a filmen, szóval nem egy humorbomba. Az, hogy kisujjból olyan dolgokat ránt elő, amikért Tony Stark és az egész Bosszúállók csapat megnyalná a kisujját egészen hiteltelenné teszi a Vasember és Hulk munkásságát. Irracionális az egész és sajnos még a szinkron is csak ront rajta. Esküszöm nem emlékszem, mikor találtak ilyen rettenet magyar hangot egy színésznek!
A Fekete Párduc látványát tekintve is elmarad a társaitól. Nem nagyon lépünk ki Wakanda világából, viszont mint már korábban is írtam, mégsem sikerül bemutatni a közeget normálisan. Miközben a város remek, ott a grafikusok tették a dolgukat, addig a CGI-állatoknál már nagyon kilóg a párducfarok. És ez igaz a harcokra is, melyek a többi Marvel-filmhez képest rendkívül lassúak és erőltetettnek tűnnek, teljesen súlytalan az egész. Coogler nem igazán érzett rá a szuperhősös létre és még mindig azt gondolja, hogy Apollo Creed fiának bunyóit közvetíti.
Nagyon úgy tűnik, hogy a Marvel eléggé elbízta magát és ez egyébként az eddigieket tekintve érthetőnek is tűnik. Ám a Fekete Párduc maximum egy gyenge közepest érdemel és nem is nagyon tudom elképzelni, hogyan lehetett volna javítani a dolgon. Talán ha beemelnek még más hősöket mellé (ez korábban működött) vagy egyszerűen meghagyják mellékszereplőnek a herceget (amiben jelesre vizsgázott), mindenki jobban járt volna. De persze a film pénzügyileg így is siker lesz, a külföldi kritikusok talán az egyik wakandai virág elfogyasztása után lelkendeznek az írásaikban a filmről, a Marvel pedig ismét számolhatja a milliókat.
|
Fekete párduc (Black Panther) amerikai akciófilm, 134 perc, 2018 12 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Ryan Coogler Producer: Kevin Feige Operatőr: Rachel Morrison Zene: Ludwig Goransson Forgatókönyvíró: Joe Robert Cole, Ryan Coogler Chadwick Boseman (T'Challa/Fekete Párduc) Michael B. Jordan (Erik Killmonger) Lupita Nyong'o (Nakia) Danai Gurira (Okoye) Martin Freeman (Everett K. Ross) Angela Bassett (Ramonda) Forest Whitaker (Zuri) Andy Serkis (Ulysses Klaue/Klaw) |
