Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

Naperőművel hasznosítanák a csernobili reaktor környékét

Nemzetközi kooperációban üzemelik be az első egységet, amelyet továbbiak követnének.

A csernobili atomerőmű kapcsán tavaly számolhattunk be arról, hogy nemcsak elkészült, de a helyére is került az új szarkofág, amelyre a további munkálatok elvégzése, pontosabban a régi, sérült burkolat, valamint az épületek elbontása miatt lesz szükség. A reaktor környékének újbóli hasznosítása is napirenden van, ezt az első körben naperőművek révén érnék el.

Még az év vége előtt, december folyamán állítják üzembe az első ilyen erőművet, amely egy kisebb projekt révén készült el. A hírügynökségi jelentés szerint a német Enerparc és az ukrán Rodina együttműködésével jött létre az 1 megawattos egység, amely nagyjából 1 millió euróba került, és mindössze 100 méterre helyezkedik el a reaktortól. Az egyik legfőbb cél éppen a terület újbóli hasznosítása volt, amit az ukrán kormány komoly támogatással igyekezett felgyorsítani, hiszen kilowattóránként 15 eurocentet fizetnek majd a hálózatba táplált áramért, ami kifejezetten magas szintnek számít – ezzel nyilván a magas kockázatot igyekeznek ellensúlyozni, 2030-ig beígérve a támogatást.


A környéket érintő veszélyes sugárzás miatt a mezőgazdasági tevékenység és az erdőgazdálkodás eleve kizárt, így a megújuló energia jött itt szóba, hiszen ez utóbbi esetben nem merülhetnek fel komolyabb aggályok – a kormány pedig kifejezetten olcsó áron kínálta a területet. Nem a mostani az egyetlen projekt, ami ezt a környéket érintené, a francia Engie például már gigawattos terveken gondolkodik, több kínai cég szintén nagyobb naperőműparkot építene itt fel, a fent említett német-ukrán páros pedig további 99 megawattot biztosítana a környékről.

Siker esetén csak ez a két cég 100 millió eurót költene el a különböző projektekre, ami nyilván nagyon jól jönne szomszédunknak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gforce9 #362
    " to gain statistical confidence that θ is realistic."

    Hát igen még sokkal ezelőtt erről is beszéltem. Ha a programozó, programtervező idióta és egy kritikus rendszernél nem ellenőrzi azt, hogy a fizikai valósággal egyáltalán köszönőviszonyban van e a számolt érték, akkor ilyenek fordulnak elő. Hanyagság, túlhajtott munkaerő, forráshiány vezethet ide.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.12.18. 18:02:20
  • defiant9 #361
    Na ja, profit orientált megközelítés ide vezet. Űrhajózással szemben az lehet a különbség hogy ott nagyon költséges 1-1 SW hiba következménye. A követelmények elég szigorúnak tűnnek Joe-nál. Ezért is nem értem hogy Igor a Sojuz-nál miért nem detektálta a bug-ot, szimulációkkal, ma már bőven lenne szuperszámítógép kapacitás csilliárd tesztelésre.

    In this paper, we present practical problems and
    challenges encountered in an ongoing effort to
    assess software reliability of NASA’s Day-ofLaunch
    I-Load Update (DOLILU) system. The
    Day-of-Launch I-Load Update system for the
    Space Shuttle program has been developed to
    allow modification of the Shuttle first stage
    guidance commands based on actual wind
    conditions measured in hours preceding launch.
    This system consists of the trajectory software
    required to generate and verify the new I-Loads,
    to evaluate wind and trajectory conditions, and to
    recommend decisions to fly (or not to fly) with
    the new I-Loads. From this short description, it
    is apparent that DOLILU is a high consequence
    system, i.e., there is a very high cost associated
    with eventual occurrence of a failure    . Software
    reliability is defined as a probability of failure
    free execution given a specific environment and
    a fixed time interval. The goal of software
    reliability assessment is not just to estimate the
    failure probability of the program, θ, but to gain
    statistical confidence that θ is realistic    . In
    practice, the required failure probability θ and
    the confidence level C are application specific
    and predefined. Our discussions with NASA
    IV&V personnel revealed that DOLILU system
    requires demonstration of failure probability to
    be under 10-4. Due to the criticality of the
    program, required confidence level should
    surpass 0.99. The state of the practice in software
    reliability engineering states that these reliability
    levels are practically achievable

    In principle, software reliability can be
    quantified through program verification or
    statistical testing    . The requirements specification
    for DOLILU system is written in English and no
    attempt has been made to formalize it in any
    form of mathematical notation. Furthermore, the
    size and the complexity of the specification
    documents make formal program verification
    virtually impossible    . Therefore, the reliability
    assessment of DOLILU system is to be obtained
    from program testing.
    Utoljára szerkesztette: defiant9, 2017.12.18. 17:57:06
  • gforce9 #360
    "az valahol érhető hogy ez Tesla-nak sem megy márol holnapra. A részvényesek viszont várják a produktumot egyébként kipukkan a lufi."

    Ha a tesztelésre lenne egy normális törvényi szabályozás, még iylen tempóban sem haladhatnának. Nem tesztelhetnének bárkin és bármikor. Az a lufi ki fog durranni... :)
  • defiant9 #359
    Összekapcsolva a két témát, azért lenyűgöző ahova eljutottak mára a rekéta technikában. Szokni kell a látványt a zuhanás majd felrobbanás videók után.
    Falcon 9 First Stage Landing
    Érezhető a kép alapján hogy ez már nem favágó megközelítés, nagyon kifinomult algoritmusok koordinálhatják rengeteg szenzor adat alapján a rakétákat.
    Egy humán-gép vegyes közlekedési önvezető autónál is ugyanilyen komoly adatmennyiséget kell processzálni legalább tized másodpercenként, de inkább sűrűbben, az valahol érhető hogy ez Tesla-nak sem megy márol holnapra. A részvényesek viszont várják a produktumot egyébként kipukkan a lufi.
  • defiant9 #358
    Az igazán jó kibúvók akkor jönnek majd amikor azt mondják hogy ez már öntanuló AI, amikor ők kiengedték akkor még jó volt, csak eltanult valamit idő közben, de ez olyan komplex hogy ők sem tudják mi járt akkor a 'fejében'.
  • defiant9 #357
    "Az autonóm azt jelenti, hogy azt az utasítást hatja végre, amit beprogramoztak."
    Ez így pongyola. Az autó azt az utasítás-sort(programkód) hajtja végre amire beprogramozták.

    "Az önvezető meg önálló döntéseket hoz."
    Tehát ha úgy dönt egy űreszköz hogy a dokkolásnál dinamikusan igazítja a pozícióját és a sebességét akkor ez már önvezető?
    Ha úgy dönt a tempomat hogy fékez mert akadály van előtte akkor ez már önvezetés?

    "Értem, hogy muszáj kötözködni, de ennyire? "
    Amikor az a mondandód lényege hogy valami az első és példa nélküli akkor ez nem minősül kötözködésnek.
    Az önvezetés definíciód kezd egyre homályosabb lenni.
    Ismétlem. én ez irányban nem is tettem különbséget, 'tökéletes' szoftver és emberélet relációja a kérdés, tökmind1 milyen skatulyába rakod a rendszert.

    "Az, egész állításod ezen az adaton múlik, szóval nagyon is lényeges"
    Ha valóban azon múlik az állításom hogy 100 vagy 100000 adatból áll egy trajectory data sequence akkor guglizek neked. De ehhez előbb mond meg hogy milyen állításommal van ez ok okozati összefüggésben, és hány sornál igaz és hánynál hamis az állításom. Addig csak üres kötözködés, semmiféle összefüggést nem látok.

    "A rakéták nem önállóan repülnek, a pályaadatokat a repülés különböző szakaszaiban meg kell adni"
    Ezt meg hogy gondolod, fellövik a rakétát majd menet közben a földről uploadolják a friss számításokat? Most mondhatnám hogy akkor erre kérek részletes példát, mikor milyen adatot töltenek fel.

    " azóta az űrszondák kivétele nélkül mindegyiket lehet vezérelni a földről, és meg is teszik."
    Ennek senki nem is állítja az ellenkezőjét, szokás szerint szalmabábod kezdtél püfölni. A világ(SpaceX) ma már ott tart hogy a leszállás is automatizált. Egyébként az egész terelési kísérleted csak vergődés. Azt sem látod hogy nem az a lényeg hogy hol van a vezérlő számítógép és a program, hanem hogy ez vezérel és nem az ember, mivel neki ezen események olyan gyorsak hogy csak mozizik. A filmeken persze nem, ott szépen visszaszámolnak és emberek szinkron nyomkodják a gombokat, rángatják a joysticket. Túl sok sci-fi -t nézel:)
  • gforce9 #356
    Amúgy furcsa a statisztikájuk is. 3 milló km adataira alapozva történt 1 haláleset. Ez emberre lefordítva 3 emberből egynek meg kéne halnia közlekedési balesetben. Mert kb 3 ember levezet egy élet alatt ennyit.
  • Irasidus #355
    Az autonóm azt jelenti, hogy azt az utasítást hatja végre, amit beprogramoztak. Az önvezető meg önálló döntéseket hoz. A rakéták nem önvezetők, hanem bizonyos autonóm rendszerekkel rendelkeznek, amik a rakéták esetében folyamatos kontroll alatt vannak. Mindenesetre van abban valami szép, hogy egy programhiba miatt felrobban Szojuzt hozol példának, a biztonságra.

    "Michigan-ben már tavaly engedélyezték, Kaliforniában meg idén. Te az állításod ezek után tetted."

    Értem, hogy muszáj kötözködni, de ennyire? Én sehol nem állítottam sem helyet, sem időt, mivel én magáról az önvezetésről beszéltem.

    "Hol lenne, a NASA-nál. Ez kb. mindenki más számára egy érdektelen adatsor, csak te vagy olyan szánalmas hogy ezek darabszámába próbálsz kapaszkodni, hátha nincs 10.000 csak ezer, vagy 100.000. Egyébként mi alapján állítod hogy az adat hibás. Nincs saját véleményed, csak lapítasz és kérdezni mersz... De szerinted mit számolt ennyi ember három hónapig? "

    Még mindig nem látom a több tízezer pályaadatot, csak egy képet. Az, egész állításod ezen az adaton múlik, szóval nagyon is lényeges. Kár, hogy nem vagy képes beismerni, tévedtél.

    "A rakéta kap egy előre számított röppálya-adat halmazt, természetesen a végcélt az ember határozta meg."

    Ezt honnan szeded? Ez megint egy olyan hasból felböfögött dolog, mint a több tízezer pályádat. A rakéták nem önállóan repülnek, a pályaadatokat a repülés különböző szakaszaiban meg kell adni, vagy módosítani, de ez rakétánként eltérő. Ezért vannak a vezérlő központban, hogy vezéreljék... Valamikor a 60'-as években az oroszok próbálkoztak ennyire automatizálni az űrszondákkal, és mind kudarcba fulladt, azóta az űrszondák kivétele nélkül mindegyiket lehet vezérelni a földről, és meg is teszik. Amit írsz az katasztrófa.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.12.18. 15:01:54
  • defiant9 #354
    Ne feledjük azt amikor hátrafelé nyúlik túl egy cső amin nincs piros kendőcske.
    Ezeket az emberi szem sem tudja jól detektálni. A zongorahúros lefejezés is egy kivédhetetlen kategória:

    A MOTOCROSS rider has been decapitated after piano wire was strung between two trees on a farm, Italian police revealed yesterday.
    Marco Badiali, 48, a father of two, was beheaded in front of other riders travelling at 60mph. Officials suspended the competition and called in police, who were last night questioning a local farmer in connection with the death.

    Ezekért börtön kell hogy járjon, szándékos mintha csak innál.

    Valóban, a halottas zsákos tesztelés nem igazán korrekt.
  • gforce9 #353
    Az, hogy mi a szabályos és ésszerű az úton és az, hogy milyen helyzet fordulhat elő az két különböző dolog. Az, hogy hosszú drótkötéllel szabálytalan vontatni az egy dolog, lehet törvényileg tiltani is, de ez irrelevánsá vbálik, ha ez a helyzet mégis előfordul. Egy autonóm jármű egyész egyszerűen nem alapozhat arra, hogy szabálykövetően viselkedik mindenki. Egy ember jóeséllyel felismeri a drótkötelet. Legalább ilyen eséllyel fel kell ismerni egy robotautónak is.


    " azóta meg már büntet ha nem tartod a kezed a kormányon"
    Ez ne haragudj, de bullshit megoldás. A kormányon tartott kéz nem garancia a figyelemre. A Tesla húsvér embereken kísérletezik. Ennyi.
További bejegyzések a fórumban...