Az Intel Celeronja már három hónapja büszkélkedhet az új Coppermine 128 maggal, ami ez idő alatt sok támogatást kapott a tuningolást kedvelő hardware rajongóktól. A PC vásárló réteg nagy része azt mondhatná, a Celeron a Pentium III egy erősen lebutított változata. De azok, akik folyamatosan olvasták a teszteket, máshogy gondolják: ez a processzor ékes példája annak, hogy az alacsony ár nem jelenti a lassúságot.

Mivel a Celeront 66MHz-es órajellel szállítják és 8.0x vagy nagyobb szorzóval is használható, nagyon alkalmas a tuningolásra. Csupán a buszsebességet kell 66MHz-ról 100 MHz-re növelni, és máris egy 800-900MHz-es Celeronunk lehet, amely már nem tartalmazza a 66 MHz-es FSB hátrányait. Sajnos, még ha 800-900MHz-re is húzzuk fel a Celeront, teljesítménye nem lesz olyan jó, mint az azonos órajelű Pentium III-as processzoroké. Ezt eredetileg annak a ténynek tulajdonítottuk, hogy a Celeronnak fele annyi L2 cache memóriája volt, mint a Pentium III-nak. Később kiderült, hogy ez nem az L2 cache miatt volt, hanem azért, mert a Celeroné 4 utas asszociatív L2 cache volt, a Pentium III 8 utaséval szemben, ezáltal a Pentium III cache memóriája nagyobb találati gyakorisággal rendelkezik, mint egy azonos órajelű Celeroné. Ugyanez tette lehetővé az AMD Duron processzorjainak, melyek majdnem olyan gyorsra sikerültek, mint az Athlonok, hogy uralhassák az alacsonyabb árfekvésű CPU-k piacát.

Rögtön a Duron sikeres piacra dobása után, az Intel kiadott 3 új órajelű Celeron processzort. Nem szabad elfelejteni, hogy a processzorpiacon nem feltétlenül a teljesítménnyel, hanem sokkal inkább a magas órajelekkel versengenek. Most, hogy már a 700MHz-es Duronok is kaphatók, az Intel Celeronjainak versenyképesnek kell lennie az AMD procikkal is.

Mindig izgalmas Ferrarikat és Porschéket nézegetni az újságokban, de ha megnézzük az utakat, sokkal több olcsóbb kategóriás autó van az utakon, mint bármi más. Az olcsóbb kategóriás processzorok piacán az a kérdés, hogy "Intel Inside" vagy "Powered by AMD's Duron" logót látsz majd többet. Mielőtt a teljesítmény összehasonlításába mélyednénk, vessünk egy pillantást arra, hogy épül fel egy mai Celeron.

Az alapok

Az új Celeron egy kicsit különbözik a korábban kiadottaktól. A 533 MHz-es változat után a Celeronokat egy új maggal gyártják. A Celeron 533A-ig és az 566-ig mindet a 0.25 micronos Mendocino maggal készítették (128KB chipen lévő L2 cache, nincsenek SSE utasítások), de az utolsó pár megjelent Celeron már az új Coppermine128 maggal rendelkezik. A legfőbb különbség a Coppermine128 és a Mendocino mag között az, hogy előbbinél már ugyanazokat az SSE utasításkészleteket tartalmazza, mely a Katmai óta Pentium III-ban van, és az újabb Pentium III Coppermine-hoz hasonlóan az L2 cache memóriához 256 bites adatelérési út vezet.

A Coppermine128-at lényegében úgy állítják elő, hogy fognak egy rendes Coppermine magvú Pentium III processzort és az L2 cache felét kikapcsolják. Ez bizonyítható azzal, ha megnézzük a Coppermine 128 alapú Celeronok és a Coppermine Pentium III-ak méreteit, melyek azonosak. Ez azért van, mert nincs rá garancia, hogy amikor legyártanak egy Pentium III-at 256KB-os L2 gyorsítótárral, hogy minden 256KB-os L2 működni fog és belerakható a processzorokba. Gyakorlatban pár 256KB-os L2 megbukik a kötelező vizsgálatokon, ekkor az Intel egyszerűen a fél L2 cache-t kikapcsolja, megváltoztatják az órajelet és a szorzó tűket és a chipet újracímkézik Celeronnak.


AMD Duron
Az AMD teljesen máshogy áll hozzá a kérdéshez. Ők egyszerűen megduplázzák az L2 cache oszlopokat, és ha az egyik fontos blokk megbukik a gyártási teszteken, az AMD egyszerűen kikapcsolja az egész oszlopot. Ezért van az, hogy a Thunderbird és a Duron cache memóriája valóban különbözik.

De térjünk vissza a Celeronhoz. Mivel a Celeron elsősorban egy Coppermine mag, amiben a fél cache memóriát kikapcsolták, ezért a Celeron elveszti a Coppermine cache memória asszocivitásának felét. A Celeronnak 4 utas asszociatív cache memóriája van, míg a Pentium III-nak 8. Ez sokkal többet árt a Celeronnak, mint gondolnánk, mert nagymértékben lelassítja a processzor cache memóriájának találati gyakoriságát. Ehhez a tényhez hozzáadva a Celeron teljesítményét visszafogó 66MHz-es órajelet és memóriabuszt, egyértelmű miért is lényegesen lassabb egy ugyanolyan órajelű Pentium III-nál, Athlonnál, Duronnál vagy Thunderbirdnél.

CPU jellemzők összehasonlítása
	AMD Duron	AMD Athlon			Intel Pentium III		Intel Celeron
Mag	Spitfire	K7	K75	Thunderbird	Katmai	Coppermine	Mendocino	Coppermine128
Órajel	600 - 700 MHz	500 - 700 MHz	750 - 1000 MHz*		450 - 600 MHz	500 - 1000 MHz	300 - 533 MHz	533 - 700 MHz
L1 cache	128KB				32KB
L2 cache	64KB	512KB		256KB	512KB	256KB	128KB
L2 cache sebessége az órajelhez képest	1	1/2	2/5 vagy 1/3	1	1/2	1
L2 cache busz	64-bit					256-bit	64-bit	256-bit
Rendszerbusz	100 MHz DDR (ez megfelel 200 MHz-nek) EV6				100 - 133 MHz GTL+		66 MHz GTL+
Interface	Socket-A	Slot-A		Socket-A és Slot-A (csak OEM)	Slot-1	Slot-1 Socket-370		Socket-370
Gyártási eljárás	0.18 mikron	0.25 mikron	0.18 mikron		0.25 mikron	0.18 mikron	0.25 mikron	0.18 mikron
Magméret	100 mm2	184 mm2	102 mm2	120 mm2	128 mm2	106 mm2	153 mm2	106 mm2
Tranzisztorok száma	25 millió	22 millió		37 millió	9.5 millió	28 millió	19 millió	28 millió

* Megjegyzés: A K75 mag már az egész Athlon vonalon elterjedt. Annak ellenére, hogy csak 750 MHz-es processzornál jelentették be, már benne volt az 500-750 MHz-es verziókban is, de a kisebb sebességűekben csak OEM-ként. A Celeron korlátai

Itt egy gyors összefoglalás, hogy milyen hatásai vannak a 66MHz-es memória busznak és órajelnek a Celeron teljesítményére:

A 66 MHz-es és a 100 MHz-es Celeron memóriabusz összehasonlítása

Amint láthatod nagy különbség van a 66 és a 100 MHz-es memória buszon futó Celeron között. A legnagyobb különbségek Quake III-ban és SYSMark 2000-ben vehetőek észre.

Ahhoz, hogy megmérjük a 66 MHz-es órajelnek Celeronra gyakorolt hatásait, ki kellett kapcsolnunk az L2 cache-t a Pentium III-on és a Celeronon is, és ugyanazon az órajelen futtatni őket. A különbség közöttük az volt, hogy a Celeron magasabb szorzót és 66 MHz-es órajelet használt, miközben a Pentium III 100 MHz-en futott egy kisebb szorzóval. Ez a teszt eltúlozza a 66 MHz-es memória busz hatásait, de segít nekünk meglátni, hogy a kisebb órajel valóban visszafogja a Celeront.

A 66 MHz-es és a 100 MHz-es Celeron FSB összehasonlítása

A Celeron 700 tulajdonságai

0.18-micronos Coppermine 128 mag

700MHz órajel - 10.5x szorzó

32KB on-die L1 cache memória a mag sebességén futtatva

256-bit Advanced Transfer Cache - 4 utas asszociatív 128KB chipbe épített másodszintű gyorsítótár, mely a maggal megegyező órajelen fut

Fejlettebb rendszerbufferelés

370-pin FC-PGA Socket-370 GTL+ CPU felület 66MHz-en futtatva

1.65v mag feszültség

A Celeron 700 valójában nem különbözik a már jó ideje kapható 566/600MHz-esektől. Még ez is ugyanazon a 0.18 micronos Coppermine128 technológián alapul, ugyannyi L1 cache van benne (16KB Utasítás + 16KB Adat) és 128KB L2 cache.


Az egyetlen nagy különbség az, hogy az Intel megemelte a Celeron feszültségét 10%-al, az 533-600MHz-es 1.50v-hez képest a 700-as már 1.65v-al fut, mint a legtöbb Pentium III.

A legtöbb gépét feltuningoló ember, nyilván ismeri a módszert: ha a processzor nem fut eléggé stabilan, akkor magasabb órajeleknél egyszerűen kicsit meg kell emelni a feszültséget, hátha az helyrehozza a dolgokat. Mivel az 1.65v még mindig a Celeron tűrőképességén belül van, ez volt az Intelnek a legegyszerűbb; hogy elérjék a 700 MHz-et, egyszerűen felemelték a feszültséget, ahelyett hogy egy új magot tegyenek bele, és azzal érjék el ezt.

Az árnyoldala ennek az, hogy a tuningolás az új Celeron 700 esetében nem lesz olyan egyszerű, mint a 1.50V-osokkal - mint az 566 és a 600MHz-es Celeron - mert a 700-as eleve jóval nagyobb feszültségen fut. Tuningolás

A mi Celeron 700 tesztpéldányunk nem futott megbízhatóan a 840 MHz kivételével egy tuningolt sebességen se. A 840 MHz 80MHz-es órajellel vált valósággá, de ez még mindig lassabb a Celeron 566-nál elért 850/100MHz-nél. Még a feszültség 1.75-re emelése se segítene a magasabb sebességek eléréséhez.

A teszt

Megjegyzés: a BX alaplap, ami 133MHz-es órajelen fut és a Celeron 100MHz-en futtatva mindketten tuningolva vannak, ebben a változatban nem vásárolhatóak meg boltokban. Ezeket csak az alapos teljesítmény összehasonlítás érdekében használjuk.

Megj.2: Az i815 és VIA 133A alaplapok memória busza 100MHz-en futott, mialatt az FSB 66MHz-es volt.

Windows 98SE / 2000 Tesztrendszer
Hardver
CPU(k)	Intel Pentium III 800E Intel Pentium III 700E Intel Pentium III 600E	Intel Pentium III 800 Intel Pentium III 733 Intel Pentium III 667 Intel Pentium III 600EB			AMD Duron 700 AMD Athlon (Thunderbird) 800 AMD Athlon 800 AMD Athlon 700 AMD Athlon 600 AMD Athlon 500
Alaplap(ok)	AOpen AX6BC Pro Gold	AOpen AX6C	ASUS CUSL2 (815)	ASUS P3V4X	VIA KT133 Reference	ASUS K7V
Memória	128MB PC133 Corsair SDRAM	128MB PC800 Samsung RDRAM	128MB PC133 Corsair SDRAM		128MB PC133 Corsair SDRAM
SDRAM CAS Latency	CAS2	N/A	CAS2
Merevlemez	IBM Deskstar DPTA-372050 20.5GB 7200 RPM Ultra ATA 66
CDROM	Phillips 48X
Videókártya	NVIDIA GeForce 2 GTS 32MB DDR (alapórajel - 200/166 DDR)
Ethernet	Linksys LNE100TX 100Mbit PCI Ethernet Adapter
Szoftver
Operációs rendszer	Windows 98 SE Windows 2000 Professional
Video driverek	NVIDIA Detonator 2 v5.22 @ 1024 x 768 x 16 @ 75Hz VIA AGP GART Drivers v4.03 minden VIA alaplapnál
Tesztprogramok
Játék	GT Interactive Unreal Tournament 4.20 AnandTechCPU.dem idSoftware Quake III Arena v1.16n demo001.dm3 Rage Software Expendable Timedemo
Alkalmazások	BAPCo SYSMark 2000 Ziff Davis Content Creation Winstone 2000 Ziff Davis High-End Winstone 99 SPECviewperf 6.1.1

Mint látható, a 700 MHz-es Celeron teljesítménynövekedése az 566 MHz-eshez képest szinte semmi. A Celeron 700 egyértelműen egy rossz megoldás, egy Pentium III 600 könnyen legyőzi, arról nem is beszélve, hogy egy Duron 700 határozottan sokkal gyorsabb processzor.


Az eredmények nagyon keveset változnak, ha a SYSMark 2000-et nézzük. A Celeron 700-at még mindig nagyon visszafogja 66MHz-es órajele és memóriabusza, és alig gyorsabb az 500-as Athlonnál.

A Celeron 566-hoz képest tapasztalható 23%-os órjelnövekedés épphogy csak 10%-os teljesítménynövekedést eredményez. Ebből nyilvánvaló, hogy van egy visszafogó tényező, mely miatt a teljesítmény nem növekedhet az órajellel egyenesen arányosan, és ezek az órajel és a memóriabusz.


Ha Quake III-ra váltunk egyértelművé válik, hogy a Celeron 700 játékra sem a legalkalmasabb. Valójában még egy Athlon 500-al sem versenghet.

Érdekes, hogy a Celeron 700 VIA 133A alaplapon futtatva gyorsabb, mint ugyanazzal a konfigurációval, csak i815 alaplappal. Nem sokkal gyorsabb, de egyértelműen az. A BX alaplappal tapasztalható lassúságának oka, hogy az i815 és a VIA 133A 66 MHz-es FSB esetén is megengedi az órajelet 100MHz-re állítani, viszont a BX csak a 66/66MHz-et támogatja.


1024 x 768 felbontáson és 32 bites színmélységen ugyan a videókártya egyértelműen visszafogó tényező, de a teljesítménycsökkenésnek egy bizonyos százalékon belül kell lennie. De a Celeronokkal ez a csökkenés nagyobb a normálisnál. Ez azért van, mert a videokártya memóriájának sávszélesség korlátai mellett a 66MHz-es FSB/ memóriabusz is lassít.


Unreal Tournament alatt a teljesítmények hasonlóak az eddigiekhez, a 6 utolsó hely a Celeron 566 és 700-é. Mint már említettük korábban, úgy látszik a 133A a leggyorsabb alaplap a Celeronhoz, mivel memóriája 100 MHz-en fut, és olcsóbb is az integrált videókártyával rendelkező i815-nél.
A helyzet ugyanaz 1024 x 768 x 32 biten Unreal Tournamentben. Az UT motorjának van néhány jellemző korlátja, melyek sokkal alacsonyan tartják az FPS-t mint pl. a Quake III-ban.


Észrevetted a tendenciát? A teljesítmény rangsor nem nagyon változik semmit. A Celeron 700 nem méltó ellenfele a Duronnak, mely könnyen, kb. 15 FPS-el legyőzi az azonos órajelű Celeront.


A Celeron egyértelműen nem egy high-end versenyző, soha nem is szánták annak. De ez ugyanígy van a Duronnal, ami viszont meglepően jól teljesít.
Ha a játékokat Windows 2000 alatt próbáljuk futtatni, kb. ugyanezeket az eredményeket kapjuk, a rangsor nem változik.


Mivel magasabb felbontáson a tesztelt Geforce 2 GTS memória sávszélessége korláttá válik, szintén ugyanazokat az eredményeket kapjuk. A Celeronok a teljesítménygrafikon végén vannak, egyértelműen a Duron vezet. Ha az Intel nem viszi le nagyon a Celeronok árait, meglehetősen nehéz versenyben lesz részük.


SPECviewperf alatt az alaplapok, melyeken a Celeronokat futtattuk sokkal nagyobb különbségeket mutattak mint eddig. Eddig a VIA133 az i815 közelében volt, itt az i815-ön futó Celeron 566 is jobban teljesít a 133A-n futó 700 MHz-es Celeronnál.

Ha kicsit továbbgondoljuk ezt a dolgot, rájöhetünk, hogy a KT133 chipsetnek, amit a Thunderbird használ, ugyanolyan memória vezérlője van, mint a 133A-nak. A Thunderbird így is uralja a tesztet - belegondolhatunk milyen gyors lenne a Thunderbird/ Duron, ha jobb alaplapjuknak jobb memóriavezrlője lenne.
A Design Review tesztprogram egy kicsit jobban függ a processzorteljesítménytől, mint a memóriáétól (de nem sokkal), mint az előző teszt. A rangsor ugyanaz marad, a Duron sokkal jobb olcsó kategóriás processzor teljesítményigényes programok futtatására, ahogy ezt látható volt az előző két SPECviewperf tesztnél, és ahogyan ez látható lesz a következő háromnál is.


A helyzet ugyanaz a Data Explorerrel is.


A Lightscape teszt alatt a Duron 700 mindent elsöpört. És ha a tuningolt Celeron 850/100MHz-en nem bír a Duron 700-hoz közel kerülni, a Celeron 700-nak 66 MHz-es FSB/ memória busszal semmi esélye sincs az új AMD processzorokkal szemben.
Itt sincs semmi újdonság. Amiatt, hogy az i815-ön a memória 100 MHz-en fut, a 700/66-os Celeron i815-ön kb. ugyanolyan sebességet produkál, mint egy 850/100-as BX alaplapon. A ProCDRS-02 teszt SPECviewperf alatt jobban függ a memóriától, mint a processzortól, ez látszik abból, hogy a Celeron 850/100 nem volt jobb BX alaplapon, mint egy Celeron 700/66 100MHz-es memória felületen, i815-el.


RC5 tesztet is végeztünk. Akik még nem hallottak róla: az RC5 egy titkosítási forma. A Distributed.net egy versenyt rendezett az RC5 titkosítás feltörésére, hogy megmutassa gyengeségét, és jobb, biztonságosabb technológiák használatára ösztönözzön.

Itt újra csak a processzor sebesség számít, nem az alaplap vagy memória sebesség, ezért itt a Celeron BX és i815 alaplap ugyanúgy teljesít.

Összefoglalás

A Celeron 700 egy újabb lépés a Celeron vonalban, és egy újabb emlékeztető az Intelnek, hogy ideje lenne a Celeront 100 MHz-es FSB-vel és 100 MHz-es memória busszal felszerelni, hogy versenyezhessen a Duronnal. De nem vagyunk biztosak abban, hogy a 100MHz-es FSB elég lenne-e ahhoz, hogy a Celeron felérjen a Duronnal, mely most egyértelműen uralja az olcsó processzorok piacát.

Ha érdekel a teljesítmény, inkább tartsd magad távol a Celeron 700-tól, ha muszáj Celeront venned jobb, ha megpróbálsz feltuningolni egy alacsonyabb órajelű Celeront. Más esetben egyértelműen a Duron a legjobb megoldás számodra. A Duron 700 órajelét akár 900-950 MHz-re is lehet növelni, és így megfelelő alaplappal nincs semmi okod arra, hogy mást használj, mint az AMD új alacsony árfekvésű teljesítménybajnokát.

Forrás: Anandtech