Mortimer
VIA Cyrix III 533
Sokat változott a világ az árérzékeny piacra gyártó cégek körül, a legfőbb tényező az 1000 dollár alatti számítógépek iránti növekvő érdeklődés. Ennek eredményeképpen az Intel Celeron családja teljesen megvonta az életteret a többi olcsóságából előnyt kovácsolni kívánó processzorfejlesztőtől és -gyártótól. Az idő előrehaladásával a még olcsóbb Timna is valósággá válik, kegyelemdöfést jelentve a kisebb vállalatoknak. Közöttük van a Cyrix és az IDT, melyek már befejezték munkájukat és a Rise, ami más tevékenységre kíván váltani.
Ennek ellenére a Cyrix és az IDT eredményei nem vesznek el a semmibe. A tajvani VIA - mely már nagy tapasztalatokat szerzett az Intel elleni harcról a chipset piacon - nagyobb sebességbe kapcsolt és felvásárolta mindkét céget az összes felhalmozódott szellemi kapacitással együtt. A VIA-nak így most két független processzorfejlesztő csapata van, és a Joshua és Samuel CPU projektek befejezés előtt állnak.
Az első Joshua magra épülő Cyrix processzor megjelenése tavaszra volt várható, de még így sem sikerült a Cyrixnek teljesítenie a VIA elvárásait, ezért tömeggyártásra soha nem került. A VIA által legyártott mintapéldányok teljesítménye siralmas volt, ezért inkább nyárig vártak az új Samuel elkészültére.
És végre napvilágot látott az első VIA CPU, a Cyrix III (a VIA ismertsége miatt megtartotta a Cyrix márkanevet). A Samuel magos processzor fő jellemzői:
0.18 mikronos gyártási eljárással készül, alumínium felhasználásával
11.2 millió tranzisztor, 76 négyzetmilliméteres méret
Socket 370-es foglalat, 100 vagy 133 MHz-es GTL+ busz
128 Kbyte elsőszintű gyorsítótár (64 Kb az adatoknak és 64 Kb az utasításoknak)
Nincs másodlagos gyorsítótár
1.9 V áramellátás
3DNow! SIMD utasításkészlet
Kapható 500, 533 és 600 MHz-es órajelen
A VIA átlagos teljesítményűnek szánt chipjével az alacsony árfekvésű processzorok piacán akar teret nyerni, a gyengébb konfigurációkba, laptopokba és internetes eszközökbe szánva termékét. Más szavakkal, a Cyrix III-mat főként olyan alkalmazások számára készítették, melyek nem igényelnek extra nagy számolási teljesítményt. A Samuel fejlesztői ennek okán adták fel teljesen a másodszintű gyorsítótár beépítését, és a kis magméret és hőtermelés miatt készítik 0.18 mikronos eljárással. A magas működési frekvencia támogatása extra előny, és a relatíve nagy L1 cache miatt nem jelent igazi hátrányt az L2 cache hiánya sem.
Általánosságban a Cyrix III legfőbb előnye a kis méret, ami majd 30%-al kisebb az Intel Celeronjánál, továbbá alacsony ára, amivel az 1000 dollár alatti számítógépek piacán megfelelőnek számíthat (az 500 MHz-es változat mindössze 50 dollárba, azaz kb. 14000 forintba kerül). Energiaigénye sem jelentős, fogyasztása 10 W, ez 60%-al kisebb a Celeronnál. A már említett kis hőtermelés miatt aktív hűtésre sincs szükség, a ventilátor elmaradhat, elég a hűtőborda, ami az igazán kis eszközök, mint az Internetes berendezéseknél nagy előnynek számít.
A piacon kapható bármely Socket 370-es alaplapba behelyezhető, de az alaplapi BIOS támogatása nélkül nem használható. Még nem minden alaplapgyártó készítette el BIOS frissítését, erről esetleges megvásárlása előtt tájékozodjunk. A tesztek során a néhány kipróbált i815 alaplap egyikében sem működött, de a VIA Apollo Pro133A esetén szépen muzsikált. Persze idővel ezek a kompatibilitási problémák biztosan megoldódnak.
Némileg aggasztó volt a túlhajtási potenciál, de az alacsony hőmérséklet miatt elméletileg jól felpörgethető. De mivel a VIA zárolta a CPU szorzót, kétséges volt, hogy elérhető-e bármilyen érdekesebb eredmény. A VIA Cyrix III 533-at a 133 MHz-es rendszerbusz 150-re emelésével sikerült 600 MHz-re növelni, és feltételezhető, hogy nagyobb eredmény is elérhető lenne a szorzó feloldásával. Mivel az 500 MHz-es változat 100 MHz-es FSB-vel rendelkezik, ezért még kívánatosabb túlhajtás szempontjából.
S most jöjjön a teszt! A tesztgép a következőképpen nézett ki:
Intel Celeron 533 és VIA Cyrix III 533 CPU
SOYO SY-7VCA alaplap
128MB PC133 SDRAM (Micron)
Creative 3DBlaster Annihilator Pro grafikus kártya
IBM DTLA 307030 merevlemez
Creative SoundBlaster Live! hangkártya
A névleges frekvencián működő processzorok eredményei mellett megtalálhatóak a 600 MHz-re felhúzott Cyrix III és a kikapcsolt L2 cache-el mért Celeron értékei is.
Először jöjjenek a mesterséges tesztek, és utána térjünk át a valós alkalmazásokra.
Ez a teszt a CPU egészszámos teljesítményét és adatfeldolgozási sebességét mutatja. Meg kell vallani, a Cyrix III nem áll a helyzet magaslatán, ez főként az L2 cache hiánya miatt lehet. Még 133 MHz-es FSB-nél - ahol a Celeron gyengén teljesít - sem menti meg a helyzetet. Habár a processzor általános gyengeségét mutatják az eredmények, a Cyrix III és a kikapcsolt L2 cache-es Celeron fej-fej mellett halad. De ez még csak a kezdet.
Az FPU WinMarkban is siralmas eredményt nyújt a Cyrix III. A teszt az aritmetikus koprocesszor tiszta teljesítményét mutatja. Hősünk háromszor gyengébb a Celeronnál, ami nagyon kiábrándító. AZ IDT fejlesztőinek nem sikerült gyors segédprocesszort kifejleszteniük, habár hosszú ideig ez volt elsődleges céljuk.
Ez a 3Dmark2000-ben található teszt a processzor elméleti teljesítményét mutatja a tipikus 3D játékok során, ahol az SSE és a 3DNow! SIMD utasításokat is erősen alkalmazzák. Mint már korábban említettük, a Cyrix III támogatja a 3DNow! utasításkészletet, míg a Celeron semmilyen SIMD utasítást nem tud használni. Mindazonáltal a Celeron ismét messze maga mögött hagyja a Cyrix III-mat. A Celeron győzelmét a gyors lebegőpontos számítási egységnek köszönheti, habár a Cyrix sikertelenségéhez nagyon lassú 3DNow! része is hozzájárul.
A VIA CPU főbb egységeinek elemzése után megállapíthatjuk, hogy a Cyrix proci tökéletesen alkalmatlan játékok céljára, mivel azoknál elsődleges a gyors FPU és SIMD utasítások. Ennek ellenére reménykedhetünk, hogy a Cyrix III az irodai alkalmazások terén, mivel azok egészszámos műveleteket használnak, és különösen az Internetes alkalmazásokban jobban fog teljesíteni.
Most jöjjön a gyakorlat:
A Cyrix III ismét elbukott, azonos frekvencián közel egyharmadával gyengébb a Celeronnál.
Az eredmények közel azonosak, mint az előző ábrán. Nézzük meg melyik szoftvernél a leghatékonyabb a Cyrix III.
A Netscape Navigator 4.61, Corel Paradox 9, Microsoft PowerPoint 2000 és a Microsoft Word 2000 esetén volt a legjobb, egészen felzárkózott a Celeron mögé. A MetaCreations Bryce 4, CorelDRAW 9, Avid Elastic Reality 3.1, Adobe Photoshop 5.5, Adobe Premiere 5.1 és a Microsoft Windows Media Encoder 4.0 futtatásánál viszont megalázó vereséget szenved, a Celeron tudásának felét nyújtja.
Fordítsunk azért némi figyelmet a játékokra. Mint várható, az értékek nem túl magasak, a Cyrix a lassú FPU miatt majd 50%-al a Celeron mögött marad. Nem túl biztató.
Az Unreal Tournamentnél némileg csökken a Celeron mögötti hátránya, habár a 14-15 képkockás eredményt nehéz lenne jónak nevezni. Úgy tűnik, a Cyrix egyáltalán nem a játékosok processzora.
A Celeron ismét kétszer gyorsabb a Cyrix III-nál.
Összegzés
A Cyrix III tipikus jellemzői a következők:
Teljesítménye alacsony elsősorban a lassú FPU, másodsorban az L2 cache hiánya miatt.
Ára alacsony a kis magméret következtében, feleannyiba kerül mint egy hasonló órajelen futó Celeron.
Energiafogyasztása és hőtermelése kicsi, emiatt nincs szüksége aktív hűtésre és lehetőség nyílik kis eszközökbeni használatára.
A Cyrix III-nak minden esélye megvan a kis költségű irodai konfigurációk piaci szegmensének meghódítására, főként ha figyelembe vesszük a Socket 370 csatlakozást is. Igen kétséges, hogy máshol is találkoznánk vele a jövőben, habár a VIA nem áll meg, és a következő év elején egy újabb, a Samuel 2 magra épülő processzor kihozását tervezi. Az új CPU remélhetőleg már nélkülözni fogja elődje jó néhány hátrányát; a Samuel 2-n 64 Kbyte L2 cache lesz, és némileg módosítják FPU egységét is, amivel teljesítményben felzárkózhat a Celeron mögé.
Ennek ellenére a Cyrix és az IDT eredményei nem vesznek el a semmibe. A tajvani VIA - mely már nagy tapasztalatokat szerzett az Intel elleni harcról a chipset piacon - nagyobb sebességbe kapcsolt és felvásárolta mindkét céget az összes felhalmozódott szellemi kapacitással együtt. A VIA-nak így most két független processzorfejlesztő csapata van, és a Joshua és Samuel CPU projektek befejezés előtt állnak.
Az első Joshua magra épülő Cyrix processzor megjelenése tavaszra volt várható, de még így sem sikerült a Cyrixnek teljesítenie a VIA elvárásait, ezért tömeggyártásra soha nem került. A VIA által legyártott mintapéldányok teljesítménye siralmas volt, ezért inkább nyárig vártak az új Samuel elkészültére.
És végre napvilágot látott az első VIA CPU, a Cyrix III (a VIA ismertsége miatt megtartotta a Cyrix márkanevet). A Samuel magos processzor fő jellemzői:
A VIA átlagos teljesítményűnek szánt chipjével az alacsony árfekvésű processzorok piacán akar teret nyerni, a gyengébb konfigurációkba, laptopokba és internetes eszközökbe szánva termékét. Más szavakkal, a Cyrix III-mat főként olyan alkalmazások számára készítették, melyek nem igényelnek extra nagy számolási teljesítményt. A Samuel fejlesztői ennek okán adták fel teljesen a másodszintű gyorsítótár beépítését, és a kis magméret és hőtermelés miatt készítik 0.18 mikronos eljárással. A magas működési frekvencia támogatása extra előny, és a relatíve nagy L1 cache miatt nem jelent igazi hátrányt az L2 cache hiánya sem.
Általánosságban a Cyrix III legfőbb előnye a kis méret, ami majd 30%-al kisebb az Intel Celeronjánál, továbbá alacsony ára, amivel az 1000 dollár alatti számítógépek piacán megfelelőnek számíthat (az 500 MHz-es változat mindössze 50 dollárba, azaz kb. 14000 forintba kerül). Energiaigénye sem jelentős, fogyasztása 10 W, ez 60%-al kisebb a Celeronnál. A már említett kis hőtermelés miatt aktív hűtésre sincs szükség, a ventilátor elmaradhat, elég a hűtőborda, ami az igazán kis eszközök, mint az Internetes berendezéseknél nagy előnynek számít.
A piacon kapható bármely Socket 370-es alaplapba behelyezhető, de az alaplapi BIOS támogatása nélkül nem használható. Még nem minden alaplapgyártó készítette el BIOS frissítését, erről esetleges megvásárlása előtt tájékozodjunk. A tesztek során a néhány kipróbált i815 alaplap egyikében sem működött, de a VIA Apollo Pro133A esetén szépen muzsikált. Persze idővel ezek a kompatibilitási problémák biztosan megoldódnak.
Némileg aggasztó volt a túlhajtási potenciál, de az alacsony hőmérséklet miatt elméletileg jól felpörgethető. De mivel a VIA zárolta a CPU szorzót, kétséges volt, hogy elérhető-e bármilyen érdekesebb eredmény. A VIA Cyrix III 533-at a 133 MHz-es rendszerbusz 150-re emelésével sikerült 600 MHz-re növelni, és feltételezhető, hogy nagyobb eredmény is elérhető lenne a szorzó feloldásával. Mivel az 500 MHz-es változat 100 MHz-es FSB-vel rendelkezik, ezért még kívánatosabb túlhajtás szempontjából.
S most jöjjön a teszt! A tesztgép a következőképpen nézett ki:
A névleges frekvencián működő processzorok eredményei mellett megtalálhatóak a 600 MHz-re felhúzott Cyrix III és a kikapcsolt L2 cache-el mért Celeron értékei is.
Először jöjjenek a mesterséges tesztek, és utána térjünk át a valós alkalmazásokra.
Ez a teszt a CPU egészszámos teljesítményét és adatfeldolgozási sebességét mutatja. Meg kell vallani, a Cyrix III nem áll a helyzet magaslatán, ez főként az L2 cache hiánya miatt lehet. Még 133 MHz-es FSB-nél - ahol a Celeron gyengén teljesít - sem menti meg a helyzetet. Habár a processzor általános gyengeségét mutatják az eredmények, a Cyrix III és a kikapcsolt L2 cache-es Celeron fej-fej mellett halad. De ez még csak a kezdet.
Az FPU WinMarkban is siralmas eredményt nyújt a Cyrix III. A teszt az aritmetikus koprocesszor tiszta teljesítményét mutatja. Hősünk háromszor gyengébb a Celeronnál, ami nagyon kiábrándító. AZ IDT fejlesztőinek nem sikerült gyors segédprocesszort kifejleszteniük, habár hosszú ideig ez volt elsődleges céljuk.
Ez a 3Dmark2000-ben található teszt a processzor elméleti teljesítményét mutatja a tipikus 3D játékok során, ahol az SSE és a 3DNow! SIMD utasításokat is erősen alkalmazzák. Mint már korábban említettük, a Cyrix III támogatja a 3DNow! utasításkészletet, míg a Celeron semmilyen SIMD utasítást nem tud használni. Mindazonáltal a Celeron ismét messze maga mögött hagyja a Cyrix III-mat. A Celeron győzelmét a gyors lebegőpontos számítási egységnek köszönheti, habár a Cyrix sikertelenségéhez nagyon lassú 3DNow! része is hozzájárul.
A VIA CPU főbb egységeinek elemzése után megállapíthatjuk, hogy a Cyrix proci tökéletesen alkalmatlan játékok céljára, mivel azoknál elsődleges a gyors FPU és SIMD utasítások. Ennek ellenére reménykedhetünk, hogy a Cyrix III az irodai alkalmazások terén, mivel azok egészszámos műveleteket használnak, és különösen az Internetes alkalmazásokban jobban fog teljesíteni.
Most jöjjön a gyakorlat:
A Cyrix III ismét elbukott, azonos frekvencián közel egyharmadával gyengébb a Celeronnál.
Az eredmények közel azonosak, mint az előző ábrán. Nézzük meg melyik szoftvernél a leghatékonyabb a Cyrix III.
A Netscape Navigator 4.61, Corel Paradox 9, Microsoft PowerPoint 2000 és a Microsoft Word 2000 esetén volt a legjobb, egészen felzárkózott a Celeron mögé. A MetaCreations Bryce 4, CorelDRAW 9, Avid Elastic Reality 3.1, Adobe Photoshop 5.5, Adobe Premiere 5.1 és a Microsoft Windows Media Encoder 4.0 futtatásánál viszont megalázó vereséget szenved, a Celeron tudásának felét nyújtja.
Fordítsunk azért némi figyelmet a játékokra. Mint várható, az értékek nem túl magasak, a Cyrix a lassú FPU miatt majd 50%-al a Celeron mögött marad. Nem túl biztató.
Az Unreal Tournamentnél némileg csökken a Celeron mögötti hátránya, habár a 14-15 képkockás eredményt nehéz lenne jónak nevezni. Úgy tűnik, a Cyrix egyáltalán nem a játékosok processzora.
A Celeron ismét kétszer gyorsabb a Cyrix III-nál.
Összegzés
A Cyrix III tipikus jellemzői a következők:
A Cyrix III-nak minden esélye megvan a kis költségű irodai konfigurációk piaci szegmensének meghódítására, főként ha figyelembe vesszük a Socket 370 csatlakozást is. Igen kétséges, hogy máshol is találkoznánk vele a jövőben, habár a VIA nem áll meg, és a következő év elején egy újabb, a Samuel 2 magra épülő processzor kihozását tervezi. Az új CPU remélhetőleg már nélkülözni fogja elődje jó néhány hátrányát; a Samuel 2-n 64 Kbyte L2 cache lesz, és némileg módosítják FPU egységét is, amivel teljesítményben felzárkózhat a Celeron mögé.