Kiadó: Interplay
Fejlesztő: BioWare

Minimum Követelmény: PII 233, 24MB RAM, 3D gyorsító, Win95/98
Hasonló játékok: MDK
Kategória: Akció-Kaland
Forrás: Avault


Érdekes ebben a korszakban játékosnak lenni. Hatalmas a nyüzsgés a következő generációs konzolok körül, egészen az X-Box-tól a Playstation 2-ig. Mialatt heves viták folynak arról, hogy melyik irány volna jó az iparágnak, addig számos jó minőségű játék marad függőben. A két tábor nem is lehetne távolabb. A konzolos rendszerek hívői a hardver standardizálását és az olcsóbb árakat hangoztatják, a PC rajongók pedig ragaszkodnak ahhoz, hogy a PC az innováció, a mélység és az összetettség olvasztótégelye. Az évek folyamán különböző rajongótáborokat alakított ki a két irányelv, néhány esetet kivéve. A játékfejlesztőknek az lett a feladata, hogy játékaikkal megfeleljenek mindkét oldal elvárásainak. Azonban a konzolos játékokra jellemző elemek, a gyors töltési idő, a gyors játékmenet, az egyszerű interfész és a reflex-orientált akció, nem tudtak beilleszkedni a PC-s játékokba. Persze semmi sem lehetetlen.

   
1997-ben az Interplay és a Shiny bemutatta PC-n az egyik legegyedibb platform-akciót. Ha valaki nem ismeri az MDK-t, annak szüksége lesz egy kis eligazításra. Az MDK-ban a játékos Kurt Hectic szerepébe lépett, akit az őrült tudós, DR. Hawkins bérelt fel portásnak. Az első részben Kurt-nek az volt a feladata, hogy megmentse a világot a Földet megtámadó idegen fajtól. Kapott egy csúcstechnológiájú öltözetet, mely számos trükköt tud és páncélul szolgál. A maga idejében az MDK-nak volt a legszebb grafikája az iparágban. Ehhez hozzáadva humorát és szélsőségesen gyors ütemű akcióját, az MDK méltán vált számos játékos kedvencévé.

   
Az MDK 2 azonban nem kelt feltétlenül pozitív első benyomást az emberben. Elég nagy csalódást okozott, hogy a játék OpenGL alatt csak bizonyos videokártyákon, bizonyos driverekkel működik. Még a GLSetup programmal sem lehetett az MDK 2-t egy 64MB-os GeForce II-esen futtatni. Egy régebbi rendszeren lehetett csak futtatni a játékot, melyben két Voodoo2-es kártya volt összekötve SLI módban. Viszont ha sikerül elindítanunk a játékot, akkor nem fogunk csalódni az OMEN engine-ben. Nagyon meggyőző grafikát nyújt. A fejlesztők jól kihasználták az erejét, káprázatos színeket és fényhatásokat láthatunk.

   
A kompatibilitási problémáktól eltekintve, jó volt látni, hogy a minőségi grafika még mindig kulcsfontosságú eleme a sorozatnak. A második rész újításai szintén jól sikerültek. Ebben a verzióban több karakterrel játszhatunk, melyeknek más és más erősségeik és gyengeségeik vannak. Kurt megtartotta orvlövész és ejtőernyős képességeit. A másik két hős Dr. Hawkins és hatlábú kutyája Max. Max mind a négy mellső mancsában egy-egy fegyvert tart, így ő a megfelelő a forrófejűeknek. Dr. Hawkins karaktere a legérdekesebb, több szempontból is. A BioWare rajta keresztül akar mélységet és komplexitást vinni ebbe az agyzsibbasztó shooter-be.
Dr. Hawkins ugyanis a tárgyakból, amiket talál fegyvereket és szerszámokat tud készíteni. Például ha talál egy piszkos kendőt és egy kis likőrt, akkor már kész is a Molotov koktél. Az olyan tárgyak, mint a szigetelőszalag, a csövek és piszkos törölközők nem hangzanak veszélyesnek, de egy őrült tudós kezében halálosak. Azonban DR. Hawkins nem a legkönnyebb karakter, mert az MDK 2-t nem lehet eléggé kiszámítani. Visszatekintve első látásra jó dolognak tűnt, hogy három karakterrel játszhatjuk végig a játékot, de a játék végén már jobb lett volna ha Kurt-tel játszhattuk volna végig az egészet. Azt is fontos tudni, hogy nem te választod ki a karaktert, hanem meg van határozva hogy melyik pályán melyiket irányítod.

   
Játékmenet szempontjából az MDK 2 nagyon hasonlít elődjére. A pályák maguktól értetődőek és nem túl összetettek. Elég nehéz eltévedni bennük, és általában csak egy haladási irány van. Sok a futkosás és a lövöldözés, mivel minden nagyon gyorsan történik az MDK 2-ben, így elég kis hangsúlyt fektettek a taktikára és stratégiára. Azonban sok fejtörő van az MDK 2-ben és ez az egyetlen aspektus, amiben a folytatás elmarad elődjétől. A legtöbb rejtvény reflex-orientált és nem mentális jellegű. Megoldásuk azonban nagy kihívást állíthat elénk, de a rossz okok miatt. Kevés az olyan rejtvény, aminek nem lenne nyilvánvaló a megoldása, de órákig próbálkozhatunk velük azért, mert nem tudjuk végrehajtani a szükséges ugrásokat. Ez nagyon nagy frusztrációt okozhat.

   
Ennek ellenére a játékmenet nagyon izgalmas. Az MDK 2 tempós akcióját semmihez sem lehet hasonlítani. Nem lehet máshogy leírni csak úgy, hogy nagyon konzolos. Az MDK 2 minden harci jelenetét előre megtervezték, ami egyeseknek örömet másoknak bosszúságot fog okozni. Az ellenségek nem a megszokott MI egységek. Többnyire meghatározott területen tartózkodnak, és csak a főellenségek változtatják a helyüket. Ez minden csatának művi hangulatot ad, viszont ez a megrendezett eseményekkel együtt nagyon hatásos.

   
Az MDK 2-t nagyon meg lehet szeretni csak egy kicsit túl hamar ér véget. A játék 10 pályáját egy hétvégén bőven végig lehet játszani. Hozzáadva ehhez még azt, hogy csak egyetlen játékmód van, kérdésessé válhat a játék összesített értéke.
Grafika: Jó látni, hogy számos külső helyszín került bele a folytatásba és legtöbb helyen a játékmenet nincs korlátok közé szorítva, hanem fel lett váltva nagyobb és jobb helyszínekkel. Egy sor speciális effekt, egyedi szerkezet és az élénk, villogó fények adják az MDK2 vizuális vonzerejét. Az OMEN 3D motor képes nagy tereket renderelni jó minőségű textúrákkal és eközben jól biztosítja az akciót. Az MDK 2 rendelkezik néhány nagyon jól kinéző ellenséggel és azok a jelenetek, amelyeket a játék motorjával készítettek, látványosak. Azonban van pár technikai probléma. A Windows 98 operációs rendszerrel való akadozása és némi inkompatibilitás a Windows Milleniummal jelentős hiba. Érdemes még megemlíteni, hogy számos nagyfokú inkompatibilitás lépett föl bizonyos videókártyákkal és drivereikkel, amely bizonyosan elég sok kilépésnek az oka volt.

Kezelőfelület: Az MDK 2-nek meglepően jó az egér és a billentyűzet kezelőfelülete. Míg én egy gamepad-et javasolok, azok is jónak fogják találni a dolgokat, akik ragaszkodnak a standard FPS irányításhoz. Az MDK 2 kamerarendszere szintén feltűnően kellemes, mely a játékost átlátszóvá teszi akkor, amikor normálisan zavarná a látóteret. Ami a panaszokat illeti, tetszett a kezelőfelület működése, de nem úgy, ahogy kinézett és nem abban a felbontásban, amelyen használtam. A szöveget nehéz olvasni és valóban homályos, még olyan magas felbontáson is, mint 1280x1024. A menük, gombok és más képernyőn megjelenített tárgyak is túl nagyok, rosszul tervezettek és valóban nem odaillők a gyönyörű játék látványa miatt. A legfontosabb visszont a használhatósága és az rendben van.

Játékmenet: Nagyon keveset kell tudnod az MDK2 játékmenetéről. Fuss gyorsan, ugorj magasra, siklásod hosszú legyen és lövöldözz, lövöldözz, valamint lesből támadj. A környezet klassz, az ellenfelek még jobbak és a szakaszesemények, valamint a csaták eléggé emlékezetesek. Eltekintve a fárasztó akcióorientált rejtvényektől és az őrületes mértékű ugrálástól, valóban szerettem az MDK 2 játékmenetét. Viszont kár, hogy nincs sok belőle: összesen a tíz pálya akció nagyon rövid és azok a játékosok, akik nem fekszenek ki a sok ugrálástól, valószínűleg 10 óra alatt végeznek vele. Érdemes megemlíteni, hogy van pár hiba a játékmenetben, mint az ellenfelek eltűnése és egyes ellenségek nem úgy regálnak, ahogy kellene. Ezek a tévedések nem mindig jelennek meg, de nekem volt pár ilyenben részem és némiképp jelentősek is. A vége az, hogy az MDK2 egy rövid, vidám, és néha frusztráló menet, amely nem igényel túl sok felkészültséget vagy gondolkodást.

Hangeffektek: Az MDK2 megkísérli hanghatásait a humor medrébe terelni. A karakterek párbeszédjeinek jó része kamaszhumorral telített, hasonló ahhoz, amelyet a “Simpsons”-ban vagy a “South Park”-ban hallhatunk. Habár az átlagos beszédhangok és a potenciálisan vicces párbeszédek kicsit ostobák és mentesek minden szellemességtől. A nagy számú környezeti hang, mint zenei csodák és az idegenek szellentő szertartásai eleinte viccesek, de gyorsan elvesztik hatásukat a harmadik vagy negyedik alkalommal. A többi játék közben hallható hang, mint a fegyverek és robbanások hangja tényleg nagyon jók. Változatosak és könnyen megkülönbözethetőek egymástól.

Zene: Az MDK 2 zenéje jól passzol a sci-fi humor témához. Elég jól eltalált és felmutat némi erélyesen előadott nyitányt sértő akciók esetén. A környezet hangjainak elvegyülésével a zene gyakran észrevehető és míg ez nem mindig jó, a legtöbb helyen megfelelő.

Intelligencia és nehézség: Nem vagyok meglepve, hogy az ellenségek jól ellátják feladatukat és állandó természetességet adnak a játékhoz. Mindegyik ellenség és főnök valóban különböző tehetség és taktikai érzék szempontjából. A mesterséges intelligencia legjobb leírása az, hogy jól illeszkedik a környezethez. Az ellenségeknek nem kell navigálniuk a bonyolult épületekben, ajtókat nyitogatni és követni téged labirintusokon keresztül. A harcok helyszíne lehetővé tette a fejlesztőcsapatnak, hogy mindegyik ütközetet kedvük szerint írják meg, ezzel valóban élvezhetővé téve a harcot. A hardcore PC játékosok valószínűleg halálra unják magukat egy idő után, de az egész játék nem olyan hosszú, hogy ez a kérdés vita tárgya legyen. Sajnos az MDK 2 túlságosan is nehéz és mindez a hibás döntések miatt. A rejtvények egyszerűek, de gyakran igényelnek ravasz arcade reflexeket, hogy tökéletesen végrehajtsuk a feladatot. Azon játékosok, akik kedvet éreznek az ugrálós fejtörőkhöz, át fognak siklani az összes ilyenen, de akik nem, azok jóval csalódottabbak lesznek.

Összegzés: Ahogy a helyzet kinéz, az az, hogy az MDK 2 büszke bizonyítéka annak, hogy míg a konzol játékok átkonvertálhatóak PC-re, jobban illenek a konzolokhoz. Mégis az MDK 2 talán a legjobb platform akciójáték napjaink PC piacán. Nagyszerű folyamatos akcióval rendelkezik, szép látvánnyal és a három új játszható karakter egyedi játékmenet élményt kínál, általános rövidsége ellenére. Lenyűgözött a kamerarendszer és ahogy a kezelőfelületet billentyűzetre és egérre alkalmazták. Azonban úgy találtam, hogy a játék otromba kísérlete arra, hogy humoros legyen, nem jön be és egészében nincs olyan tulajdonsága, amelytől jobban szeretnéd ezt a folytatást, mint az eredetit.