Ötvös Tibor
Batman Superman ellen - Az igazság hajnala
Megérkezett az év egyik legjobban várt képregény-filmje, mellyel elméletileg a DC Comics szeretne megágyazni az Igazság ligája számára. A végeredmény vegyes képet mutat, de szerencsére a pozitív felé billen a mérleg.
A DC Comics enyhe fáziskéséssel próbálja meg felvenni a filmes harcot a Marvellel, amely mára szépen felépítette saját kis univerzumát és a benne szereplő hősök is mind kaptak vagy hamarosan kapnak majd egy, az eredetüket bemutató filmet. A DC azonban bukott a Zöld Lámpással és eddig kétszer próbálta meg feltámasztani Supermant (ha a szuperhősös filmek reneszánsza óta számoljuk). Bár a második kísérlete, Az acélember sem nyerte el mindenki tetszését, számomra mégis kellemes csalódás volt, bár az is igaz, hogy a Superman visszatér nevű borzalom után csak felfele vezethetett az út.
Hogy tetszett a Batman Superman ellen?
Ott van azonban Batman, alias Denevérember, aki a DC istállójának legsikeresebb mozis szereplője és ez elsősorban Christopher Nolan trilógiájának köszönhető. A Kezdődik, az A sötét lovag (minden idők egyik legjobb gonosztevőjével) és a Felemelkedés remek egészet alkottak és Christian Bale is pazar volt Bruce Wayne szerepében. Éppen ezért volt nagy a félelem, hogy az a Zack Snyder, aki a 300 és a Watchmen rendezői székében már bizonyította, hogy ért a képregényfilmekhez, de Az acélember és főleg az Álomháború kapcsán szerzett komoly ellenzőket is magának, mennyire lesz képes ezúttal biztos kézben tartani a gyeplőt. Nos, jelentem az eredmény elég kettős képet mutat.
Kezdjük a sztorinál. Az Acélember végén Superman és Zod tábornok elég nagy pusztítást végeznek a városban és ezért nem mellékesen több ezer ember haláláért is felelőssé válnak. Bruce Wayne egyik épülete is összeomlik, melyet a milliárdos végignéz és eldönti: ez így nem mehet tovább. Ez egyébként remek és érthető alapot szolgáltat a konfliktusra, hiszen Snyder remek érzékkel a korábban már látott csatát az utcáról mutatja be nekünk. Megértjük Wayne haragját és persze titokban szurkolunk is neki, hiszen Superman a filmben eléggé egydimenziós figurává vált.
De maradjunk még karaktereknél és persze a legfontosabb kérdésnél, ami folyamatosan foglalkoztatta a rajongókat már a film bejelentése óta: milyen Batman lett Ben Affleck? Számomra is meglepő módon kimondottan jó. Bruce Wayne a filmben megkeseredett, csalódott és még a korábbinál is sötétebb módon látja a jövőt. Éppen ezért kimondottan agresszíven bánik el a bűnözőkkel (billogot éget rájuk) és persze ezzel nem lesz Superman, az élet oltalmazójának kedvence. Aki annyira nem is oltalmaz, hiszen az egész konfliktus a korábbi vérontásából adódik és sajnos csak a film végére képes a rendező és az író helyére tenni az Acélembert.
Nem Henry Cavill hibája, de figurája most kimondottan egydimenziós, "kapcsolata" Lois Lane-nel pedig unalmas és nevetséges. Ez talán azért is lehet így, mert az újságíró kimondottan buta lett a filmben, nagy marhaságokat csinál - igaz, ez a megállapítás többiekre is érthető. Akad számos logikai bukfenc a sztoriban és a végén is nagyot sóhajtunk, mikor felbukkan a közös ellenség. A legfontosabb, amit mindenkinek el kell fogadnia a mozijegy megvétele előtt, hogy bár a címben két szuperhős szerepel, de valójában ez egy Batman-film. Éppen ezért van az, hogy minden ami Supermanhez kapcsolható, elég felszínesen lett megalkotva - de kivétel azért akad.
A kivétel pedig nem más, mint Jesse Eisenberg, aki egy teljesen új Lex Luthort hozott be a történetbe. Lazán, a komoly balhéktól távol tartva magát keveri azt a bizonyost a háttérben és bizony még Supermant is képes átverni. A másik kellemes csalódás Alfred, aki kevés szerepet kap, de Jeremy Irons még így is bizonyítja színészi zsenialitását. De feltehetően a legtöbben azzal foglalkoznak majd, amit látnak, azaz a látvánnyal. Aki szereti az úgynevezett CGI-orgiát, az már nyúlhat is a zsepiért, megkapja többszörösen is azt, amit akart és várt.
A Batman Superman ellen erősen épít a látványra és láthatóan Snyder ezzel próbálja elfedni a forgatókönyv hibáit. A végére pedig természetesen ismét egy hatalmas, gigászi csatát kapunk, ahol Csodanő is tiszteletét teszi... Jut eszembe eddig szinte teljesen elfeledkeztem róla, de ennek egyszerűen az az oka, hogy minimálisan van jelen a filmben. Felvezetésnek azonban remek, a figura rejtélyes és igazán "tökös" amazon.
Lássuk azonban a negatív részeket. Superman figuráját már említettem, de mindenképpen érdemes kiemelni a rendezés bizonyos negatív részeit is. Bár az első pár snitt, melyben átéljük a borzalmakat az utcán remek, de az élmény hamar elmúlik és utána az állandó sötétség vagy esőzés (vagy mindkettő egyszerre) gyorsan unalmassá és zavaróvá válik. Mellette az úgynevezett álomszekciók is érdekesnek tűnnek, hiszen akad belőlük legalább három-négy és ezek teljes történetet is elmesélnek. Egy jobb író képes lett volna ezeket a fő sztoriba integrálni és így sokkal emlékezetesebbek lennének ezek a részek is.
Összességében a Batman Superman ellen - Az igazság hajnala egy kellemes és látványos film, ami nem próbálja megváltani a világot, pusztán csak szórakoztat. És nem mehetek el a külföldi és hazai kritikusok fröcsögése mellett sem, ami számomra teljesen érthetetlen. Ha nem lennék abszolút összeesküvéselmélet-ellenes, akkor simán leírnám, hogy a Marvel áll a háttérben, de valójában szerintem csak a nagy elvárások miatt volt ez a nagy csalódás. Mert önmagában a film jó, a sztori érdekes, a szuperhősök is a helyükön vannak és Affleck sem okoz csalódást Denevéremberként. Kellemes popcorn-mozi és most komolyan, mi mást is várnánk egy ilyen címtől?
A DC Comics enyhe fáziskéséssel próbálja meg felvenni a filmes harcot a Marvellel, amely mára szépen felépítette saját kis univerzumát és a benne szereplő hősök is mind kaptak vagy hamarosan kapnak majd egy, az eredetüket bemutató filmet. A DC azonban bukott a Zöld Lámpással és eddig kétszer próbálta meg feltámasztani Supermant (ha a szuperhősös filmek reneszánsza óta számoljuk). Bár a második kísérlete, Az acélember sem nyerte el mindenki tetszését, számomra mégis kellemes csalódás volt, bár az is igaz, hogy a Superman visszatér nevű borzalom után csak felfele vezethetett az út.
Kezdjük a sztorinál. Az Acélember végén Superman és Zod tábornok elég nagy pusztítást végeznek a városban és ezért nem mellékesen több ezer ember haláláért is felelőssé válnak. Bruce Wayne egyik épülete is összeomlik, melyet a milliárdos végignéz és eldönti: ez így nem mehet tovább. Ez egyébként remek és érthető alapot szolgáltat a konfliktusra, hiszen Snyder remek érzékkel a korábban már látott csatát az utcáról mutatja be nekünk. Megértjük Wayne haragját és persze titokban szurkolunk is neki, hiszen Superman a filmben eléggé egydimenziós figurává vált.
De maradjunk még karaktereknél és persze a legfontosabb kérdésnél, ami folyamatosan foglalkoztatta a rajongókat már a film bejelentése óta: milyen Batman lett Ben Affleck? Számomra is meglepő módon kimondottan jó. Bruce Wayne a filmben megkeseredett, csalódott és még a korábbinál is sötétebb módon látja a jövőt. Éppen ezért kimondottan agresszíven bánik el a bűnözőkkel (billogot éget rájuk) és persze ezzel nem lesz Superman, az élet oltalmazójának kedvence. Aki annyira nem is oltalmaz, hiszen az egész konfliktus a korábbi vérontásából adódik és sajnos csak a film végére képes a rendező és az író helyére tenni az Acélembert.
Nem Henry Cavill hibája, de figurája most kimondottan egydimenziós, "kapcsolata" Lois Lane-nel pedig unalmas és nevetséges. Ez talán azért is lehet így, mert az újságíró kimondottan buta lett a filmben, nagy marhaságokat csinál - igaz, ez a megállapítás többiekre is érthető. Akad számos logikai bukfenc a sztoriban és a végén is nagyot sóhajtunk, mikor felbukkan a közös ellenség. A legfontosabb, amit mindenkinek el kell fogadnia a mozijegy megvétele előtt, hogy bár a címben két szuperhős szerepel, de valójában ez egy Batman-film. Éppen ezért van az, hogy minden ami Supermanhez kapcsolható, elég felszínesen lett megalkotva - de kivétel azért akad.
A kivétel pedig nem más, mint Jesse Eisenberg, aki egy teljesen új Lex Luthort hozott be a történetbe. Lazán, a komoly balhéktól távol tartva magát keveri azt a bizonyost a háttérben és bizony még Supermant is képes átverni. A másik kellemes csalódás Alfred, aki kevés szerepet kap, de Jeremy Irons még így is bizonyítja színészi zsenialitását. De feltehetően a legtöbben azzal foglalkoznak majd, amit látnak, azaz a látvánnyal. Aki szereti az úgynevezett CGI-orgiát, az már nyúlhat is a zsepiért, megkapja többszörösen is azt, amit akart és várt.
A Batman Superman ellen erősen épít a látványra és láthatóan Snyder ezzel próbálja elfedni a forgatókönyv hibáit. A végére pedig természetesen ismét egy hatalmas, gigászi csatát kapunk, ahol Csodanő is tiszteletét teszi... Jut eszembe eddig szinte teljesen elfeledkeztem róla, de ennek egyszerűen az az oka, hogy minimálisan van jelen a filmben. Felvezetésnek azonban remek, a figura rejtélyes és igazán "tökös" amazon.
Lássuk azonban a negatív részeket. Superman figuráját már említettem, de mindenképpen érdemes kiemelni a rendezés bizonyos negatív részeit is. Bár az első pár snitt, melyben átéljük a borzalmakat az utcán remek, de az élmény hamar elmúlik és utána az állandó sötétség vagy esőzés (vagy mindkettő egyszerre) gyorsan unalmassá és zavaróvá válik. Mellette az úgynevezett álomszekciók is érdekesnek tűnnek, hiszen akad belőlük legalább három-négy és ezek teljes történetet is elmesélnek. Egy jobb író képes lett volna ezeket a fő sztoriba integrálni és így sokkal emlékezetesebbek lennének ezek a részek is.
Összességében a Batman Superman ellen - Az igazság hajnala egy kellemes és látványos film, ami nem próbálja megváltani a világot, pusztán csak szórakoztat. És nem mehetek el a külföldi és hazai kritikusok fröcsögése mellett sem, ami számomra teljesen érthetetlen. Ha nem lennék abszolút összeesküvéselmélet-ellenes, akkor simán leírnám, hogy a Marvel áll a háttérben, de valójában szerintem csak a nagy elvárások miatt volt ez a nagy csalódás. Mert önmagában a film jó, a sztori érdekes, a szuperhősök is a helyükön vannak és Affleck sem okoz csalódást Denevéremberként. Kellemes popcorn-mozi és most komolyan, mi mást is várnánk egy ilyen címtől?