Berta Sándor

Rekordnagyságú, egymilliárd dolláros büntetést fizet Kínában a Qualcomm

A kínai hatóság elérte, hogy a helyi cégeknek alacsonyabb licencdíjat kelljen fizetnie a technológiák használatáért.

A Qualcommot a kínai hatóságok a piaci versennyel ellentétes üzleti gyakorlat alkalmazásával vádolták meg és azt is a konszern szemére vetették, hogy kínai vevőit hátrányosan megkülönböztető díjakkal terhelte, illetve olyan licencért is díjat számolt fel, amire a fogyasztónak nem volt szüksége. A 14 hónapos vizsgálódást lezáró mostani megállapodás kitér nemcsak az egymilliárd dolláros büntetés megfizetésére, hanem arra is, hogy a cég kénytelen lesz körülbelül egyharmadával csökkenteni a licencdíjait. Ezzel az amerikai mobiltelefon-chip gyártó Kína történelmének eddigi legnagyobb összegű bírságát fizeti. A Qualcomm és a helyi Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) képviselői közötti egyeztetésekre még pénteken került sor, de a részletek csak most derültek ki.

"A Qualcomm gyakorlata akadályozta az innovációt és a technológiai fejlesztést, károsította a fogyasztók jogait és érdekeit, megsértette a kínai monopóliumellenes törvényeket" - állapították meg. A határozat szerint a cég visszaélt piaci dominanciájával, az amerikai vállalat elfogadta a döntést. A büntetést a vállalat 2013. évi bevételének 8 százalékában állapították meg. Az állami hatóság elvileg a bevétel 10 százalékáig terjedő bírságot is kiszabhat. A Qualcomm licencelési rendszerének lényege, hogy minden olyan partnervállalat, amely a társaság chipjeit alkalmazza cserébe biztosítja a saját szabadalmi jogait, így mindkét fél jól járhat. Ugyanakkor a partnercég vállalja azt is, hogy más Qualcomm-ügyfelektől sem követel licencdíjakat, ez pedig megakadályozza az állandó szabadalmi jogvitákat.

A Qualcomm az elmúlt öt esztendőben több mint 30 milliárd dollár bevételre tett szert a licencértékesítésből. A megoldásból profitáltak a különböző gyártók, például a Xiaomi is, mert így egyrészt átláthatóbbá válik a helyzet, másrészt nekik is gyakorlatilag alig kell szabadalmi jogdíjakat fizetniük. Japánban már 2009 óta elérhető egy ilyen keresztlicencelési modell.

Kínai közlés szerint a Qualcomm folytatni kívánja beruházásait Kínában. Derek Aberle, a cég elnöke azt nyilatkozta: örülnek, hogy a vizsgálat befejeződött és készek a rendkívül gyorsan bővülő 3G/4G technológia iránti igények kielégítésére. A cég egyébként már másutt is kénytelen volt hasonló vizsgálatokkal szembenézni. 2009-ben például a dél-koreai versenyhivatal 208 millió dollár megfizetésére kötelezte. Tavaly augusztusban kiderült, hogy Kína mellett az Európai Bizottság is vizsgálatot indíthat a gyártó ellen. A testület tisztázni akarja, hogy milyen üzleti praktikákat folytatott a konszern.

A kínai beszámolók emlékeztetnek arra, hogy az országban az elmúlt években fokozták a monopóliumellenes vizsgálatokat hazai és külföldi vállalatok körében, a trösztellenes törvény megsértőit jelentős összegekre bírságolták. Mindazonáltal megfigyelők szerint a nagy külföldi vállalatok elleni eljárások nem mellékesen a belföldi vállalatok versenyképességének megerősítését is szolgálják.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Jakuza1 #49
    Bagoly mondja verebnek hogy nagyfeju.
  • bdzsana #48
    "Pl. már jobb lenne a társadalmunk, ha iskolázottsághoz kötnénk a szavazatokat"
    Mint írtam lejjebb szerintem ez kevés. Az adott szakterülethez nem ártana, ha értene a szavazó.
    Ne én döntsem már el programozóként, hogy melyik oktatási módszer a helyes.
    Vagy például ott volt a szlovák népszavazás, hogy fogadhat e örökbe gyereket meleg pár. Miért kell erről népszavazni? Vannak már példák rá.
    A szakemberek vizsgálják meg, hogy érte e sérülés a gyerekeket vagy nem.
    Vagy ott van a halálbüntetés. Nagyon sok minta van amit meglehetne vizsgálni, hogy milyen következményei vannak.
    De ha már ilyen kérdéseket mindenképpen népszavaztatni akarunk, akkor a kérdés mellé azért csatoljuk a szakmai véleményt.

    Többek között ezeket a problémákat is megoldaná az általam felvázolt szakmai demokrácia modell.
  • bdzsana #47
    Én egy fajta részvételi demokráciát képzeltem el, ahol mindenki az adott szakterületén belül dönthet. Egy adott témakörhöz a polgárnak meg kell szereznie a kellő tudást és csak azután szavazhatna. Ehhez természetesen az államnak kutya kötelessége hozzájárulni.
    Ne szavazzon már egy pedagógus energia kérdésekben, de egy atomtudós se a gyerek nevelését illető kérdésben addig amíg nem szerzi be a kellő tudást és tapasztalatot hozzá.
    Így elérhetőbb lenne egy tényleg szakma irányította fejlődő ország, és kevesebb teret adna a manipulációnak.
    Persze ez csak ez én véleményem és nem is biztos hogy tökéletes.
  • Ragnaar #46
    (Nem is beszélve arról, hogy Kína nem kis piac, ha a vásárló pl. a hazai terméket részesíti előnyben.)
    Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.02.12. 12:50:01
  • bdzsana #45
    Tény hogy van benne igazság, de azért enyhe túlzás is. A nyugati cégek általában olyan munkákat visznek ki külföldre, amit pár év múlva már egy robot is meg tud csinálni, de egyelőre olcsóbb a biorobot. Ha Kína hirtelen úgy döntene, hogy mostantól ott nagyon szigorú munkaügyi előírások lesznek és magas minimálbér, akkor a gyárak még több pénzt áldoznának automatizálásra, ami a kínaiknak rossz, a nyugati cégeknek viszont csak rövidtávon.

    "Már jobb lenne társadalmunk ha nem lennének tabuk, és mindenről lehetne beszélni... legalább beszélni és majd az, aki hallja, eldönti, hogy ez kell-e neki vagy nem. Te nem így gondolod?"

    Egy felvilágosult világban igen. De amíg az emberek többségét mindenről meg lehet győzni és annak ellenkezőjéről is (lásd párthűség)
    addig az embereket korlátozni kell. Szerintem.
  • Ragnaar #44
    A kínaiak valószínűleg annyira fizetik meg a munkásaikat amennyire szükséges, és az még mindig kevesebb, mint amit az adott nyugati cég fizet, hiszen Kínából még oda-vissza szállítani is kell...
  • bdzsana #43
    Egy pillanatra itt álljunk meg. A kínai cégek jobban megfizetik a munkásukat? Mert ha nem akkor mégis milyen jogon adnál nekik ilyen előnyöket.
  • Ragnaar #42
    A nagy nyugati cégeknek nem lenne kötelező ötöd annyi bérért meg adó szinten ki tudja mennyi megtakarítással kínában gyártania. Ha ezzel viszont megspórolják a kínai gyártóknak a kutatásfejlesztést, és a kínai termék jobb áron jelenik meg a piacon azon nem nagyon kellene csodálkozni...
  • Tetsuo #41
    A hierarchikus társadalom mellesleg jó, csak nem mindegy, mi szerint mérjük az embert.
    Pl. már jobb lenne a társadalmunk, ha iskolázottsághoz kötnénk a szavazatokat. Vagy te nem így gondolod?
    Már jobb lenne társadalmunk ha nem lennének tabuk, és mindenről lehetne beszélni... legalább beszélni és majd az, aki hallja, eldönti, hogy ez kell-e neki vagy nem. Te nem így gondolod?
  • Tetsuo #40
    A nyugat-európai társadalmi rendszerek élhetősége nagyban azon alapszik, hogy máshol pedig élhetetlen a rendszer. A nyugati rendszerek saját erőforrásból magukat nem tudnák ilyen szinten, a pazarló életmódot ellátni, csakis a "gyarmatokra" támaszkodva.
    Az egészetz globálisan kell nézni, mert ennyi erővel azt is modnhatnád, hogy a görög városállamok is bjutifúl demokráciában éltek... persze, de minden választó lakosra jutott vagy 10 rabszolga, akik dolgoztak helyettük és ők nem szavazhattak.
    kb. így működik minden "demokrácia", vagyis hierarchikus, mint más rendszerek, csak azt hazudja, hogynem.
    Jakuzának annyiban igaza van - szerintem - hogy bizonyos szempontból (és talán a legfontosabb szempontból) tényleg a mostani idők a leg-sötétebb, gonoszabb idők de ezt az sg-fórumon nehéz lenne kifejteni.