SG.hu·
Állandó holdbázist akarnak az oroszok
Oroszország ismét egy állandó holdbázis építését tervezi, "örökre" ott maradnának.
Évtizedekkel ezelőtt már felmerült egy állandó holdbázis kiépítése égi kísérőnkön, most azonban az orosz miniszterelnök-helyettes jelentette ki, hogy komoly terveik vannak ezzel kapcsolatban. A lépést nem tekintik az űrverseny közbenső állomásának, ezt attól teljesen különálló módon valósítanák meg, ám állandó jelenlétük az égitest kisajátítását is jelentheti.
Az elképzelés szerint a Luna-25 jelentené a menetrend legelső, nyitó szakaszát, amely 2016-ban startolna el, hogy a Hold Déli-sarkjához közel landoljon és közelebbről is szemügyre vegye a környéket. Két évre rá egy újabb egységet indítanának útnak, amely kísérőnk körül keringene, megfigyelve azt és folytatva a feltérképezést, 2019-ben pedig egy második leszállóegység követné őket, amely a sarkvidéken fúrná meg a talajt, elsősorban vízjég után kutatva. 2040-re már elkészülne az állandó holdbázis, amely hosszútávon oldaná meg az állandó utaztatás és a további kísérletek folytatásának problematikáját, ehhez a helyben talált vízzel és ásványi anyagokkal járulnának hozzá.
Az orosz politikus - aki egyben az ország védelmi és űrprogramját is felügyeli - úgy véli, hogy a projektnek nincs jól körülhatárolható végpontja, ők "örökre" ott maradnának a Holdon, annál is inkább, mert itt van reális lehetőség a helyben történő bányászatra és nyersanyag-kinyerésre. Ezen anyagokat későbbi küldetésekhez használnák fel, akár a Mars-expedíciók támogatására, annak pedig eleve nem sok értelme lenne, hogy 10-20 kilövés és ide-oda utaztatás után végleg lemondjanak a Hold további kutatásáról.
Nagy kérdés, hogy az országnak mennyiben lesz elegendő pénze és egyéb erőforrása a grandiózus terv megvalósításához, különös tekintettel arra, hogy az orosz gazdaság még mindig nagyban épít a kőolaj- és földgázexportra, itt pedig egy esetleges komoly árcsökkenés olyan óriási gondokat idézne elő, amely gyorsan visszalökné őket a kilencvenes évekből ismert káoszba. Ukrajna felszeletelése ugyan - a szakértők és maga az orosz vezetés szerint - nem áll érdekükben, de előfordulhat, hogy a helyi konfliktusok további kalamajkát eredményeznek, amely a gazdasági kapcsolatokra is negatívan hat majd, még akkor is, ha eközben a nyersanyagexport terén is egyre inkább Kína felé fordulnak.
Évtizedekkel ezelőtt már felmerült egy állandó holdbázis kiépítése égi kísérőnkön, most azonban az orosz miniszterelnök-helyettes jelentette ki, hogy komoly terveik vannak ezzel kapcsolatban. A lépést nem tekintik az űrverseny közbenső állomásának, ezt attól teljesen különálló módon valósítanák meg, ám állandó jelenlétük az égitest kisajátítását is jelentheti.
Az elképzelés szerint a Luna-25 jelentené a menetrend legelső, nyitó szakaszát, amely 2016-ban startolna el, hogy a Hold Déli-sarkjához közel landoljon és közelebbről is szemügyre vegye a környéket. Két évre rá egy újabb egységet indítanának útnak, amely kísérőnk körül keringene, megfigyelve azt és folytatva a feltérképezést, 2019-ben pedig egy második leszállóegység követné őket, amely a sarkvidéken fúrná meg a talajt, elsősorban vízjég után kutatva. 2040-re már elkészülne az állandó holdbázis, amely hosszútávon oldaná meg az állandó utaztatás és a további kísérletek folytatásának problematikáját, ehhez a helyben talált vízzel és ásványi anyagokkal járulnának hozzá. Az orosz politikus - aki egyben az ország védelmi és űrprogramját is felügyeli - úgy véli, hogy a projektnek nincs jól körülhatárolható végpontja, ők "örökre" ott maradnának a Holdon, annál is inkább, mert itt van reális lehetőség a helyben történő bányászatra és nyersanyag-kinyerésre. Ezen anyagokat későbbi küldetésekhez használnák fel, akár a Mars-expedíciók támogatására, annak pedig eleve nem sok értelme lenne, hogy 10-20 kilövés és ide-oda utaztatás után végleg lemondjanak a Hold további kutatásáról.
Nagy kérdés, hogy az országnak mennyiben lesz elegendő pénze és egyéb erőforrása a grandiózus terv megvalósításához, különös tekintettel arra, hogy az orosz gazdaság még mindig nagyban épít a kőolaj- és földgázexportra, itt pedig egy esetleges komoly árcsökkenés olyan óriási gondokat idézne elő, amely gyorsan visszalökné őket a kilencvenes évekből ismert káoszba. Ukrajna felszeletelése ugyan - a szakértők és maga az orosz vezetés szerint - nem áll érdekükben, de előfordulhat, hogy a helyi konfliktusok további kalamajkát eredményeznek, amely a gazdasági kapcsolatokra is negatívan hat majd, még akkor is, ha eközben a nyersanyagexport terén is egyre inkább Kína felé fordulnak.