Pola
ABIT BE6-II
Ez gyorsan ment! Vághatnánk rá az Abit legújabb remekművét, a BE6-II-t látva. Alig két hónap telt el a BE6 óta, de már itt van az új trónkövetelő. És már nem is kell sokat várnunk a következőre, hisz valamikor október elején jelenik meg az Intel 820 (Camino) chipset-tel szerelt CX6. De talán ne szaladjuk előre, hanem inkább nézzük meg, mit kínál nekünk a BE6-II.
- Intel Pentium® III 450~600MHz
- Intel Pentium® II 233~450MHz
- Intel Celeron® 266~433MHz
- Intel ®440BX AGP
- FSB állítás: 66, 75, 83, 84-től 200Mhz-ig 1MHz-enként
- CPU szorzók: 2, 2.5, 3.0, 3.5, 4.0, 4.5, 5.0, 5.5, 6.0, 6.5, 7.0, 7.5, 8.0
- AGP 1X/2X
- Három 168-tűsDIMM foglalat
- 768MB MAX memória (8, 16, 32, 64, 128, 256 MB SDRAM)
- CPU SOFT MENU II
- Award Plug and Play BIOS APM, DMI és ACPI támogatással
- 2000 év kompatiblis
- Két IDE port 4 db UDMA 33/66 eszköz támogatással
- Két IDE port 4 db UDMA 33 eszköz támogatással
- PS/2 billentyűzet és egér csatlakozó
- Egy floppy csatlakozó
- Egy párhuzamos port
- Két soros port
- Két USB csatlakozó
- ATX forma
- Egy AGP, öt PCI és egy ISA csatlakozó
- Hardver Monitorozás
A legnagyobb újítás a BE6-hoz képest az erősen feljavított Soft Menu II. Első ránézésre ugyanúgy néz ki, mint a régi, ám amikor belépünk egy menübe, több beállítási lehetőséggel találkozunk. A beállítások változtatásakor különféle javaslatokat kapunk. Így például, ha 133 MHz FSB-t választunk ki, azonnal jelez az AGP és a PCI órajel osztás állító, hogy esetleg itt valamit kellene állítanunk a stabil működtetés érdekében. Persze tapasztaltabb tuningolóknak ez nem valami nagy segítség, ám a kezdőknek mindenképpen jól jön ez a kis „plusz”.
Gondolom mindenki észrevette a másik érdekes dolgot, az FSB állításának részletességét. Aki kiszámolta, tudja (aki meg nem, annak elmondom), hogy összesen 119 különböző értéket adhatunk meg. Azért ez már nem kispályás, mi? Azt hiszem, ezzel a lehetőséggel már rendesen ki lehet mindent hozni a gépből. Tuningolóknak ez valószínűleg maga a mennyország. De hát mi mást is várnánk az Abit-tól?
Nos, ezek azok az újdonságok, amelyek miatt érdemes ezt választani a BE6 helyett. Sebességben a különbség a két alaplap között 1% -on belül mozog, ami igazán nem számottevő. Az UDMA 66 jól működik, azonos vincseszternél (már amelyik tudja az UDMA 66-ot) kb. 20-25% -al nagyobb sebességet kapunk, mint UDMA 33-al.
Ami még említésre méltó, az a jobb fölső sarokban található DIP kapcsolósor. Kissé rossz helyen van, nem egyszerű elérni, mégis néha érdemes. Hogy mikor? Például amikor „véletlenül” úgy meghajtjuk szerencsétlen processzorunkat, hogy már boot-olni sem akar igazán (többszöri reset-elés után sem), ezzel beállítva a gyári FSB-t és szorzót, újraéleszthetjük haldokló rendszerünket.
Jöjjön a végszó. Érdemes beruházni rá? Nem egyszerű kérdés, hisz heteken belül itt van az Intel Camino, és vele együtt 15-20 új alaplap különböző gyártóktól, köztük az Abit-tól is. A BX chipset-es alaplapok az utolsókat rúgják. Ha legalább fél évig nem tervezel új processzor vásárlást, a BE6-II jó választás lehet, egyébként pedig várd meg az Abit i820-as alaplapját.
- Intel Pentium® III 450~600MHz
- Intel Pentium® II 233~450MHz
- Intel Celeron® 266~433MHz
- Intel ®440BX AGP
- FSB állítás: 66, 75, 83, 84-től 200Mhz-ig 1MHz-enként
- CPU szorzók: 2, 2.5, 3.0, 3.5, 4.0, 4.5, 5.0, 5.5, 6.0, 6.5, 7.0, 7.5, 8.0
- AGP 1X/2X
- Három 168-tűsDIMM foglalat
- 768MB MAX memória (8, 16, 32, 64, 128, 256 MB SDRAM)
- CPU SOFT MENU II
- Award Plug and Play BIOS APM, DMI és ACPI támogatással
- 2000 év kompatiblis
- Két IDE port 4 db UDMA 33/66 eszköz támogatással
- Két IDE port 4 db UDMA 33 eszköz támogatással
- PS/2 billentyűzet és egér csatlakozó
- Egy floppy csatlakozó
- Egy párhuzamos port
- Két soros port
- Két USB csatlakozó
- ATX forma
- Egy AGP, öt PCI és egy ISA csatlakozó
- Hardver Monitorozás
A legnagyobb újítás a BE6-hoz képest az erősen feljavított Soft Menu II. Első ránézésre ugyanúgy néz ki, mint a régi, ám amikor belépünk egy menübe, több beállítási lehetőséggel találkozunk. A beállítások változtatásakor különféle javaslatokat kapunk. Így például, ha 133 MHz FSB-t választunk ki, azonnal jelez az AGP és a PCI órajel osztás állító, hogy esetleg itt valamit kellene állítanunk a stabil működtetés érdekében. Persze tapasztaltabb tuningolóknak ez nem valami nagy segítség, ám a kezdőknek mindenképpen jól jön ez a kis „plusz”.
Gondolom mindenki észrevette a másik érdekes dolgot, az FSB állításának részletességét. Aki kiszámolta, tudja (aki meg nem, annak elmondom), hogy összesen 119 különböző értéket adhatunk meg. Azért ez már nem kispályás, mi? Azt hiszem, ezzel a lehetőséggel már rendesen ki lehet mindent hozni a gépből. Tuningolóknak ez valószínűleg maga a mennyország. De hát mi mást is várnánk az Abit-tól?
Nos, ezek azok az újdonságok, amelyek miatt érdemes ezt választani a BE6 helyett. Sebességben a különbség a két alaplap között 1% -on belül mozog, ami igazán nem számottevő. Az UDMA 66 jól működik, azonos vincseszternél (már amelyik tudja az UDMA 66-ot) kb. 20-25% -al nagyobb sebességet kapunk, mint UDMA 33-al.
Ami még említésre méltó, az a jobb fölső sarokban található DIP kapcsolósor. Kissé rossz helyen van, nem egyszerű elérni, mégis néha érdemes. Hogy mikor? Például amikor „véletlenül” úgy meghajtjuk szerencsétlen processzorunkat, hogy már boot-olni sem akar igazán (többszöri reset-elés után sem), ezzel beállítva a gyári FSB-t és szorzót, újraéleszthetjük haldokló rendszerünket.
Jöjjön a végszó. Érdemes beruházni rá? Nem egyszerű kérdés, hisz heteken belül itt van az Intel Camino, és vele együtt 15-20 új alaplap különböző gyártóktól, köztük az Abit-tól is. A BX chipset-es alaplapok az utolsókat rúgják. Ha legalább fél évig nem tervezel új processzor vásárlást, a BE6-II jó választás lehet, egyébként pedig várd meg az Abit i820-as alaplapját.