Ötvös Tibor
Mentális betegség a játékfüggőség
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 2018-as kiadványában hivatalosan is mentális betegséggé nyilvánította a videojáték-függőséget.
Bizonyára sokaknak van olyan ismerőse, aki egy-egy számítógépjáték miatt szinte mindent eldob. Mindent annak rendel alá és a családja simán nevezhette már eddig is függőnek - bár az orvostudomány nem ismerte ezt a fogalmat. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO a jövőre megjelenő "Betegségek nemzetközi osztályozása" című kiadványában azonban szerepelteti a hivatalosan videojáték-függőség nevet kapott betegséget, mely először szerepel ilyen jellegű kiadványban.
A sorban tizenegyedszer megjelenő kötetben ezt a függőséget komoly mentális problémának írják le és az útmutatás alapján azonnal megfigyelés alá kell helyezni az illetőt. A pontos kezelés illetve a tünetek felismerését azonban még nem dolgozták ki teljesen, az majd a végleges kiadványban szerepel (most csupán egy előzetes jegyzetet tettek közzé). "A szakembereknek fel kell ismerniük, hogy a videojáték-függőség komoly egészségkárosító hatással bír" - árulta el Vladimir Poznyak a WHO részéről. "A legtöbb játékosnak nincs ilyen jellegű problémája, ahogy a legtöbb, alkoholt fogyasztó ember sem alkoholista. Azonban bizonyos esetekben hátrányos hatásai lehetnek."
2016-ban az Oxford Egyetem kutatói próbálták monitorozni, hogy pontosan mikortól beszélhetünk függőségről. Felállítottak egy öt pontból álló tünetsort és 19 ezer nőt illetve férfit kérdeztek meg ezekkel kapcsolatban. A felmérésből kiderült, hogy mindössze 3 százalékuknál van jelen az összes tünet és így ők mostantól hivatalosan videojáték-függőknek nevezhetők. Az ESET felmérése alapján pedig a megkérdezettek 10 százaléka napi szinten 12-24 óra közötti időt tölt el a monitorok előtt.
Bizonyára sokaknak van olyan ismerőse, aki egy-egy számítógépjáték miatt szinte mindent eldob. Mindent annak rendel alá és a családja simán nevezhette már eddig is függőnek - bár az orvostudomány nem ismerte ezt a fogalmat. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO a jövőre megjelenő "Betegségek nemzetközi osztályozása" című kiadványában azonban szerepelteti a hivatalosan videojáték-függőség nevet kapott betegséget, mely először szerepel ilyen jellegű kiadványban.
A sorban tizenegyedszer megjelenő kötetben ezt a függőséget komoly mentális problémának írják le és az útmutatás alapján azonnal megfigyelés alá kell helyezni az illetőt. A pontos kezelés illetve a tünetek felismerését azonban még nem dolgozták ki teljesen, az majd a végleges kiadványban szerepel (most csupán egy előzetes jegyzetet tettek közzé). "A szakembereknek fel kell ismerniük, hogy a videojáték-függőség komoly egészségkárosító hatással bír" - árulta el Vladimir Poznyak a WHO részéről. "A legtöbb játékosnak nincs ilyen jellegű problémája, ahogy a legtöbb, alkoholt fogyasztó ember sem alkoholista. Azonban bizonyos esetekben hátrányos hatásai lehetnek."
2016-ban az Oxford Egyetem kutatói próbálták monitorozni, hogy pontosan mikortól beszélhetünk függőségről. Felállítottak egy öt pontból álló tünetsort és 19 ezer nőt illetve férfit kérdeztek meg ezekkel kapcsolatban. A felmérésből kiderült, hogy mindössze 3 százalékuknál van jelen az összes tünet és így ők mostantól hivatalosan videojáték-függőknek nevezhetők. Az ESET felmérése alapján pedig a megkérdezettek 10 százaléka napi szinten 12-24 óra közötti időt tölt el a monitorok előtt.