SG.hu
A véletlenszerűség számításáért járt a Turing-díj
Az idei elismerést Avi Wigderson izraeli származású matematikus és elméleti informatikus kapta. Az Alan M. Turing brit matematikusról és informatikusról elnevezett díjjal 1 millió dollárral jár.
A számítógépek módszeresnek, megfontoltnak és teljesen kiszámíthatónak tűnnek, de viselkedhetnek teljesen véletlenszerűen is. Ahogy a kutatók egyre nagyobb teljesítményű gépeket építenek, az egyik legfontosabb kérdés: milyen szerepet fog játszani a véletlenszerűség? Az Association for Computing Machinery, a világ legnagyobb számítástechnikai szakembereket tömörítő társasága bejelentette, hogy az idei Turing-díjat Avi Wigderson izraeli származású matematikus és elméleti informatikus kapja, aki a véletlenszerűségre specializálódott.
A gyakran a számítástechnika Nobel-díjának is nevezett Turing-díjjal 1 millió dolláros díj jár. A díjat Alan Turingról, a brit matematikusról nevezték el, aki a 20. század közepén hozzájárult a modern számítástechnika alapjainak megteremtéséhez. A közelmúltban a mozikban látható számítógépes képalkotásért Ed Catmull és Pat Hanrahan, illetve Geoffrey Hinton, Yann LeCun és Yoshua Bengio MI kutatók kapták, akik olyan technikákat fejlesztettek ki, amelyekből a ChatGPT-hez hasonló chatbotok születtek.
Bár a számítógépek jellemzően determinisztikusan viselkednek - vagyis a készítőik által meghatározott, kiszámítható mintát követik -, a tudósok azt is kimutatták, hogy a véletlenszerű viselkedés segíthet bizonyos problémák megoldásában. Dr. Wigderson elmondta, hogy a véletlenszerűség szerepet játszik az okostelefon-alkalmazásokban, a felhőalapú számítástechnikai rendszerekben, a mikroprocesszorokban és még sok másban. "Mindenhol jelen van" - mondta. A véletlenszerűség elengedhetetlen a kriptográfiában, ahol egyedi digitális kulcsokat használnak az adatok és alkalmazások lezárásához. A véletlenszerű viselkedést alkalmazó algoritmusok olyan összetett helyzetek elemzésében is segíthetnek, mint a tőzsdei aktivitás, egy országon átvonuló vihar vagy a betegségek terjedése.
Dr. Wigderson a Princetonban működő Institute for Advanced Study matematika professzora. Akadémikuscsoportja egy sor olyan tanulmányt publikált, amely a véletlenszerűség szerepét vizsgálta a rendkívül nehéz problémák megoldásában, mint például az időjárás előrejelzése vagy a rák gyógymódjának megtalálása. Madhu Sudan, a Harvard Egyetem elméleti informatikusa szerint ennek a munkának a végső tanulsága az, hogy a számítógépek sok olyan összetett problémát képesek megoldani, amelyeket az emberek soha nem fognak teljesen megérteni, de vannak dolgok, amelyek még a gépek számára is rejtélyesek maradnak. "Ez azt mutatja, hogy sok mindent meg tudunk oldani számítógépekkel, de azt is, hogy ez a fejlődés nem lesz határtalan." - mondta Dr. Sudan.
A számítógépek módszeresnek, megfontoltnak és teljesen kiszámíthatónak tűnnek, de viselkedhetnek teljesen véletlenszerűen is. Ahogy a kutatók egyre nagyobb teljesítményű gépeket építenek, az egyik legfontosabb kérdés: milyen szerepet fog játszani a véletlenszerűség? Az Association for Computing Machinery, a világ legnagyobb számítástechnikai szakembereket tömörítő társasága bejelentette, hogy az idei Turing-díjat Avi Wigderson izraeli származású matematikus és elméleti informatikus kapja, aki a véletlenszerűségre specializálódott.
A gyakran a számítástechnika Nobel-díjának is nevezett Turing-díjjal 1 millió dolláros díj jár. A díjat Alan Turingról, a brit matematikusról nevezték el, aki a 20. század közepén hozzájárult a modern számítástechnika alapjainak megteremtéséhez. A közelmúltban a mozikban látható számítógépes képalkotásért Ed Catmull és Pat Hanrahan, illetve Geoffrey Hinton, Yann LeCun és Yoshua Bengio MI kutatók kapták, akik olyan technikákat fejlesztettek ki, amelyekből a ChatGPT-hez hasonló chatbotok születtek.
Bár a számítógépek jellemzően determinisztikusan viselkednek - vagyis a készítőik által meghatározott, kiszámítható mintát követik -, a tudósok azt is kimutatták, hogy a véletlenszerű viselkedés segíthet bizonyos problémák megoldásában. Dr. Wigderson elmondta, hogy a véletlenszerűség szerepet játszik az okostelefon-alkalmazásokban, a felhőalapú számítástechnikai rendszerekben, a mikroprocesszorokban és még sok másban. "Mindenhol jelen van" - mondta. A véletlenszerűség elengedhetetlen a kriptográfiában, ahol egyedi digitális kulcsokat használnak az adatok és alkalmazások lezárásához. A véletlenszerű viselkedést alkalmazó algoritmusok olyan összetett helyzetek elemzésében is segíthetnek, mint a tőzsdei aktivitás, egy országon átvonuló vihar vagy a betegségek terjedése.
Dr. Wigderson a Princetonban működő Institute for Advanced Study matematika professzora. Akadémikuscsoportja egy sor olyan tanulmányt publikált, amely a véletlenszerűség szerepét vizsgálta a rendkívül nehéz problémák megoldásában, mint például az időjárás előrejelzése vagy a rák gyógymódjának megtalálása. Madhu Sudan, a Harvard Egyetem elméleti informatikusa szerint ennek a munkának a végső tanulsága az, hogy a számítógépek sok olyan összetett problémát képesek megoldani, amelyeket az emberek soha nem fognak teljesen megérteni, de vannak dolgok, amelyek még a gépek számára is rejtélyesek maradnak. "Ez azt mutatja, hogy sok mindent meg tudunk oldani számítógépekkel, de azt is, hogy ez a fejlődés nem lesz határtalan." - mondta Dr. Sudan.