Balázs Richárd
Óriási balszerencse okozta a dinoszauruszok vesztét
A dinoszauruszok valószínűleg még ma is élnének, ha a közel 10 kilométer széles Chicxulub aszteroida egy földtani léptékekkel számítva kicsit korábban, vagy később ütközött volna a Földdel, állapította meg a világ vezető paleontológusainak egy csoportja.
A dinoszauruszok egy hatalmas balszerencse áldozatai lettek - foglalta össze röviden eredményeiket a brit Edinbourgh Egyetem őslénytudósa és evolúciós biológusa, Stephen Brusatte a Biological Reviews legfrissebb számában, aki a diverzitás csökkenése következtében meggyengült dinoszaurusz ökoszisztémáknak tulajdonítja az aszteroida totális pusztítását. "Ha az aszteroida pár millió évvel korábban csapódik be, amikor a dinoszauruszok jóval sokszínűbbek voltak, vagy pár millió évvel később, amikor már esélyük lett volna a talpra állásra, ahogy az korábban oly sokszor bekövetkezett, akkor valószínűleg nem haltak volna ki" - magyarázta Brusatte.
A következtetést a dinoszaurusz kövületek legfrissebb katalógusának tanulmányozásából vonták le, képet alkotva a dinoszauruszok és a környezet néhány millió évvel az aszteroida becsapódása előtti változásairól. A kutatás szerint az aszteroida 66 millió évvel ezelőtti érkezése előtt a Földet hatalmas vulkánkitörések és a hőmérséklet, valamint a tengerszint szélsőséges változásai sújtották. A tektonikus események, mint a hegyek kialakulása ugyancsak hátrányosan érintették a dinoszauruszokat, hatást gyakorolva populációikra, kezdve a tápláléklánc alján elhelyezkedő nagy növényevőkkel, melyek számában drasztikus csökkenés következett be, meggyengítve a teljes ökoszisztémájukat.
A paleontológusok kezdenek konszenzusra jutni a nem repülő dinoszauruszok pusztulását illetően, azt azonban még mindig nem tudják, hogy egyes madarak hogyan élték túl a Kréta-kor végén bekövetkezett felfordulást. "Sok dinoszaurusz tényleg úgy nézett ki és viselkedett, mint a madarak" - mondta Brusatte. "Ha most a Kréta-korban szemlélődnénk, úgy vélem nem igazán tudnánk megkülönböztetni egy velociraptor-típusú dinoszauruszt egy igazi madártól."
Sok madárfaj is kipusztult körülbelül 66 millió évvel ezelőtt, de nem mindegyik, hangsúlyozta Richard Butler, a Birmingham Egyetem Földrajz, Föld és Környezettudományi karának tanára, aki szerint egyes fajok kis méretüknek, magasabb szaporodási rátájuknak, vagy más tulajdonságaiknak és viselkedésüknek köszönhetően maradhattak fenn. Butler és Brusatte is úgy gondolja, hogy az aszteroida becsapódás, valamint az éghajlati és környezeti zűrzavar nélkül a dinoszauruszok még ma is uralnák a Földet.
"Abból kiindulva, hogy az emlősök diverzitása csak a dinoszauruszok eltűnését követően kezdett drasztikusan emelkedni, úgy vélem nagyon valószínűtlen, hogy ma léteznének emberek a dinoszauruszok kihalása nélkül" - mondta Butler. Simon Conway-Morris, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint azonban ha tömeges pusztulásuk nem következett volna be, akkor sem tartottak volna ki mostanáig.
A dinoszauruszok egy hatalmas balszerencse áldozatai lettek - foglalta össze röviden eredményeiket a brit Edinbourgh Egyetem őslénytudósa és evolúciós biológusa, Stephen Brusatte a Biological Reviews legfrissebb számában, aki a diverzitás csökkenése következtében meggyengült dinoszaurusz ökoszisztémáknak tulajdonítja az aszteroida totális pusztítását. "Ha az aszteroida pár millió évvel korábban csapódik be, amikor a dinoszauruszok jóval sokszínűbbek voltak, vagy pár millió évvel később, amikor már esélyük lett volna a talpra állásra, ahogy az korábban oly sokszor bekövetkezett, akkor valószínűleg nem haltak volna ki" - magyarázta Brusatte.
A következtetést a dinoszaurusz kövületek legfrissebb katalógusának tanulmányozásából vonták le, képet alkotva a dinoszauruszok és a környezet néhány millió évvel az aszteroida becsapódása előtti változásairól. A kutatás szerint az aszteroida 66 millió évvel ezelőtti érkezése előtt a Földet hatalmas vulkánkitörések és a hőmérséklet, valamint a tengerszint szélsőséges változásai sújtották. A tektonikus események, mint a hegyek kialakulása ugyancsak hátrányosan érintették a dinoszauruszokat, hatást gyakorolva populációikra, kezdve a tápláléklánc alján elhelyezkedő nagy növényevőkkel, melyek számában drasztikus csökkenés következett be, meggyengítve a teljes ökoszisztémájukat.
A paleontológusok kezdenek konszenzusra jutni a nem repülő dinoszauruszok pusztulását illetően, azt azonban még mindig nem tudják, hogy egyes madarak hogyan élték túl a Kréta-kor végén bekövetkezett felfordulást. "Sok dinoszaurusz tényleg úgy nézett ki és viselkedett, mint a madarak" - mondta Brusatte. "Ha most a Kréta-korban szemlélődnénk, úgy vélem nem igazán tudnánk megkülönböztetni egy velociraptor-típusú dinoszauruszt egy igazi madártól."
Sok madárfaj is kipusztult körülbelül 66 millió évvel ezelőtt, de nem mindegyik, hangsúlyozta Richard Butler, a Birmingham Egyetem Földrajz, Föld és Környezettudományi karának tanára, aki szerint egyes fajok kis méretüknek, magasabb szaporodási rátájuknak, vagy más tulajdonságaiknak és viselkedésüknek köszönhetően maradhattak fenn. Butler és Brusatte is úgy gondolja, hogy az aszteroida becsapódás, valamint az éghajlati és környezeti zűrzavar nélkül a dinoszauruszok még ma is uralnák a Földet.
"Abból kiindulva, hogy az emlősök diverzitása csak a dinoszauruszok eltűnését követően kezdett drasztikusan emelkedni, úgy vélem nagyon valószínűtlen, hogy ma léteznének emberek a dinoszauruszok kihalása nélkül" - mondta Butler. Simon Conway-Morris, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint azonban ha tömeges pusztulásuk nem következett volna be, akkor sem tartottak volna ki mostanáig.