Informatika és tudomány

Balázs Richárd

Az élet korlátai

Az életben egy biztos - a halál. A világ egyik legidősebb emberének vérelemzése rávilágít az élet korlátaira.

Az 1890-ben született Hendrijek van Andel-Schipper egy időben a világ legidősebb asszonya volt, aki emellett példátlanul egészséges is volt, kristálytiszta tudattal nem sokkal halála bekövetkeztéig. 2005-ös halála előtt felajánlotta testét a tudománynak, valamint élő hozzátartozóival egyetemben hozzájárult az elemzések eredményeinek közzétételéhez. A kutatók most azt vizsgálták, hogyan befolyásolta a kor a vérét és más szöveteit.

Eredményeik arra utalnak - ami nem is meglepő -, hogy élettartamunkat az őssejtek képződése befolyásolja, ami napról-napra frissíti szöveteinket. Amint az őssejtek elérik a kimerülés állapotát, fokozatosan elhalnak, csökkenni kezd a test regenerálódási képessége, különös tekintettel a létfontosságú szövetekre és sejtekre, mint például a vérsejtek.

Van Andel-Schipper esetében úgy tűnt, hogy élete alkonyán a testében maradt fehérvérsejtjeinek kétharmada mindössze két őssejttől eredeztethető, ami arra utalt, hogy gyakorlatilag az összes vérhez köthető őssejtje kiégett, vagy elhalt. "Van korlátja az őssejt osztódásoknak, és az magával vonja azt, hogy van egy határ az emberi életben?" - teszi fel a kérdést Henne Holstege a hollandiai VU Egyetem orvosi karának kutatója. "Vagy megkerülhető mindez életünk korai szakaszában elraktározott őssejtekkel?"


Az őssejt-fáradás egy másik bizonyítéka Andel-Schipper fehérvérsejtjeinek drámai mértékben elhasználódott telomérái - ezek a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található védőburkok, melyek minden egyes osztódáskor "leégnek", mint egy kanóc. Átlagban van Andel-Schipper fehérvérsejtjeinek telomérái tizenhétszer rövidebbek voltak, mint az agysejteknél észleltek, melyek alig replikálódnak az élet során.

A kutatók a fehérvérsejtekben található mutációk sémájából állapították meg a sejtgeneráló őssejtek számát. A séma minden sejtnél hasonló volt, ami arra utalt, hogy egy vagy két, egymással szoros rokonságban lévő őssejttől származhatnak. "Megközelítőleg 20 000 vérrel kapcsolatos őssejttel születünk, ezek közül általában 1000 körüli gondoskodik egyidejűleg a vér frissítéséről" - mondta Holstege, hozzátéve, hogy életünk során az aktív őssejtek száma csökken és teloméráik egyre rövidülnek, egészen addig, míg a sejtek el nem halnak. Ezt a pontot nevezik őssejt-fáradásnak.

A másik megdöbbentő dolog, amit felfedeztek, hogy van Andel-Schipper vérsejtjeinek mutációi ártalmatlanok voltak. A kóros és rákos mutációk hiánya azt bizonyítja, hogy a hölgy olyan ritka rendszerrel rendelkezett, ami képes volt kijavítani, vagy elpusztítani a veszélyes mutációkat. A tanulmány azért is jelentős, mert elsőként vizsgált meg egy ilyen idős, egészséges embert, feltárva az élettartam során lezajlott, úgynevezett szomatikus mutációkat . Holstege szerint eredményeik arra utalnak, hogy az elöregedő test az élet korábbi szakaszaiból megőrzött őssejtek befecskendezésével megfiatalítható, legalábbis a vért illetően. Ezek az őssejtek mentesek a mutációktól és teloméráik is teljes hosszúságukban rendelkezésre állnak.

Következő lépésként a kutatók olyan génekre próbálnak vadászni, amik védelmet nyújtanak az Alzheimer-kórral szemben, van Andel-Schipper génállományát olyanokéval hasonlítva össze, akiknél szokatlanul hamar kialakult ez a rendellenesség.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Molnibalage #16
    Félelemetesen nagy baromságra nyomtál +1-et...
    Válasz 'Tinman' üzenetére (#10)
    A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
    (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...)
    i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
  • Gery13 #15
    genetikailag arra íródtunk, hogy a tápigényünk kevesebb legyen az energiabefektetésnél,
    szóval minden ember éhen elmehetne dolgozni, majd mindenki jóllakna elven túl tudnánk élni egymást, mivel ez egy verseny. aki erős, fizikailag és szellemileg felkészült az életre, az
    dominál. ez az élet "rendje".

    az hogy sajnálod a kisgyerekeket timbuktuba, vagy abudabiba, mert már egy hete nem evett, ez csak egy érzelmi sík, és csak neked jó, mivel azt az élelmet te élheted fel, ha meg nem, akkor ujrahasznosúl.

    kiváncsi vagyok mennyi időbe telik "nekünk" benépesíteni a világűrt.
    -űrutazás
    -alkalmas bojgók benépesítése
    -alkalmatlan bojgók benépesítése

    ha nem pusztul el az emberi faj a közeljövőben, akkor nagyon hamar egymás nyakát fogjuk taposni.

    vagy nem. ez csak egy vélemény.
    by: the original one Gery Boro
  • Macropus Rufus #14
    ez a duma, hogy a Föld nem tud ellátni ennyi embert... Aztán közben azt olvasom, hogy tonnányi kaját dobnak a szemétbe az emberek havonta mert nem kell nekik... Magyarán ennyivel többet vesznek. Ha ezt nem veszik meg illetve ésszerübben vennék az élelmiszert, már sokkal több embernek lenne élelme, anélkűl, hogy bármit is változtatnának a mostani termelési rendszereken.

    Ez a szöveg, hogy a Föld nem alkalmas arra, hogy pl. 8 milliárd embert elláson, olyan bielderbergesnek hat. Nekik az lenne az érdekük, hogy ne legyünk sokan. Ezért jönn a rizsa, hogy nem elég a bolygó nekünk. Ua. - mint feljebb írtam - tonnákban mérhető az az élelmiszer mennyiség amit a világ fejlett területén az emberek havonta kidobnak a szemétbe mert nem kell nekik.
    Mess with the best, die like the rest
    Linux4ever
  • gforce9 #13
    Szerintem meg te nem gondolod át a nagyságrendeket. Ha 1 szem állam területén ez lehetséges, akkor mondjuk 6 "államnyi" termőföldön termelve bőven elég lenne mindenkinek, jobb minőségűből is. És akkor ez a föld termőföldjeinek még mindigy légypiszoknyi hányada.
  • Tetsuo #12
    Butaságot írsz, mert normális (ideális) esetben nem lenne monokultúra sehol, még Amerikában sem. (Úgy látszik, nem olvastad amit írtam ezelőtt.)
    Főleg nem annyira kiterjedt monokultúra, műtrágyával és GMO fajokkal.
    A jelenlegi USA és más amerikai országok nagyüzemi kukorica és szójabab termesztése hosszútávon nem fenntartható még ilyen silány minőségben sem, ahogy most folyik, többek között a talaj kizsigerelése és szikesedése miatt.
    Ráadásul nem elég néhány ún. kultúrnövény alapélelmiszernek, annál sokkal nagyobb választékot érdemel egy ember, pl. különféle húsokat, aminek sokkal nagyobb területigénye van, mint egy növényalapú élelmiszernek az előállításhoz.
  • gforce9 #11
    Amíg a föld kukorica és szójatermelésének felét 1 szem amerikai állam elő tudja állítani, addig kicsit necces olyat írni, hoyg a föld nem tud eltartani ennyi embert. Simán el tudna tartani és plusz termőterületeket sem kellene bevonni. Nem azért éheznek az emberek a földön mert nincs elég kaja, hanem azért, mert nem éri meg mindenkinek kaját termelni.

    Az, hogy mit lehet megvalósítani és mit nem az jelenleg az emberek fejében tévképzetként él. A jelenlegi néhánymilliárd ember ellátását minden probléma nélkül meg tudná oldani a föld, ha akarná. Üzleti érdek nem áll mögötte így nem akarja. Végtelenül egyszerű a sztori.
  • Tinman #10
    +1
  • Tetsuo #9
    Nincs igazad. A Föld nem tud eltartani több embert, főleg nem, emberhez méltó körülmények között.
    Egy közel ideális, fenntartható világban kevesebb, mint 1 milliárd ember élne a Földön, minden családnak saját ház, kerttel, háztájival, ahol lehetséges és organic/bio mezőgazdasággal, hogy teljes legyen az alap élelmiszerellátás. Az emberi társadalom összhangban élne a környezetével és így a természettel is, kiegészítve azt, szerves részként.
    Az állatenyésztés is teljesen organic/bio lenne. Bár sem a bio sem a gyengébb kritériumú organic besorolás nem pontos, mert nem fejezi azt ki, amit sokan szeretnénk: pl. növényekben gazdag réten kapirgáló tyúkokat, mindenféle gyógyszer és táp nélkül. Más állatok hatalmas legelőkkel, ha kell tölgyesekben, gyümölcsösökben is engedni nekik területet.
    A folyószakaszok nagyrésze szabályozás nélküli, a táj természetes. Vagyis a természet ciklusai zavartalanok lennének. Az áradás jóval elnyújtottabb, szétterülőbb lenne, szabad meanderekkel, melékágak sokaságával így extrabő halálománnyal, árvidéki lápokkal, gyümölcsösökkel. Lennének hatalmas őserdők Európa sok országában is fullos ökoszisztémával, hatalmas fajgazdagsággal, állat és növényállománnyal. Okosan használva azt, mint erőforrás, mindig csak a szükségest kivenni belőle, gondolva a messzi jövőre, nem csak egy kormányciklusra vagy generáció idejére.
    Ebben a világban pl. a japán szigeteken nem lennének erőművek és nagyvárosok ill. sehol sem lennének zsúfolt nagyvárosok.
    Az embereknek joguk lenne a jó élelmiszerhez, friss levegőhöz, a csendhez, a magánszférához, fedélhez a fejük fölé, mindezt pénz nélkül is akár.
    Na, ez utópia... Talán majd egy harmadik VH után.

    Jelenleg kb. 1 milliárd ember éhezik, közülük sokan szomjaznak napi szinten. Rengeteg gyerek és felnőtt él nyomorban, rabszolgaságban teljes kihasználtságban.
    A 7 milliárd ember nagy része úgy él, olyan körülmények között, amit sem te, sem én nem vállalnánk be!
    Az igaz, hogy sz@r a rendzser, mert nagyon kevés százaléknyi ember birtokolja a javak nagyon sok százalékát és hatlmas pazarlás van mindenütt, ahol valamiből éppen bőség van, de mindent összevetve sem lehet a fentebb vázolt életformát megvalósítani (ahol termékekről, iparágakról még szó sem volt) a mai lélekszámmal. Sajnos.
    Manapság szinte minden üzemszerűen, ipari méretekben, gyorsítottan és durván helytakarékosan gyártódik. Pl. a spanyol paradicsomok zöme nem lát napfényt (mert 8 layerben egymás felett termesztik), ahogy az amerikai marhacsordák sem füvet (mert nincs 5nm hely egyedenként nekik és GMO kukoricát kapnak durva gyógyszeradagokkal, szteroidokkal), kínai csirketelepek stb. stb. Amazónia fáit sem a faanyag hiánya miatt, hanem a csordatelepek helyhiánya miatt irtják.
    Egyszerűen már régóta nincs hely a normális élelmiszerellátáshoz, a többi erőforrást most nem is részletezném.

    Az energiáról annyit, hogy az újabb energiaforrások használata adott mindig egy-egy robbanásszerű "fejlődést" a civilizácioknak, ami miatt hirtelen nőtt a népesség is. Az utóbbi időben a szénbányák, majd az olaj volt a drasztikus és már végletes növekmény oka. A törvényileg nem szabályozott szaporodás és a természetes kiválasztódás mesterséges elnyomásának erősödése mellett, az aberrált gazdasági rendszer is megtette hatását...
  • Amergin #8
    A Föld sokkal-sokkal több embert is tudna táplálni. Sőt a jelenleg megtermelt élelem is elég lenne mindenkinek az etetésére ha másképp osztanák el.
    A Föld nem tehet arról, hogy ilyen gazdasági rendszert működtetünk. Nem a Föld hibája az tömeges éhenhalás, hanem az Emberé.
    Az óegyiptomiak meg nem haltak ki. Ma is ott élnek, ők a koptok. Bár keveredtek az arabokkal, de még mindig megkülönböztethetők tőlük. Magukat pedig nem az arabok közé sorolják, vagyis nem csak a hitükben tartják magukat különbözőnek a többségi araboktól. Jártam ott, láttam őket, beszéltem velük.
  • zola2000 #7
    Meg Kelet Ázsia is mindig jól megy amikor nem valami fejlődés és képtelen rendszer van hatalmon... érdekes, hogy ott is ugyanígy kevés a gyerek.

    Míg afrikában valamiért soha egy ország sem megy jól valamiért.
További bejegyzések a fórumban...