Balázs Richárd

Elérkezett az emberi gének módosításának kora?

Egyre egyértelműbbnek tűnik, hogy hamarosan rutinná válhat génjeink szerkesztése, amivel kezelhetők és megelőzhetők lesznek eddig kezelhetetlen betegségek, és eljöhet a szó legszorosabb értelmében vett gyermektervezés kora.

Április végén került a lapok szalagcímére az első emberi embriómódosítási kísérlet, miközben a háttérben egy másik tanulmány az örökletes betegségek génszerkesztéssel történő megelőzésén ügyködik. Míg a genetikailag felépített csecsemőkhöz szükséges DNS darabok kivágásának és cseréjének biztonságos alkalmazásától még évtizedek választhatnak el, etikailag máris nagy vihart kavartak a bejelentés, a megoldásokat pedig már ki is próbálták felnőtteken és hamarosan számos rendellenesség kezelésére alkalmazhatják.

Hosszú ideje a levegőben van ez a történet. Az első kezdetleges szerkesztési módszereket már 30 évvel ezelőtt kifejlesztették, de csak most jutott el a technika arra a szintre, hogy azokat embereken is kipróbálják, megnyitva az utat egy új korszak előtt, amit a genetikai "barkácsolás" és orvoslás jellemez majd.

Az elkövetkező hónapokban négy amerikai klinika toboroz HIV fertőzött embereket egy génszerkesztésen alapuló kezelés kipróbálásához. A HIV egy receptoron, a CCR5-ön keresztül végzi el az immunsejtek pusztítását. A CCR5 génjének kiiktatásával megállítható a fertőzés. Tavaly egy kutatócsoport 12 HIV fertőzött immunsejtjeiben vette célba és pusztította el ezt a gént, ami növelte a vírussal szembeni ellenálló képességet. Az új kísérlet ennél is tovább megy, már az immunsejteket kialakító őssejtekben kiiktatva a gént, ami egy egyszeri, tartós kezelést jelenthet.

A kísérlet más betegségek kezelése előtt is kikövezheti az utat, egy hamarosan induló másik kísérlet a sarlósejtes anaemiára fog összpontosítani, melyben a vörös vérsejtek oxigénszállító hemoglobin molekulái rendellenesek. A kísérletben bekapcsolnak egy proteint, ami átveheti a hemoglobin feladatát. Ezeknek a megoldásnak azonban lehetnek hátulütői is. "A genomszerkesztés hatalmas ígéretet, ugyanakkor jókora potenciális kockázatot is hordoz magában" - mondta David Liu, a Harvard Egyetem szakértője, aki szerint szinte minden szerkesztési technikában ott van az esély, hogy olyan DNS szekvenciákat is módosítson, amit nem szándékoztunk. "Egyes fókuszon kívüli genommódosítások nagy valószínűséggel negatív biológiai következményekhez fognak vezetni"

Ha azonban biztonságossá tudják tenni az eljárásokat, a felnőtt őssejtek valószínűleg kevesebb etikai akadályt fognak támasztani, mint a génszerkesztés más alkalmazásai. Több kutatócsoport már vizsgálja a génszerkesztés alkalmazásának lehetőségét az örökletes változások eléréséhez. Múlt héten kutatók egereken bebizonyították, hogy a génszerkesztés kiplántálhatja az anyai ágon öröklődő mitokondrium mutációit. A mitokondrium biztosítja sejtjeink energiáját és saját, a sejtmagétól eltérő DNS sorozattal rendelkezik. A mitokondrium mutációi olyan betegségeket idéznek elő, melyekre jelenleg nincs ellenszer.

Az idei év elején Angliában engedélyezték az úgynevezett mitokondriumos áthelyezési kezelést, ami magába foglalta a "háromszülős csecsemő" megalkotását, ahol egy harmadik személy egészséges mitokondriumot adományozott az ilyen jellegű betegségek kialakulásának megelőzésére. Az új technika egyfajta alternatíva, a TALEN elnevezésű mesterségesen előállított proteineken alapuló génszerkesztés. Ezek a proteinek megalkothatók úgy, hogy a hibás mitokondrium DNS-éhez kapcsolódva megsemmisítsék azokat, míg az egészséges mitokondria érintetlen marad, vagyis a TALEN-ek csökkenthetik a mutáns mitokondriumok számát a petesejtekben.

A génszerkesztés e módja sem kockázatmentes, figyelmeztet Robert Lightowlers, a brit Newcastle Egyetem kutatója. Még nem tisztázott, hogy a mitokondriumok számának csökkentése milyen hosszútávú hatásokat eredményez, és bár a tanulmányban a TALEN proteinek látszólag csak a mitokondriumot vették célba, káros lehet, ha csak kis számban is bejutnak a sejtmagba és ott idéznek elő változásokat a DNS-ben. A módszer mögött álló kutatócsoport szeretné emberi embriókon tesztelni az eljárást a Lightowlers által is megfogalmazott aggályok tisztázására, ez azonban már igen ingoványos talajra tereli a témát.

Márciusban egy tudósokból álló csoport moratóriumot kért az embriók alkotására alkalmas sejtek génszerkesztési kísérleteire, mondván, annak megjósolhatatlan következményei lesznek a jövő generációjára és közfelháborodást válthatnak ki. Mindezek ellenére Kínában április végén emberi embrió sejtmagjában elvégzett DNS módosításról számoltak be, amit a CRISPR/Cas9 technikával hajtottak végre. Maga a kísérlet nem nevezhető sikernek, az eljárás alá vetett 86 petesejtből csak négynél sikerült a módosítás, a kapott embriók módosított és módosítatlan sejtek mozaikjai lettek. Ez köszönhető lehet annak, hogy a kísérletben életképtelen embriókat használtak, pontosan az etikai aggályok miatt.

Ennek ellenére számos kritikát kapott a kísérlet, mivel elvileg ez már egy jóval vitatottabb erőfeszítés első fázisának tekinthető, amivel beültethető emberi embriókon végeznének genetikai változtatásokat. "Ennek a szélesebb körű projektnek a kontextusában az életképtelen emberi embriók manipulálása a kíváncsiság felől elmozdul a potenciális veszély irányába - mind az így kapott gyerekeket, az ő gyerekeiket és összességében a társadalmat tekintve" - taglalta George Annas, Boston Egyetem genetikusa.

A viták ellenére az Egyesült Államokban legalább egy, míg Kínában több csoport is dolgozik emberi embriókkal, így tagadhatatlan, hogy az emberi génszerkesztés ma már valós témaként kezelendő.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • RubikM4 #14
    Mint általában mindennek, ennek is megvannak az előnyei és a hátrányai, előnyökhöz tartozik, hogy jobb embereket is lehetőség nyílik "tenyészteni" és ezáltal tovább élnek, erősebbek lesznek, jobban tudnak alkalmazkodni, ugyanakkor hátrány lehet az is, hogy olyan géneket aktiválnak vagy adnak hozzá véletlenül, amik valamilyen betegséget idéznek elő, vagy más rendellenességet.

    Az a baj, hogy ameddig foggal körömmel védik az emberi létet (ez természetes), ezt kiterjesztve az embriókra is, addig nem lehet komolyabb terveket szőni a dologhoz.

    Az emberek zöme sajnos abból indul ki, ami a legrosszabb elképzelésekben lehetséges és a félelem erős tényező, ameddig nem mernek szembe nézni vele.
  • EnxTheOne #13
    Akkor komolyabb beavatkozást csak akkor végeznek majd az emberen ha van már annyi utóda amennyit szeretne,
    A gyerekei "naturalok" lesznek, utána ö meg kaphatja a tuningot.
  • VolJin #12
    "Majd AZOK a SAJÁT KASZTJUKAT ellátják szuper genetikai adottságokkal, a mi utódainkat meg félhülyére alakítják.
    Lesz itt még kasztrendszer de olyan, amit még nem láttak a korábbi történelmi korok"

    Nem a szuperzsidók és a megatengerészgyalogosokban van a veszély (ahogyan egy kocsmaszintű okoskodás levezetné a ponyvairodalomból), hanem abban, hogy olyan genetikai kódot kotyvasztanak, ami természetes úton fogamzásképtelenné teszi az embert, vagy időzített bombaként életképtelenné, beteggé teszi az emberiséget.
  • Skylake #11
    Én csak annyit tennék hozzá, hogy hiába érezzük magunkat hűdenagyonokosnak a genetika területén, emberi alaphozzáállásuk nem lett nemesebb. Nyilván, amint ezek a technológiák széles körben, piaci szinten elérhetővé válnak, azonnal vissza fognak velük élni, és azonnal hatalmi, elnyomó eszközként fogják ezeket alkalmazni.

    De nem kell ilyen messzire menni. Nézzük meg Kínát, a több generációval ezelőtti népesedési program (lánygyermekek számának csökkentése, gyerekszám mesterséges szabáylozása) most kezdi meghozni első "eredményeit". Vannak olyan fiatal kínai férfiak, akiknek esélyük sincs életükben arra, hogy családot alapítsanak, annyira megborult a népességben a nők és férfiak aránya. És ez csak egy durva beavatkozás, nem olyan ostoba isten-játszás, mint ezek a törekvések.
  • Ahoy #10
    A telomerek hosszának visszaállításánál nincs is egyszerűbb... Erre szolgál a telomeráz enzim.

    Viszont nem hülyeségből jöttek létre a telomerek. Rettentő fontosak, és ha kikapcsolod ezt a funkciót halhatatlan sejteket generálva, akkor egyenes úton vagyunk a tumorsejtek kialakulásához. Mutációk és apaptózis hiánya mellett nem is beszélve a belül hibásan osztódó mitokondriumokhoz, becsomagolt méreglerakódásokról stb...

    Az öregedés egy komplex folyamat, és nem lehet csak a telomerekkel megoldani. Erre jelenleg egy egész kutatási ágazat épül, és vannak érdekes eredmények amúgy.

    Legfőképpen inkább egy genetikai biztosítékot kéne integrálni a sejtekbe. Egy erősebb tervezett javítási mechanizmust. Vagy pl valahogy integrálni a nehezebb HLA-t átvéve a naked mole rat-tól, amiben természetes körülmények között nem alakul ki tumor. Esetleg átvenni a másik mole rat-tól a sejtkiközösítés kódját, ami ugyancsak erre szolgál.

    Na ekkor már lehetne játszani a telomerekkel is, hiszen nem alakulhatna ki belőlük tumor. Ehhez viszont eléggé durván át kellene írni az emberi genomot... Lehetséges tényleges kasztok alakulnának ki. Bár mint írtam, a vírusgenetikával manapság egyáltalán nem lehetetlen utólag bevinni genetikai módosítást.
    Kipucolt adenovírusokkal célzottan vektorokba, vagy pl hosszabb távon retrovírusokkal rendesen a genomba kódolva, úgy hogy akár immunszupresszáns sem fog kelleni. Ha jól átfertőzik a teljes test összes sejtjét, akkor megoldható az utólagos génsebészet is... így viszont elkerülhető lenne a kasztosodás, hiszen te is megkaphatod egy egyszerű kezeléssel a legújabb "fejlesztéseket"
  • halgatyó #9
    Inkább a telomérek hosszának visszaállításán agyalnának. Jaaa, hogy akkor nem lenne "szükség" (idézőjelben) a világ hulladékának Európába csődítésére, és bedőlne a projektjük... Nem lesz itt telomeráz meg hatékony sorvadás- és gyulladásellenes kezelések sem.
    Majd AZOK a SAJÁT KASZTJUKAT ellátják szuper genetikai adottságokkal, a mi utódainkat meg félhülyére alakítják.
    Lesz itt még kasztrendszer de olyan, amit még nem láttak a korábbi történelmi korok
  • Ahoy #8
    Olvasgassatok az optogenetikáról kicsit, baromi érdekes. Ezzel akarok foglalkozni majd PhD-n.

    Utólagosan szelektíven lehet sejteket fertőzni egy kiherélt vírussal, ami 100%-ban nem patogén és nem okoz semmi problémát. Aztán pl idegsejtek elkezdenek termelni speciális fényre érzékeny receptorokat, csatornákat, amit aztán lehet ingerelni fénnyel nagyon specifikusan. Humán felhasználás még várhat, de megoldást jelenthet egy rakás neurológiai betegségre. Ugyanis nem csak fénnyel lehet ingerelni, hanem bármilyen elektromágneses hullámmal.

    Kicsit mondjuk már ijesztő is a jövőre nézve. Fertőzzük be a szerotonerg-dopaminerg-noradrenalin termelő idegsejteket, vagy specifikusan a jutalmazó pályákat, majd ha depressziósak vagyunk, csak ingereljük meg rádióhullámokkal és máris elmúlik a rossz kedv. Persze jó esetben amit már egerekben használnak is, ingerelhető speciálisan a Parkinsonért felelős pálya, mint a deep brain stimulation esetében, így gyógyítható lesz. Vagy krónikus fájdalom megszüntethető.

    Mellesleg befolyásolható így a sejtek egyéb tulajdonsága is, növekedés, sejtalak, működés stb... Ezáltal bejuttatott transzgén őssejtek képesek lehetnek majd céltudatosan beépülni, eljutni a megfelelő helyekre és axonhálót növeszteni. Időskori demencia visszafordítása...

    A lehetőségek határtalanok. Mindezek nagyon friss dolgok, évről évre hatványozottan emelkednek a publikációk a témában.
  • wraithLord #7
    Mondjuk a Down szindróma rossz példa, mert az kromoszórendellenesség, és nem génmutáció, de mindegy. Azt is ki lehet így javítani.
  • Sir Cryalot #6
    ...és ezt nem lehetett volna egy szóval szalonképtelenségnek írni? Vagy úgy gond van mert téged is érint?
  • halgatyó #5
    Talán még arra is jó lesz a módszer, hogy bizonyos emberszerű lények ne szarjanak a fürdőkádba és ne tüzeljék el az ablakokat