Mondjatok vicceket!
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
-
Vlala #9471 Bizonyára emlékeztek még páran a régi esti mesékre. Leült egy hölgy a kamera elé, és felolvasott egy mesét.
Történt egyszer, hogy a bemondó hölgy rosszul lett felvétel előtt, és egy férfi kollégát kértek fel a mese felolvasására.
Szegénynek annyi ideje sem volt, hogy átolvassa előtte az anyagot...
Felvétel indul, megszólal a fazon:
"Szervusztok gyermekek, ma én mesélek nektek, a jó Füsti Fecske anyó." (állítólag a felvételen látszik, hogy az operatőr megbillenti a statívot, valszleg elröhögte magát.)
A nagydarab, szakállas bemondó folytatta:
"Itt ülök a fészekben a tojásaimon."
Erre már a fél stáb dülöngélt a nevetéstől.
Legtovább az operatőr bírta, neki a következő mondatnál jött a röhögőgörcs:
"Hosszú, villás farkamat lengeti a szél..."