Mondjatok vicceket!
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
-
#9082
Szereplők:
Nagy Natália
Pethő Zsolt
N: - Jó reggelt kívánok igazgató úr!
P: - Á, Mrs Perkins! Kedves öntöl, hogy befáradt!
N: - Szóra sem érdemes! Ha Tommy-val valóban valami gond van, szeretném csírá-
jában elfojtani.
P: - Az igazat megvallva, tényleg nincs minden rendben a fia körül. Újabban a
viselkedése nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Egyáltalán nem vesz
részt a közösség életében, távol marad a sportfoglalkozásoktól, és hetek
óta nem írt leckét.
N: - Hát ez hihetetlen!
P: - Az igazat megvallva, ha nem halt volna meg, kicsapnám!
N: - Tessék?
P: - Jól hallotta, kicsapnám! Ha nem venném figyelembe, hogy a fia halott, re-
pülne innen!
N: - Tommy meghalt?
P: - Igen. Fönt fekszik a betegszobában. Merev és világoszöld. Én megpróbáltam
a lelkére beszélni, de nem mozdul.
N: - Tommy meghalt!!
P: - Borzasztóan szélsőséges a viselkedése. Az egyik pillanatban le-föl rohan-
gál a folyosón, másnap meg teljesen mozdulatlan, és bűzleni kezd.
N: - Na de én ezt nem értem! Hogyan halt meg?
P: - Fontos ez?
N: - Igen, úgy gondolom.
P: - A könyvtár miatt volt az egész. Tudja, a fiúk elkezdtek könyveket kivin-
ni aláírás nélkül, a maga fiát is elkaptuk, én verésben részesítettem, és
eközben meghalt. De megnyugtathatom Mrs. Perkins, hogy a hangadót elcsíp-
tük, így már semmiféle probléma nem lesz a könyvtári fegyelemmel. Tudja,
a kartoték-rendszer bevezetésével...
N: - Jól értettem, hogy maga agyonverte a fiamat?
P: - Igen de ne haragudjon, nem szoktam hozzá, hogy félbeszakítsanak. Tehát a
kartoték-rendszer bevezetésével...
N: - Tulajdonképpen mi történt?
P: - A fiúk belógtak a könyvtárba, és könyveket vittek el.
N: - A verésnél mi történt?
P: - Ja, akkor? A fia az egyik pillanatban hajolt, aztán feküdt.
N: - Holtan?
P: - Olyasmi. Öszintén szólva Mrs. Perkins, kicsit egy betegesnek tartom, hogy
így vájkál a fia halálában! Itt most a gyerek hozzáállásáról van szó, és
már kezdem sejteni, hogy kitől örökölhette!
N: - Én legalább nem vertem agyon!
P: - Valóban nem. Ez azonnal látszott rajta, mikor hozzánk került. Tűnődtem is
rajta, nem vált volna-e belőle egy egészen más gyerek, ha maga néhányszor
már agyonveri.
N: - Maga megőrült?
P: - Igen, megőrülök a dühtől, mert a szerda délutáni tanítás elmarad a teme-
tés miatt. De ne haragudjon, mennem kell.
N: - Ez képtelenség!
P: - Igen az... lenne, ha igaz lenne!
N: - Mit mond? Hogy mondja?
P: - Csak vicceltem, Mrs. Perkins!
N: - Hála Istennek!
P: - Szombaton lesz a temetés!