Informatika és tudomány

Mondjatok vicceket!


Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
  • ximix #41189
    KARANTÉN, AHOGY AZ UNOKÁKNAK MESÉLJÜK
    - Papó, mesélsz a 2020-as Nagy Karanténról?
    Papó arca elsötétült. Mélyet szippantott a császárszalonna-ízű e-cigiből, hármas fokozatra állította a masszázsfotelt és mesélni kezdett.
    - Ti azt el se tudjátok képzelni. Másfél kilométeres sor állt a Csilla ABC előtt.
    - Hűűű. Hányan álltak sorba?
    - Heten. Csak távol voltak egymástól. Odabenn meg vérre menő küzdelmek folytak az utolsó 3 rétegű Zewa budipapírért.
    - Ilyen küzdelemben szerezted a hátsérülésed is?
    - Nem, az a négy hónap kanapén fetrengés miatt alakult ki. De a bolt se volt semmi. Már az is csoda volt, hogy bejutottunk.
    - Hogy-hogy?
    - Kilenctől délig a fiataloknak tilos volt boltba menni. El tudod képzelni? A pék úgy csempészte ki a hátsó ajtón öreganyátoknak a mindennapi kakaós csigát.
    - És hogy mentetek iskolába?
    - Szörnyű volt. Mezítláb, egy szál alsóneműben kellett vonulnunk. Egészen a nappaliig.
    - Miért nem volt ruhátok?
    - Kihíztuk. A harmadik héttől amúgy sem láttuk értelmét felöltözni. Csak ha a kamerát is be kellett kapcsolni. Na igen, volt, hogy a tanárok egész délelőtt kameráztak minket, képzeljétek el. Alig tudtunk tőle PS-ezni.
    - Akkor nem is találkoztál a barátaiddal?
    - De nem ám. Csak Messengeren, telefonon, WhatsAppon, Viberen, Google Meeten, Zoomon és online játékokon keresztül tudtuk elérni egymást.
    - És a Karantén előtt hogyan beszélgettetek?
    - Ja, ugyanígy.
    - És nem féltél, Papó?
    - Dehogynem. Főleg, mert az emberek eltűnésével visszatértek a vadak a faluba. Akkora medvék császkáltak az utcán, mint a ház!
    - Komolyaaaan?
    - Hoogyne, volt hogy egyszerre hárommal kellett megküzdenünk, amíg vártuk a 8-as buszt a templom mellett. Az egyik halálos lézersugarakat lövellt a szeméből és…
    - Apjuk, hagyd abba a vetítést a gyerekeknek, mert fejbe kólintalak! - szólt Mamó a spájzból.
    - Nagy lófaszt, évtizedeken át hallgattam a saját nagyapámtól, hogy ‘87-ben AKKORA HÓ VÓT, meg hogy ők minden reggel 14 kilométert kúsztak a térdükön, hegyet másztak és kidöntött farönkön egyensúlyoztak, csak hogy elmehessenek iskolába. Most végre én leszek a hős! Na gyerekek, hol tartottam?
    - Lézermedvék.
    - Ja, igen. És akkor még nem is tudtuk, hogy a buszpályaudvaron gyilkos darazsak várnak minket, pedig mi csak Domesztoszért mentünk a Nagyteszkóba...