Mondjatok vicceket!
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
-
#4087
Egyetemen
Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen egyik fizika vizsgáján történt. A kérdés így hangzott:
"Írja le, hogy egy barométer segítségével miként mérhet? meg egy felhokarcoló magassága!" Az egyik hallgató a következot válaszolta: "Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert a felhokarcoló tetejérol lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhokarcoló magasságával."
Ez a magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetosen feldühítette, így a diákot megbuktatta. Ám a diák nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetosége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy a válasz valóban helyes volt, de nem tükrözött semmiféle fizikai ismeretet. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, birtokában van a kello fizikai alapismereteknek. A diák öt percig némán ült, ráncolta a homlokát, gondolkodott. Mikor a vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az ido, a diák azt válaszolta, annyi megoldás jutott eszébe, hogy nem is tudja, melyiket válassza. Végül aztán belekezdett:
"Nos, az elso ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhokarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Megmérjük, mennyi ido alatt ér földet, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a 'H = 0.5g x t négyzet' képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából. A másik lehetoség akkor jöhet szóba, ha süt a Nap. Megmérjük a barométer magasságát, és az árnyékát is. Ezután megmérjük a felhokarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is. De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a teton megmérve a gravitációs erot, a 'T = 2 pi * négyzetgyök (1/g)' képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét. Ha esetleg a felhokarcolón van tuzlétra, akkor megmérhetjük, hogy a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszeru szorzással megkapjuk a kívánt eredményt. De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a teton mérheto nyomás különbözetébol is megállapítható a felhokarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg. De mivel itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb megoldás a felhokarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alácsapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: 'Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert'."
A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és a mai napig o az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus...