Mondjatok vicceket!
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
-
#40144
Afganisztán történelme:
1773: Az új sah, Timur Kabulba teszi át székhelyét. Lázadás tör ki.
1793: Timur 23 fia közül az egyik, Zaman Mirza puccsal átveszi az uralmat. Lázadás tör ki.
1799: Testvére, Mahmud megdönti Zaman uralmát és megöli. Polgárháború.
1803: Testvére, Shuja megdönti Mahmud uralmát. Lázadás tör ki Kasmírban.
1809: Mahmud visszafoglalja a trónt. Polgár-testvérháború.
1815: Mahmud megvakíttatja saját főminiszterét.
1818: A vak főminiszter fia, Dost Mohammed elűzi Mahmudot. Anarchia.
1823: Dost Mohammed összeveszik testvéreivel, gyilkosságok, polgárháború.
1838: Brit invázió. Shuja visszatér és sah lesz. A britek egy része kivonul.
1841: Felkelés. A briteket és Sir Alexander Burnes parancsnokot lemészárolják.
1841: Béketárgyalások. Dost Mohammed fia tárgyalás közben megsértődik és leszúrja a brit küldöttség vezetőjét, Sir William McNaghten-t.
1842: A maradék britek kivonulnak Kabulból. A 17 ezer fős sereget az afgánok a béke ellenére megtámadják. Egyedül a sereg orvosa menekül meg élve.
1842: Shuját meggyilkolják.
1842 decemben: A britek elfoglalják Kabult. Dost Mohammed lesz a sah, ezúttal Emír címmel.
1848: Az emír ellen fellázadnak, de a lázadást leverik.
1863: Dost Mohammed fia, Sher Ali Khan lesz az emír. Testvérei fellázadnak.
1878: A britek és az oroszok is megtámadják az országot. Az emír elmenekül. Kabul a briteké.
1879: A briteket lemészárolják Kabulban.
1879: A britek visszafoglalják Kabult. Az emír Abdur Rahman Khan lesz. Polgárháború.
1881: A lázadókat lemészárolják.
1888: Az emír unokatestvére fellázad. Száműzik.
1901: Az emír fia, Habibullah lesz az új emír.
1912: Lázadás, polgárháború.
1919: Az emírt meggyilkolják. Lázadások.
1919: Az új emírt, testvére gyilkosát 6 napi uralom után szintén megöli unokaöccse.
1921: Harmadik brit-afgán háború. Afgán győzelem. Amanullah reform uralma.
1924: Lázadás tör ki. Az emírt (új neve: padisah) csaknem elűzik.
1929: A padisahot, Amanullahot megdönti Nadir Sah. Lázadások.
1933: A reakciós padisahot egy diák megöli.
1939: Felkelés.
1953: Daud min. elnök. Szovjet barátság kezdete.
1973: Daud Khan puccsa, a padisahot elűzik. Köztársaság kikiáltása.
1975: Daud kiirtja ellenfeleit.
1978: Puccs, Babrak Karmal megöli Daudot. Taraki az elnök.
1979: Megölik az USA nagykövetét.
1979: Puccs. Hafizullah Amin megöli Tarakit és elnök lesz.
1979: Puccs. Amint megölik, Karmal lesz az elnök.
1979: Szovjet invázió kezdete.
1986: Karmalt szovjet deszantosok megölik. Najibullah az elnök.
1992: A modzsahedek elfoglalják Kabult. Rabbani az elnök.
1994: Dostum és Hekmatjar puccsa. Kabul maradékát lerombolják.
1996: A Taliban elfoglalja Kabult. Tömeggyilkosságok. bin Laden ideköltözik.
1998: Kivégzik az iráni nagykövetet(!!)
1999: Tömegmászárlások a hazarák (törzs) között.
2001: Egy orgyilkos megöli Sah Maszúdot, a lázadók vezérét. 2001 szeptember 11: Innen meg tudjuk...