Mondjatok vicceket!
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
-
hugopareiros #38632 kocka humor:
Hogyan fogjunk jegesmedvét az északi sarkon?!
1. A geometriai megoldás:
Állítsunk hengerszerű ketrecet a Északi sarkra!
a) eset: A jegesmedve a ketrecben van. A megoldás triviális!
b) eset: A jegesmedve a ketrecen kívül van. Álljunk a ketrecbe, és invertáljuk a falait! Így magunk a ketrecen kívülre kerülünk és eredményképpen az jegesmedve a ketrecbe.
Figyelem! Az utóbbi esetben feltétlenül ügyeljünk arra, hogy ne álljunk a ketrec közepén, mert különben eltűnünk a végtelenben!
2. A vetítéses módszer:
Az általánosság korlátait figyelmen kívül hagyva tegyük fel, hogy a Északi sarkvidék sík. A síkot egy a ketrecen átmenő egyenesbe vetítjük, majd az egyenest egy ketrecben lévő pontba. Így az jegesmedve bekerül a ketrecbe.
3. A topológiai módszer:
Topológiailag az jegesmedvét tóruszként is felfoghatjuk. Transzformáljuk a Északi sarkvidéket a négydimenziós térbe. Lehetőség nyílik a Északi sark olyan deformálására, melynél a visszatranszformáláskor az jegesmedve összecsomózódik a háromdimenziós térben. Ilyenkor magatehetetlen.
4. A valószínűségelméleti módszer:
Ehhez a módszerhez szükséges egy Laplace-kerék, néhány kocka és egy Gauss-harang. A Laplace-kerékkel a Északi sarkvidéken át furikázva kockákat dobálunk az jegesmedve után. Amikor már rohan felénk, a dühtől zihálva, borítsuk rá a Gauss-harangot. Ez alatt 1 valószínűséggel fogságban van.
5. Newton-féle módszer:
A ketrec és az jegesmedve a gravitáció miatt vonzzák egymást. A súrlódást elhanyagoljuk. Ily módon az jegesmedve előbb-utóbb a ketrecben fog csücsülni.
6. A Heisenberg-módszer:
A mozgó jegesmedve helye és sebessége egyszerre nem határozható meg. A Északi sarkvidéken mozgó jegesmedve tehát nem foglalhat el fizikailag értelmes helyet, ezért vadászata szóba sem jöhet. Következésképpen az jegesmedvevadászat csak a nyugvó jegesmedvékre korlátozódhat. A nyugvó, mozdulatlan jegesmedve efogását az olvasóra bízzuk.
7. A Schrödinger-módszer:
Annak a valószínűsége, hogy az jegesmedve a ketrecben van, nagyobb, mint nulla. Üljünk le a ketrec elé, és várjunk.
8. Az Einstein- vagy relativisztikus módszer:
Repüljünk közel fénysebességgel a Északi sarkvidék felett. A relativisztikus hosszkontrakció miatt az jegesmedve papírvékonyságú lesz. Vegyük fel, tekerjük össze, és húzzunk rá egy befőttes gumit.
9. A kísérleti fizikus módszer:
Vegyünk egy olyan féligáteresztő membránt, amely csak az jegesmedvéket nem ereszti át. Szitáljuk át vele az Északi sarkvidéket.