Mondjatok vicceket!


Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
  • Zajonc
    #38186
    Vidéki paphoz beállít egy diák éjszakai szállásért.
    - Szívesen adok, de mondd meg, hol akarsz aludni: a gyerekszobában vagy kint a tornácon?
    A diák fintorogva:
    - A gyerekszobában? Akkor már inkább a tornácon!
    Másnap reggel a diák a kúthoz megy mosakodni, de ott már van egy gyönyörû, fiatal lány. Kérdezi:
    - Kicsoda maga?
    - Én a pap gyermeke vagyok. S maga kicsoda?
    - Én meg egy nagy marha vagyok!


    A Smith család évek óta hiába várja a gyermekáldást, így nagy nehezen arra az elhatározásra jutnak, hogy fogadnak egy bérapát. A nagy nap reggelén Mrs Smith idegesen várja a jelentkezõt.
    Eközben egy házaló fotós csenget be az ajtón, hátha sikerül egy kis munkát találnia. Mrs Smith ajtót nyit.
    - Jó reggelt asszonyom, azért jöttem...
    - Ó, tudom miért jött. Már nagyon vártam - mondja Mrs Smith.
    - Tényleg? - lepõdik meg a fotós. - Nagyon jó. Tudja, a gyerekek a specialitásom.
    - Ebben bíztunk a férjemmel. Jöjjön be és foglaljon helyet! Hamarosan Mrs Smith a tárgyra tér:
    - Nos, akkor hol kezdjük?
    - Bízzon csak mindent rám! Azt hiszem, kettõt csinálnék a fürdõkádban, egyet a kanapén és talán néhányat az ágyon. Esetleg a nappali is mókás lehet...
    - Fürdõkád, nappali? Nem csoda, ha a férjemnek nem sikerült eddig.
    - Nos, asszonyom, senki nem tud minden alkalommal tökéletes dolgokat produkálni. De ha kipróbáljuk több pozícióban, különbözõ irányokból, biztos vagyok benne, hogy elégedett lesz az eredménnyel.
    - Úristen, az nagyon sok... - sóhajtja Mrs Smith.
    - Asszonyom, az én szakmámban az embernek muszáj idõt szánnia a munkájára. Meg tudnám csinálni öt perc alatt is, de biztos vagyok benne, hogy elégedetlen lenne vele.
    - Hát, nem is tudom... - motyogja Mrs Smith.
    A fotós elõveszi a tárcáját és kihúz belõle egy sorozatot a legjobban sikerült gyerekfényképeibõl. Megmutatja az elsõt:
    - Nézze csak, ezt például London belvárosában, egy busz tetején csináltam!
    - Úristen! - kiált fel Mrs Smith elõhúzva zsebkendõjét.
    - És ezek az ikrek is elég jól sikerültek, pedig az anyjuk nagyon megnehezítette a dolgomat.
    - Megnehezítette?
    - Igen. Végül ki kellett mennünk a Hyde parkba, egyébként nem is sikerült volna. Képzelheti, milyen nehéz volt ott a sok ember között. Annyian jöttek oda, hogy négy-öt sorban is lökdösték egymást.
    - Négy-öt sorban? - kérdezi Mrs Smith tágra nyílt szemmel.
    - Igen - mondja a fotós. - Az anyjuk nagyon hisztis volt. több, mint három óra hosszat sikítozott folyamatosan. Gondolhatja, milyen nehéz volt koncentrálnom. Aztán besötétedett, úgyhogy a végét már sietve kellett ellõnöm. Amikor meg a mókusok elkezdték rágcsálni a felszerelésemet, csomagoltam és hazamentem.
    - Azt mondja, tényleg megrágcsálták a, hmm... felszerelését? - hajol elõre Mrs Smith.
    - Igen, így volt. Nos, asszonyom, ha készen áll, akkor behoznám az állványomat.
    - Állványát?
    - Persze. Szükségem van rá, a felszerelés olyan nagy, hogy nem tudom sokáig tartani. Asszonyom? Asszonyom?... A fenébe, hát nem elájult?


    A nagy park bejáratánál évtizedek óta áll egymással szemben két szobor. Egy meztelen férfi és egy meztelen nõ. Vágyakozva nézik egymást a márványszobrok.
    Arra megy a tündér s azt mondja nekik, hogy teljesíti egy kívánságukat. De jól vigyázzanak csak egyetlen kívánságukat teljesíti. Mindketten egyszerre kívánják ugyanazt: fél órára hadd lehessenek élõ emberek! Megtörténik. Azonnal a bokrok közé vetik egymást. Nyögések és sikolyok törnek elõ a bokrok alól. Remeg az ág, levelek és gallyak röppenek fel. Rövid szünet következik, amikor így szól a férfi a nõhöz.
    - Alig van pár percünk, mit csináljunk?
    - Ugyanazt, mint az elõbb - mondja a nõ lihegve.
    - Oké - mondja a férfi, - de most te fogod le a galambokat és én szarom le õket.


    - Ne értsd félre, hogy már elsõ találkozásunk alkalmával ilyet kérdezek, de neked mennyi ideje kell ismerned egy fiút, hogy... szóval érted: hogy testi kapcsolatot létesíts vele.
    - Ne haragudj, lehet, hogy kissé konzervatív lány vagyok, de nekem ehhez legalább két hónapra van szükségem.
    - Dehogy haragszom, áprilisban majd hívni foglak.


    Két prosti beszélget:
    - Te mit kérsz a télapótól?
    - Ötezret, mint a többitõl...


    Egy nõ utazik a vonaton és éppen egy cikket olvas. Fölszáll egy pasas és a nõ mellé ül. Megkérdezi a nõt:
    - Mit olvas hölgyem?
    - Itt azt írják hogy a cigányoknak hosszú, az indiánoknak pedig vastag
    farkuk van. Tényleg uram, Önt hogy hívják?
    - Jó napot kívánok, Lakatos Vinettú vagyok.