Mondjatok vicceket!
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
-
royalfeco #35707 Honnan tudod, hogy 2010-ben élsz?>
01. Véletlenül a micro-n ütöd be a PIN-kódodat.02. Több éve nem pasziánszoztál rendes kártyával.03. 15 különböző telefonszámod van egy háromtagú családhoz>
04. E-mailt küldesz a melletted ülő embernek.05. Azt mondod, azért nem tartod a kapcsolatot a régi ismerősökkel,mert nincs meg az e-mail címük.05. Négy éve ugyanannál az íróasztalnál ülsz, de közben háromkülönböző cégnél dolgoztál.>
07. A főnököd nem tudná elvégezni a te munkádat.08. Felhívod a családot, hogy tudd meg otthon vannak-e, miközbenhajtasz be a garázsba.10. Minden tévéreklám végén szerepel egy internetcím.11. Ha elmész otthonról a mobiltelefonod nélkül (amit életed első 10,>
20 ,30 ,40 évében nem is ismertél), pánikba esel és máris visszamészérte..12. Reggel az első, hogy bekapcsolod a számítógépet, még mielőttkimész kávéért a konyhába.13. Mosolyogsz és bólogatsz miközben ezt olvasod.>
14. Még rosszabb: pontosan tudod kinek fogod ezt továbbküldeni.15. Túl elfoglalt vagy, hogy észre vedd, hogy nincs 9-es a listán.16. Tényleg megnézted, hogy nincs 9-es a listán.17. Gondolom az sem tűnt fel hogy két 5 van a listán.>
18. Ezt is megnézted, újra......19. ....és most röhögsz magadon20. Gondold végig, hogy miért!?>
Akik 80'előtt születtek....>
"Akik 1980 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywoodimindent túlélő fenegyerekek. De tényleg!>
Gondolj csak bele, 1980 előtt születettek, azaz MI, kész csoda, hogyéletben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban,sőt még biztonsági öv se nagyon, viszont bizton tudhattuk, hogy a>
gyerekágyak festékében akadt bőven ólom. A gyógyszeres ésvegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmifurfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltakfelszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk, nemhogy>
könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Azért az nem volt semmi.>
Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan azásványvíz. Én speciel sokáig kevertem a szódavízzel. Azt hittem azugyanaz. Szúr-szúr. Semmi különbség a kettő között, miért pazaroljak>
hát rá külön szót.Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Igen, ki.Egész nap kint voltunk, a szüleink, pedig csak sejtették, hogy élünk ésmegvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy>
mobil. Pláne nekünk! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkbenjátszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiásroham. Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy asárkányfű egyenes ági rokona. >
Ha elestünk, megsérültünk, eltörtvalamelyik végtagunk, vagy csak szimplán betört a fejünk, senkit nempereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak.>
Sőt! Ha az erősebb elgyepálta unalmában a kisebbet és gyengébbet,az is rendben volt. Ez így működött, és a szüleink nem nagyon szóltakbele ebbe sem.(- Kisfiam, bemegyek az iskolába, az nem lehet, hogy téged mindenki>
Rambónak csúfol / - Hagyd csak anya, ez az én háborúm!)>
Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint naptartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy McDonalds-onedződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egyhátraszaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk a>
zsíros kenyérre, a kolbászra, a disznósajtra (ki tudja mit tettek bele),az iskolai menzára (ki tudja mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk.>
A kakaóban nem volt A, B, C, D és E vitamin, viszont "bedeko"-nakhívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból>
készült. A limonádét még magunknak kevertük és mosatlanul ettük afáról a gyakran éretlen gyümölcsöt, a WC pereme alatt, pedig abaktériumok ezreinek a kolóniái telepedtek meg a még háborítatlannyugalomban, a preDomestos korban.>
Volt néhány barát, aki már ismert olyat, akinek videója volt, vagyesetleg spectruma (az egyfajta számítógép volt), de szó sem voltPlaystationról, Nintendóról, X-Boxról, Videójátékról, 64 tévécstornáról,műholdról és kábeltévéről, filmekről, DVD-röl, Surround Soundról,>
Internetről, Fitness-Club kártyáról vagy mobiltelefonról.>
Viszont voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, afocipályán vagy a pinpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkoregyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és>
nem hoztak a szülök autóval... Mégis itt vagyunk.>
Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkánfadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégisitt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedigbegyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt>
egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld,amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudtarendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette ajátékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más>
játszótársakat kereshetett magának.A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűenmegéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy,mintha már sohasem akarnánk megállni. Ha egy tanár nyakon vágott,>
nem szúrtuk le egy késsel és nem pereltük be, és nem sírtunk otthon aszülőknek.Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt, és ha vétkeztünk,szüleink nem álltak mellénk.Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a kötelesség, a>
bűntudat, a jóérzés, a felelősség.Ismertük ezeknek a szavaknak a mélységét.>
Ezek voltunk mi. Hősei egy letűnt kornak, amelyen a mostani fiatalokértetlenül mosolyognak. ">