Mondjatok vicceket!
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
-
#35660
A szexbolt alkalmazottja ásítozva ült a pult mögött, közben egy képes magazint lapozgatott. Időnként kipillantott a kirakat üvegén át az utcára, de ezen a késő éjszakai órán senki nem járta a város utcáit. Már éppen azon gondolkodott, becsukja az üzletet, amikor tétova emberkét látott toporogni a kirakat üvege előtt. Félredobta az újságot, úgy látszik, új szórakozás ígérkezik. Neki biztosan tud újat mutatni, persze, ha az emberke el tudja magát szánni végre a belépésre.
- Gyere be, gyere be- suttogta az eladó, hátha mágikus hangja belépésre bírja a kint toporgó idegent. Végül emberkénk határozott. Megcsendült az ajtó felett a jelző, a kis köpcös ijedten kapta fel fejét a hangra, de el is fordult hirtelen. Az ajtó felett két egymásnak ütődő hosszúkás üvegtárgy, tövén két-két golyóbissal okozta a csilingelést.
A vendég nyakát behúzva nézegetett a boltban, de nem talált nyugvóhelyet a szemének. Mindenhonnan szemérmetlen, izgató képek néztek vele farkasszemet. Megköszörülte a torkát. Az eladó nem akarta elijeszteni, mert akkor vége ma esti szórakozásának. Ezért csak annyit mondott:
-Nézegessen csak nyugodtan, rengeteg új dolgot talál a polcokon.
A köpcös tétován kinyitotta az eladó ledobott újságját. A képen egy mezítelen, térden-könyökön támaszkodó nő bámult hátrafelé a kamerába. A férfi ijedten becsukta a lapot, kezével még nyomott is rajta kicsit, nehogy véletlen kinyíljon. Az eladó most már biztos volt benne, jól fog szórakozni az éjszaka hátralévő részében. Közömbös hangon megkérdezte:
- Talán a párját szeretné meglepni valami újdonsággal?
- Nos, igen….végül is igen….eléggé meglepődne - felelte határozatlanul a köpcös.
Az eladó most már határozottan izgalomba jött.
- Nagyon szép bőrszerkóink érkeztek, érdemes megnézni. Itt van például ez a teljes bőrfelszerelés. Igazi kihívó öltözék, még a faszentet is izgalomba hozza. Van azután még itt bilincs, póráz a nyakra, de van aki az ostort szereti. Kiváló korbácsaink is vannak a bőrszerkóhoz. A köpcös riadtan bámulta az eladó kezében lévő tárgyakat, de esze ágában sem volt megérinteni őket.
- Tulajdonképpen mi az, amit szeretne? – kezdte meg a faggatózást. Mivel nem kapott választ, tovább keresgélt a tárgyak között.
- Itt vannak a segédeszközök. Ezeket a férfiak használják, ezeket pedig a nők. Esetleg mindketten mindkettőt. Van itt ez a lyukas forma, be lehet állítani a hőfokát és a nedvességét, és akkor már nő sem kell. Dugja csak bele az ujját, milyen jó puha, meleg belülről. Mit szól hozzá? Vagy itt van ez a kis kiegészítő, látja? Ház ez egyben hosszabbá is teszi, amit kell, de látja, vannak rajta ilyen kis szemölcsszerűségek, ezek fokozzák a hatást- és a kezében lévő tárgyat iparkodott a vevő kezébe tenni, de az kezeit hátratéve elképedten meredt a valamire.
- Azután itt vannak a nők által kedvelt eszközök. Fogja csak meg ezt például, egészen természetes a tapintása. Hajlékony, bőrszerű bevonattal. Látja, itt a tövében lévő gombokkal lehet mindent beállítani: a hőmérsékletét, a sebességét, sőt még a kilövellő folyadék hőmérsékletét is. Ha akarják, még világít is, hogy ne kelljen keresgélni. Na, fogja csak meg, ez nem harap- és nyújtotta vidáman a köpcös felé, de közben kisujjával be is kapcsolta a szerkezetet.
A köpcös teljesen lemerevedett. Próbált megszólalni, de nem találta a szavakat. Dermedten meredt a vibráló, zöldes fénnyel világító tárgyra.
- De ezt mikor….izé….minek….hogy szóval mit szolgál ez az izé? –nyögte ki végül kétségbeesetten.
- De ember! Hát nem látja! Ez az igazinak pontos mása! Arra szolgál, amire az igazi, csak ez nem ereszt le idő előtt- közben már alig tudta visszafojtani kitörni készülő röhögését, hiszen ezt a pillanatot várta egész este.
- Csak azt nem értem, miért ilyen óriási- motyogta kétségbeesetten az emberke.
- Óriási lenne?- forgatta az eladó tetszelegve- nem hinném, hogy nagyobb lenne az átlagnál. Igen, teljesen átlagos.- közben a köpcösre sandított.
Az emberke riadtan végignézett magán, de gyorsan el is kapta a szemét. Már értette a hosszabbítót. A szemölcsöket még nem.
- Talán, ha megmondaná, mi az, amin javítani kellene- próbálkozott az eladó.
- Ami azt illeti, ezt megmondhatom, az időn…Az időn kellene javítani….
- Gyorsítani?- kérdezte a fiatalember kipukkadni készülő nevetéssel.
- Éppen hogy lassítani….
- Mennyi? Öt perc?
A köpcös rázta a fejét.
- Tíz?
A köpcös ismét csak a fejét rázta, egyre lemondóbban.
- Szóval kevesebb! Hát….Bátyám, próbálta már a kék tablettát?
A vevő csak bólintott.
- És meddig jutott?- kérdezte az eladó reménykedve, hátha lesz üzlet.
- Az ajtófélfáig. Azt szorosan átöleltem, és megvolt.
- Vannak itt különböző eszközök, amik utána is tartják, amikor már…- és itt ernyedten intett a kezével. Leemelte a polcról a drótból készült szerkentyűt.
A köpcös azonban látni sem akarta, láthatólag maga szerette volna megoldani a problémát.
Az eladó tanácstalanul bámult rá, végül felragyogott az arca:
-Papa, megvan a megoldás! Az asszonykának gyorsítót kell adni, magának meg lassítót!
Az öreg reménykedve nézte az eladót.
- Itt van két tabletta. A piros a gyorsító, ezt vegye be az asszonyka; maga meg ezt a kék lassítót, de kicsit később, mint az asszonyka a pirosat. Figyelje meg, pont jó lesz!
Az öreg kifizette a borsos árat és reménykedve távozott.
Két nap múlva az öreg megint a kirakat előtt ácsorgott. Most hamarabb elszánta magát a belépésre, mint előzőleg.
Az eladó azonnal felismerte.
-Na, papa, hogy sikerült? –érdeklődött.
- Nagyon jól! Képzelje csak el, mindent úgy csináltam, ahogy mondta. Az asszony bevette a piros tablettát és már lefeküdt, én még csak akkor vettem be a kék tablettát. Mire a fürdőszobából az ajtófélfáig értem, az asszonynak már megvolt. Most akkor vinnék megint a tablettákból, meg magamnak vennék egy olyan lyukas izét, az állítható hőfokkal.