Mondjatok vicceket!
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
-
#35159
Urban legend - kis helyreigazítással:
A Magyar Televízió szóvivőjén keresztül utolértünk egy illetékest, aki emlékszik az ominózus jelenetre és látta is a felvételt. A köztévének 30 éve dolgozó szerkesztő, Fodor Imre az Urban Legends-nek megerősítette, hogy az alaptörténet igaz, bár van néhány részlet, ami nem pontosan így történt.
A bemondónő helyére beugró kollégát Varga Józsefnek hívták, aki akkoriban a negyvenes éveiben járt, és egyáltalán nem volt „nagydarab, szakállas figura”, sőt: egy szikár, kopaszodó férfi volt, szakáll nélkül.
Fodor szerint kissé „savanyú”, de nagyon népszerű munkatársa volt a tévének. A szerkesztő szerint a mese eleje a valóságban így hangzott: „Én vagyok a fecskemama, itt ülök a tojásaimon, füstös farkamat lóbálja a szél…”
Ettől a résztől kezdve Varga állítólag nem tudta folytatni a mesét, így a képernyőt elsötétítették.
Varga József a kor egyik híres bemondója.