Mondjatok vicceket!
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
-
#33440
Kohn és Grün 1963-ban találkozik az utcán, megörülnek egymásnak:
– Nahát, Kohn, te még élsz? ’56-ban láttalak utoljára.
– Nemrég szabadultam.
– Te jó ég! Hát mit követtél el?
– Én? Semmit!
Mire Grün rosszallólag csóválja a fejét:
– Kohn, Kohn, ne akarj engem átverni. A semmiért csak három év járt!
Brezsnyev Magyarországra látogat. Kádárral sétálgatnak a pesti utcán. Brezsnyevnek feltûnik, hogy nem kísérik õket sehol a biztonsági emberek. Szóvá is teszi:
– Mondd, János, te csak így, minden õrizet nélkül sétálsz bármikor itt Budapesten?
– Igen, Leonyid Iljics.
– És nem félsz attól, hogy valaki megtámad, leüt?
– Ugyan, Leonyid Iljics, nálunk az emberek 95 százaléka rendes, becsületes, tisztességes ember, azoknak ilyen eszébe sem jut!
– Jó, jó, de mi van a maradék 5 százalékkal?
– Azokat köti a pártfegyelem.
Gyárlátogatásra megy a miniszter, körbevezetik, mindent elmagyaráznak, minden csillog-villog, nagyon meg van elégedve. A végén már nem is tud mást kérdezni, mint hogy hányan dolgoznak az üzemben. A vállalat vezetõi zavarba jönnek, topognak, majd az egyik zavartan kiböki:
– Hát… Nagyjából a fele.
– Miért csalódtak 1968 augusztus 21-én a cseh fociszurkolók?
– Mert a Fradit várták és a Honvéd jött.