Mondjatok vicceket!
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
-
#32993
Székely utazik a vonaton, de nincs jegye. Az ellenőr az első állomáson lerúgja a vonatról, de neki sikerül újra felkapaszkodnia. A következő állomáson megismétlődik a jelenet, majd mikor már vagy harmadszor rúgja le a vonatról, megkérdi az ellenőr:
- Tulajdonképpen hova akar menni?
- Brassóba, már ha kibírja a fenekem.
Az egyik legjobb.
Az öreg székely száz éves, és az újságíró elmegy hozzá, hogy meginterjúvolja.
- János bácsi, legyen szíves, mondjon nekünk az életéből egy vidám történetet.
Az öreg elkezdi:
- Már vagy nyolcvan éve történt, mikor a szomszédom átjött, és mondta, hogy nem találja a birkáit. Rögtön keresésükre indultunk vagy öten egy demizson pálinkával. Sokáig keresgéltük az eltévedt birkákat, és közben eliszogattuk a pálinkát. Mikor megtaláltuk a birkákat, mindet meghágtuk. Az volt ám a szórakozás!
Az újságíró gondolja, hogy ezt a történetet nem írhatja meg az újságban, és kéri az öreget, hogy meséljen neki másikat.
Az öreg megint elkezdi:
- Már vagy hetven éve történt, hogy a szomszédom átjött, hogy elszökött a felesége. Vagy öten a feleség keresésére indultunk egy demizson pálinkával. Sokáig keresgéltük az eltévedt feleséget, és közben eliszogattuk a pálinkát. Mikor megtaláltuk, mindannyian meghágtuk az asszonyt. Az volt ám a szórakozás!
Az újságíró ideges, mert ez a történet sem alkalmas arra, hogy megírja. Gondol egyet és így szól az öreghez:
- Jól van János bácsi, talán inkább hagyjuk a vidám történeteket. Nem történt magával a hosszú élete során valami szomorú, amiből az újságolvasók tanulhatnának?
Az öreg arca egyszerre elkomorodik:
- Már vagy ötven éve törtent, hogy egyszer eltévedtem.
Hajnali kettőkor verik az öreg székely ablakát.
- Ki az? - kérdi álmosan.
- Én vagyok az Áron bácsi, a Gergő, a szomszéd legény! Van magának itthon tintája?
- Nincsen fiam - válaszolja, majd megint elalszik.
Húsz perc múlva megint verik az ablakot...
- Ki az? - hangzik a kérdés megint.
- Én vagyok Áron bácsi, a Gergő, hoztam magának tintát...
Székely bácsi stoppol az út szélén a tehenével.
Éppen arra jön egy mercis pofa és megáll.
- Merre, bácsi?
- Csak ide az első faluba.
- Üljön be, a tehenét pedig kösse hátra.
A mercis elindul úgy 40 km/h sebességgel, hátrapillant a tehénre, mely csak bandukol a kocsi után.
A mercis most már 120km/h-ás sebességgel halad.
Hátrapillant és megdöbbenve észleli, hogy a tehén kocog, míg a kocsi 120-al halad.
Felidegeskedik erre a mercis és maximális gázzal vagy 200-al kezd repeszteni. Visszapillant és látja, hogy a tehén lógatja a nyelvét. Mondja is a székely bácsinak, hogy lóg a tehén nyelve!
- Jaja, a tehenem mindig így jelez, amikor előzni akar!
Székely és a felesége egy szekéren utaznak.
Egyszercsak nagy vihar támad. Tőlük 100 méterre lecsap a villám. Azt mondja a székely:
- No-no.
Megint lecsap a villám tőlük 50 méterre. Újra megszólal a székely:
- No-no!
Lecsap a villám ismét, agyoncsapja az asszonyt.
Mondja a székely:
- No, azért!
Székely és a fia elmennek fát vágni, a gyerek azonban megunja apja folytonos okoskodását és kötekedését és belevágja a fejszét az apja hátába. Az öreg összeesik, vergődik, majd megkérdezi a fiát:
- Fiam, ez direkt vót, vagy csak úgy viccből?
- Ez nagyon is direkt volt, édesapám - mondja a gyerek.
- Akkor jóvan, mert viccnek eléggé durva lett volna.
Két székely hatalmas fát vág két oldalról. Csak úgy repulnek szét a forgácsok. Egyszer az mondja az egyik.
- Hát akkor Isten véled, komám!
- Miért köszönsz el tőlem? - kérdezi a másik.
- Hát, mert feléd dől a fa!
Székely meg a fia mennek az erdőben. Egyszercsak tanálnak egy puskát. Állnak mellette egy darabig, mire a fiú megszólal:
- Hát mi lehet ez édesapám?
Pár perc múlva:
- Édös fiam, emmeg beztosan egy furulya.
Elrakják, mennek tovább. A fiút csak nem hagyja nyugodni a dolog, megkérdi vagy öt mérfölddel odébb:
- Osztán, ha ez egy furulya, há' mér nem próbáljuk es ki?
Pár perc múlva mondja az öreg:
- Há', próbáljuk, fiam.
Pár mérföldnyire meg is állnak, előveszik az instrumentumot. Megszólal a fiú:
- Osztán, ha kipróbáljuk, az hogyan lössz?
- Há', fiam, majd én fulom, te mög nyomogassad, oszt majd csak mögszólal.
Így is történik: az öreg bekapja a puska csövét, fújja rettenetesen, a fiú meg a ravasszal babrál. Egyszer csak elsül a puska, az öreg szája meg fülig fölreped. Aszongya erre a fiú:
- Há', ne vigyorogjon, idösapám, mer' én kurvára mögijedtem!
Két székely találkozik az erdőben.
- Adjon Isten!
- Adjon Isten!
Leülnek egy kidőlt fára. Miközben ott üldögélnek, elkezd esni az eső.
- Megeredt.
- Meg.
Jó negyed óra múlva arra siet az erdész, felhajtott gallérral, döbbenten áll meg a két székely előtt.
- Maguk meg mit csinálnak itt ebben a szakadó esőben?
- Beszégetünk!