Mondjatok vicceket!
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
-
#30728
Régi politikai vicc (3 év járt érte):
1939. Nyugat-Ukrajna. Kis zsidó falu. Megérkezik a Vörös Hadsereg, a helyi politikai tisztet megbízzák azzal, hogy rekvirálást kell végrehajtani, menjen be a zsinagógába, beszélje meg a dolgot a helyiekkel.
Az bemegy. Mindenki érdeklődő tekintettel, dőlt fejjel figyeli.
Gondolkozik a poltiszt, majd elkezdi:
- Gyertyát égetnek?
- Hát igen...
- A viasz megmarad?
- Hát ige...
- Összegyűjtik?
- Hát mit lehet tenni, uram?
- És mit csinálnak utána?
- Hát eléküldjük a járásba...
- És ott?
- Hát küldenek újabb gyertyákat...
(Néma csend)
- Jól van, egy másik példával kezdem... Maceszt készítenek?
- Hát igen...
- Morzsa marad?
- Hát igen...
- Összegyűjtik?
- Hát mi mást tennénk?
- És?
- Elküldjük a járásba...
- És?
- Küldenek újabb maceszt...
(Ismét zsákutca)
- Na jó. Ez az utolsó nekifutás. Körbemetélést végeznek?
- Oj vej! Hát persze!
- Valami marad belőle?
- Hát igen...
- És, összegyűjtitek?
- Hát igen...
- A járásba elkülditek?
- Hát igen...
- És azok mit küldenek nektek cserébe?!
- Mikor hogy, kedves elvtárs... Ma, például, magát.
Meglátogatja Sztálin Lenint Gorkiban:
- Jaj, atyuskám, nagyon rosszul érzem magam - mondja Vlagyimir Iljics.
- Akkor adja át nekem a hatalmat. - mondja Sztálin.
- Hát, félek, Koba, hogy a nép nem fog követni téged. - Mondja Lenin.
Sztálin:
- Akkor majd téged követ...
Megy a pártkongresszus. Kilépnek a porondra Sztálin és Beria.
Sztálin megszólal:
- Országunkban nagy a gyász - megölték Kirov elvtársat.
A teremből valaki visszakérdez:
- Kit öltek meg?
Sztálin:
- Azt mondom, hogy Kirov elvtársat.
Teremből ismét:
- Nem értettem, kit öltek meg?
Sztálin:
- Berija elvtárs, magyarázza el az elvtársnak...
Berija, odalépve a mikrofonhoz:
- Mi ez a sok kérdezősködés? Azt ölték meg, akit kellett! Világos?!