Mondjatok vicceket!
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
-
Jhon Balu #26901 Egy egyetemista srác meghívja ebédre az anyját az albérletbe, ahol
lakik.
Az ebédnél ott van a fiú lakótársa is, egy gyönyörű lány. Az anya
folyton
ezt a lányt figyeli, és gyanítja, hogy valami viszonyuk is lehet. Amikor
vége az ebédnek már egész biztos benne, hogy több van közöttük,
mint
egyszerű szobatársi kapcsolat. A srác szinte olvas anyja
gondolataiban:
- Hidd el anya, tudom, mire gondolsz, de nincs közöttünk a világon
semmi,mi
csak lakótársak vagyunk!
Kb. egy hétre rá a lány gyanakvóan megy a sráchoz: - Egy hete, mióta
az
anyád itt járt, nem találom a szép ezüst merőkanalat... - Nem tudom
elhinni, hogy ő lett volna, de azért most írok neki egy levelet, csak hogy
biztos legyek benne. Így a fiú leül az asztalhoz és írja a levelet:
"Kedves Anya! Nem mondom, hogy te vitted volna el az ezüst
merőkanalat a
lakásunkból, és azt sem mondom hogy nem te
voltál. De tény, hogy hiányzik azóta, hogy te itt jártál ebédelni."
Néhány napra rá megérkezik az anyja válasza:
"Kedves Fiam! Nem mondom, hogy te lefeküdtél azzal a lánnyal, de azt
sem
mondom hogy nem. De tény, hogy ha ő a saját ágyában aludna, akkor
mostanra
már régen megtalálta volna azt a merőkanalat.
Anyád"