Mondjatok vicceket!


Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
  • Beast Machine
    #22675
    Tudjátok, honnan ered az a kifejezés, hogy lófasz a seggedbe? Valami fórumban olvastam a történetét, nem tudom, hol. Szóval miért pont lófaszt kívánunk valakinek a seggébe, miért nem mondjuk egy bika faszát, elvégre az nagyobb, meg ha már mondani kell egy férfias állatot, inkább a bika jutna az ember eszébe. Nos, a dolog jó négyszáz évvel ezelõttre nyúlik vissza, a török hódoltság idejébe. A török rendszeresen szedett adót a magyar parasztoktól, és bár biztos kevesebbet, mint ma az APEH, azért már azt se mindenki szerette befizetni. Természetesen az ilyen gondolkodás akkor még elég egészségtelen volt, mert a török nem szarozott büntetõkamattal meg felszólításokkal, hanem fogták a faszit, és elvitték megnevelni egy kicsit. A nevelés egyik kedves eszköze volt a lopat nevû eszköz, ami egy piramisforma faépítmény volt. Erre ráültették a kedves vendéget, a bokájára kötelet csomóztak, és elkezdték lassan lefelé húzni... Igen, biztosan nagyon kellemetlen lehetett. A parasztoknak persze eleinte fogalmuk sem volt, mit akar mondani a defterdár (azaz a török adószedõ), amikor a nehezen fizetõket azzal kapacitálta, hogy:

    - Fizessé, mágyár, mer lész ám lopat a séggédbé!

    Erre összenéztek, mit mond ez? mi lesz a seggünkbe? hogy lófasz? Hitték is, meg nem is, de hát biztos ezt mondta, csak olyan hülye kiejtéssel beszéli a nyelvet. Aztán amikor egyszer valakit tényleg elvittek lopat-kezelésre, és nyakig repedt seggel hozták vissza, a parasztok rémülten konstatálták, hogy basszus, a török nem viccelt, ezek tényleg lófaszt nyomnak a seggébe annak, aki nem fizet! Jó magyar emberek lévén azonban az adót továbbra sem fizették - tanúsítja ezt az a tény, hogy a lakosság a török hódoltság idején nagyrészt elfogyott - viszont jókívánságként megjelent nyelvünkben a lófasz a seggedbe kifejezés, amit ma is elõszeretettel kívánunk egymásnak. Tehát lófasz a seggetekbe!

    Köszönöm, köszönöm.