Mondjatok vicceket!
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
-
#1748
nem tudtam hova tenni, de gondoltam, érdekes:
A sakk keletkezése
A legenda szerint - ha jól emlékszem - valahonnan Indiából, vagy legalábbis
arról a környékről származik a sakk. Az uralkodó rendkívül unatkozott, és
közzé tette népei közt, hogy aki olyan játékot tud készíteni, ami őt
kirángatja ebből az unalomból, gazdagon megjutalmazza. Nos, a birodalom
minden szegletéből áradni kezdtek a szerencsét próbálók, a különböző
játékmesterek, s egymás után mutatták be az uralkodónak játékaikat. Azonban
egy se akadt, ami különösebben felkeltette volna az ő figyelmét. Végül is
egy vidéki gazda járult a színe elé, és elmagyarázta neki az általa kitalált
harci játék szabályait - ez volt a sakk őse. Már akkor is 8x8 kockából állt
a játéktér, s hasonló bábukkal kellett játszani - mindkét oldalon 16 -, mint
manapság. Az uralkodónak annyira megtetszett a játék, hogy így szólt:
- Jóember, ez a legizgalmasabb játék, amivel valaha is játszottam! Kérj
tőlem bármit, hatalmamban áll teljesíteni!
- Nagy jó uram, mivel a játékom juttatott ide, felséged színe elé engem,
ezért engedd meg, hogy szerény kívánságom is ehhez kötődjön - mondotta a
vidéki ember. - Mindössze annyit kérek tőled, hogy a játékom táblájának első
mezőjére tégy egy búzaszemet. A második mezőre két búzaszemet, s minden
mezőre pont kétszer annyit, mint az előtte állóra.
Az uralkodó először nem akarta teljesíteni a kívánságot, mivel túl szerény
kérésnek tűnt.
- Ugyan barátom, kérj inkább aranyat, jószágot, bármit megadok ezért! Vagy
ha ragaszkodsz a búzához, kérj tőlem földeket, s akkorát adok néked, hogy
napestig sem tudod bejárni!
Az ember azonban ragaszkodott szerény kívánságához. Az uralkodó vállat vont,
és utasítást adott, hogy tegyenek úgy, ahogy az ember kívánta: a tábla első
mezőjére kerüljön egy szem búza, a másodikra kettő, a harmadikra négy, majd
8, 16 és így tovább.
De a kívánságot mégsem tudták teljesíteni. Hogy miért?
Nos, egy sakktáblának 64 kockája van. Ha szép egymásutánban végiglépkedünk
ezeken, a kettő hatványait kapjuk. Mert ugye sorrendben az első sorban lévő
búzaszemek számai: 1, 2, 4, 8, 16, 32, 128, 256. A második sor: 512, 1024,
2048, 4094, 8192, 16384, 32768, 65536. Egy uralkodónak bizonyára nem okoz
gondot ennyi búzaszem előteremtése, bár egy mezőn felhalmozni ennyi búzát
már némi akadályokba ütközik. De nézzük tovább! Az ötödik sor második
mezőjén (ez kettő a 34. hatványon) már 17,179,869,184 szem búza lenne.
Végigszámolva a kettő mind a 64 hatványát, érdekes eredményt kapunk: az
utolsó mezőre 18,446,744,073,709,552,000 búzaszem kerülne. Nos, egy szem
súlya kb. 0.2-0.3 gramm, azonban mi számoljunk (az egyszerűség kedvéért) 0.1
grammal. Ahhoz, hogy megkapjuk felhalmozott búza mennyiségét kilogrammban,
el kell osztani az eredményt tízzel (ennyi gramm), majd ezerrel. Tehát
1,844,674,407,370,955.2 kiló, vagyis (osztva ezerrel)
1,844,674,407,370.9552000 tonna. Kerekítve is több, mint 1844 milliárd
tonna. De ez csak az utolsó mező, ha az összes mezőn lévő búza súlyát nézzük
(nem kifelejtve az első sor 510 szem búzájának a súlyát sem), akkor 3689
milliárd tonnát kapunk. Nem tudom pontosan, hogy mennyi a fejlett világ
jelenlegi éves össztermelése búzából, de szerintem nincs ennyi. Ha most ezt
a csekély súlyt pénzre váltjuk, és mondjuk a jóemberünk minden egyes mázsa
búzáért 6 aranytallért kap, akkor az annyi, mint... egy tonnáért 60 arany,
akkor 3689 milliárd szorozva hatvannal... Hm, holnaptól akkor ő a
maharadzsa? Felvetődik még néhány érdekes kérdés (mert tegyük fel, hogy
emberünk megkapta a jutalmát):
Ezt a nagy mennyiségű búzát bizony el kell szállítani. Egy öszvér (kis
jóindulattal) elbír egy mázsát. Tehát kell 36890-szer egymilliárd öszvér a
szállításhoz... Persze elég 100 öszvér is, de akkor meg - feltéve, hogy az
út 3 napig tart - több, mint 300 millió évig tartana a szállítás... De
– ismét csak a gondolattal játszva – gondoljuk most azt, hogy ez
a kérés napjainkban teljesül! Ha a gazda a világ legnagyobb repülőgépével
(An-225) vinné el a búzát, aminek teherbírása 150 tonna körül van, és egy
nap háromszor tudna fordulni, még akkor is több, mint 22 millió évig
szállítanának…
Csupán a példa kedvéért tegyük fel, hogy egy tonna búza egy köbméternyi
helyet foglal. Ha 10 méter magas bálákat építünk fel az egy köbméteres
kockákból, akkor ez 368,934,881,474 négyzetméter területet fog elfoglalni.
Vagyis 368,934 négyzetkilométert. Összehasonlításul: kis hazánk területe úgy
93,000 négyzetkilométer körül mozog…
Az is érdekes választ eredményezhet, ha megvizsgáljuk, hogy ekkora
mennyiségű búzából mennyi kenyeret lehet sütni: egy kg kenyérhez kell úgy
másfél kg búza, de mi számoljunk két kilóval, hiszen nem egyszerű ennyit
sütni, a szakácsok könnyen hibázhatnak azalatt a hm, néhány (?) év alatt,
amíg kisütik a kenyeret. Tehát, 3689 milliárd osztva kettővel, majd szorozva
ezerrel… 1844000-szer egymilliárd kg kenyér. Mondjuk az emberünk (ha
már úgyis maharadzsa lett) foglalkoztat 1000 péket, és ezek fejenként 200
kenyeret tudnak kisütni naponta (hiszen ők is csak emberek, no de
villámkezűek!). Azaz naponta kétszázezer kenyér készül el. Ez egy év alatt
hetvenhárom millió kenyeret jelent. Vagyis a néhány év egészen pontosan
252,602,739 évig tart… De addigra már úgyis kiderül, hogy a kenyér
egészségtelen, és a kutya se fog enni belőle… Ja, és még valami: egy
átlag magyar család vajon megeszik egy nap egy kg kenyeret? Körülbelül.
Tehát a sakktáblás emberünk a kérésével több, mint 200 millió évre előre
biztosította 200,000 átlag család napi kenyéradagját! Milyen más színezete
van a dolgoknak így…