Mondjatok vicceket!


Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
  • bld
    #15650
    Egy ismerősömnek (Árpi) volt egy autója. Szép volt, jó volt (Opel Senator 3.0), neki mégsem volt elég jó. Egy szép napon elhatározta, hogy dögösíteni kell. Elkezdődött a tuning.

    Először jöttek a szokásos dolgok: szélesebb felni, tök fekete fólia, brutál erősítő, stb. Igen ám, de ilyenje sok embernek van, így nem lehet kitűnni a tömegből. Na, akkor jött az ötlet: ha Michael Knightnak van, akkor neki is kell, és ezzel elkezdődött KIT-hadművelet.

    Úgy kezdte, hogy a műszerfal összes szabad helyére kapcsolókat és ledeket barkácsolt. Ezek nagy részének semmi funkciója nem volt, csak (szerinte) jól nézett ki. Mások szerint inkább hasonlított Pirx kapitány valamelyik járgányára, de neki tetszett. A legjobb az volt benne, hogy volt nyolc kapcsoló, ami sorba volt kötve a gyújtáskapcsolóval. Cselesen ezeket úgy építette be, hogy egy részüket megfordította, tehát az autót csak egy bizonyos kapcsolóállásnál lehetett indítani. Ennek a lopásgátláson kívül az volt az értelme, hogy szerinte baromi imponáló volt, ahogy kapcsolgatott indulás előtt. T'od, ahogy a helikopteren, az amcsi filmekben. Mégis csak komolyabb így a gép, nem?" Persze eltelt egy-két nap, amíg ezt az állást megtanulta. Addig úgy nézett ki egy indítás, hogy beült, az összes kapcsoló lefelé mutatott. Elkezdte vadul kapcsolgatni, és minden kombinációnál megpróbált indítani. Minden indítás előtt jött a Hopp, most megvan, most a jo"- szöveg, de általában csak negyedszerre-ötödszörre találta el. Én már rég tudtam a helyes állást, de a marhája képtelen volt megjegyezni. Persze nem segítettem neki, csak együttérzően bólogattam az anyósülésen. Egyszer megkérdeztem tőle, miért nem írja le. Azt mondta, azt elveszítheti, és akkor könnyen ellopják az autót. Elképzeltem, hogy valaki talál a parkolóban egy cetlit, hogy fel-fel-le-fel stb.", és felderül az arca, hogy Aha, megvan a Senator kódja, elő a pajszert!"... Aztán persze szépen lassan megtanulta a kódot, és egy idő után már kezdett unalmas lenni a dolog, ezért újabb furfangos eszközök kellettek.