-
#763
A News Of The World album:
![]()
Az 1977-es album nagy váltást készített elő a Queen életében. Tulajdonképpen lezárult vele egy korszak. Az utolsó album amely a Queen legelső, karizmatikus rockzenéjét minden csínyjával teljes mértékben felhasználta. Bár Mercury "csak" 3 dalt írt az albumra, az egyik talán a legjobb lett. Az együttest 1977-ben szokásos turnéi lezárta után vonult a stúdióba, Freddie-n kívül mindhárman nagy hévvel vetették bele magukat a munkába. Freddie ekkortájt élte kicsapongó életének csúcspontját, talán ennek tudható be a kisebbfajta "lustaság". Az albummal nem titkoltan leginkább a számura még szűz USÁ-t szerették volna meghódítani végre, ami részben sikerült is. A dalok ugyanolyan színpompásak amilyenek eddig voltak, mégis a kritikusok nagyon lehúzták a művet, sőt 4. helye miatt már-már a feloszlást kezdték emlegetni. Ez természetesen csak pletyka volt, nem mellesleg jó reklám a bandának. Érdekesség, hogy a klasszikus Queen-címer itt jelenik meg utoljára az albumon.
A nyitódal a We Will Rock You már előretekintés a jövő Queen-jére. Amellett, hogy hatalmas sláger lett (Number 2.), nem elhanyagolható, hogy jelentősen dominálnak benne a fekete-zenei elemek. Egyszerű, kemény ritmus (Taylor nem halt bele a "bonyolult" kompozícióba), feszes ének, fémes gitár a finisre.
A We Will Rock You mindenkori "párja" Brian May bevallottan kedvenc száma, a Freddie által írt We Are The Champions, ami mind az albumon, mind a kislemezen, mind a válogatásalbumon a We Will Rock Yout követi. Ez a koncerteken is igaz volt, kivétel a '86-os turné. A sportpályák vitathatatlanul legismertebb és legtöbbet játszott lakója, az egyik legismertebb Queen-szerzemény. Mercury énekteljesítménye hihetetlenül profi benne.
A Sheer Heart Attack címében visszautal a harmadik albumra, ám az első igazán pop-hangzású Queen szerzemény, gyors ritmussal.
Az All Dead, All Dead az ügyeletes líra ezen az albumon, talán találóan az elmúlásról szóló témája az aktuális Queen-korszak végére utal.
A Spread Your Wings, sokak szerint, John legjobb műve és a szavazásokon is rendre a 20 legnépszerűbb Queen dal között szerepel, mégis bukás lett, aminek legkézenfekvőbb magyarázata, hogy kislemez formájában csak az USÁ-ban adták ki. Az akkor egyre inkább teret nyerő új hullámnak szólhatott volna, mert a kitörés, a szárnybontogatás szószólója.
A Fight From The Inside Taylor szokásos magánszáma. Ő énekel rajta. Tipikus Taylor strófákkal és hatásokkal, egy redkívül kemény dal a belső küzdelemről.
A Get Down Make Love Mercury második dala az albumon, egy szeretkezés sajátos előadása.
A Sleeping On The Sidewalk egy remek blues Briantól. Remekül énekli és játsza el a hirtelen lett sztár történetét, tulajdonképpen saját történetüket kissé burkolva.
A Who Needs You igazi tengerparti hangulatot teremtő dal, John igazolja vele, hogy ő is képes változatos dalokat írni. A legkülönbözőbb hangszerek szólalnak meg benne, de nem vendégzenészek kezében!
Az It's Late szintén az "USÁ-ba készült" a Spread Your Wings mellett. Gyaníthatóan ezt szánták az album legsikeresebb dalának. Minden okuk meg volt rá. Egy 3 felvonásos műről van szó, Brian-re jellemző árnyalt, komoly intellektualitásával. Talán túl komolyra sikeredett az akkoriban már egyre inkább leegyszerűsödő amerikai társadalomnak.
A My Melancholy Blues ismét a századelőt idézi, bár nyugodtan felszólalhatna bármelyik mai bárban is. Mercury harmadik szerzeménye valószinüsíthetően személyes élményekre alapul, egy másnapos buli-vég egy bárban, amit a zene és a hangvétel is remekül visszaad.
