-
#721
A Night At The Opera album:
![]()
A csúcs! Egyöntetűen a 70-es évek tetőpontjának tekintik az együttes történetében. Természetesen a Bohém Rapszódia végett, de azért voltak egyéb tényezők is!
Az album előtti idők a jogi viták és keserves kapcsolatromlások időszakai voltak. A Queen ekkor vált el a Tridenttől több kisebb ok miatt, de leginkább az példázza a helyzetet, hogy az együttes világszerte ismertté vált (akkorra már az USÁ-ban, Ausztráliában és Japánban is sztárok voltak), de emellett még mindig csak heti 80(!) font volt a fizetésük. Többhónapnyi huzavona és tárgyalássorozat után sikerült szakítani a fortyogó céggel, akik természetesen sajnálták, hogy az aranytojást tojó tyúk elúszott. Hátha még tudták volna, hogy mi lesz azután!
Az album 1975 végén jött ki, amikor a Bohemian Rhapsody már a slágerlistákat uralta. Minden bizonnyal az is közrejátszott a tökéletességében, hogy a fiúk a válás után meg akarták mutatni, hogy nem a Trident tette őket azzá amik és nélkülük is boldogulnak! Sokkal jobban! Az album bemutatását a Hammersmith Odeon rockszínházban tartandó koncertsorozattal prezentálták, aminek utolsó, ötödik, előadása épp december 24-én volt és a róla készült videó mindmáig a Queen egyik legjobb és leghíresebb koncertvideója.
A híres Opera-album, talán minden idők leghíresebb Queen LP-je.Ki hinné, hogy egy olyan számmal indul amiből majdnem óriási nagy baj lett.
A Death Of Two Legs (halál két lábon) finoman szólva is kemény. Ilyen kifejezések szerepelnek benne mint:
Piócaként szívod a vérem; Basztatod az agyam, míg meg nem fájdul; De most megcsókolhatod a seggem, viszlát; Kedved lenne az öngyilkossághoz (asszem meg kéne tenned); Rühes kutya; Csatornapatkány vagy, szétrohadsz a büszkeséged mocsarában. Az alcím pedig: dedicated to... (címezve ...-nek). Az alcím és a szöveg egyértelműen foganasította, hogy ez a Tridentnek szól. Jim Beachnek ( a Queen mindenkori jogi képviselője) minden erejére és jelentős pénzösszeg módosításáa szüksége volt, hogy rábírja a Tridentet a hallgatásra.
A következő mű a Lazing On A Sunday Afternoon egy jóval könnyebb kis darab. Ismét a századelőt idéző dallam, egy bohém hét eltöltésének 1 perces története, Mercury módon.
Ezután jön Taylor "szokásos" dala az I'm In Love With My Car címmel. Két dolgo miatt is különleges. Egyrész Taylor ismét saját maga énekel, gitározik és dobol. Másrészt viszont ez a dal került fel a Bohemian Rhapsody kislemez B-oldalára és ezzel álladó vitát szült a későbbiekben Roger És Freddie közt, mert a méltán leghíresebb dal által befolyó óriási összegek fele Taylort illette.
A You're My Best Friend Deacon első komolyabb próbálkozása, ami rögtön sláger is lett! Egy kis homoszexualitással fűszerezett szerelmi hitvallás.
A '39 egy álombéli mese bátor ifjakról, az egyetlen igazán ismert Brian által énekelt Queen szám. Amikor a koncerteken felbukkant sokkal inkább egyfajta country-hangzással adták elő.
A Sweet Lady a korai Queen-t idézi bohém stílus és ritmusváltásaival, feszes dallamával és énekével.
A Seaside Rendezvous egy újabb ragtime-rock mű! Méltán követi Leroy Brown-t. Ugyanlyan bohém a szövege, a dallam, a ritmus, mind mind gond nélkül beleolvadna egy jazz-együttes repertoárjába. Könnyed bohém szerelmi áradozás, ízig-vérig Freddie Mercury mű!
A The Prophet Song (a látnok dala) a Queen leghosszabb műve, a maga nyolc és fél percével. Igen elvont stílus hosszú áriáival, elnyújtott trillázásokkal és kórussal. Csak azokank akik komolyan veszik a zenét!!!
A Love Of My Life ugyan nem került fel a Greatest Hits-re, de rendkívül híres szám lett, a koncerteken rendszeresen együtt énekelte a tömeg Freddievel. Mi másról szólna ez az újabb líra, mint a szerelemről. Egy csalódott szerelemről.
A Good Company ismét egy másik stílus. Inkább a 60-as évek zenéja, tehát a múltba nyúlás egy újabb ezköze. Páran Beatles-paródiának tekintik.
A Bohemian Rhapsody. Fölösleges a sikereiről és díjairól beszélni, azok mindig a kirakatban voltak. Egy rendkívül sejtelemes szövegbe burkolt opera-rock, ami ha kitisztul, egy gyilkosság száműzöttjéről mesél. Több stílusból tevődik össze, mind tiszta dinamikus rockból, mind operaszerű áriákból, mind lírikus részekből. A felvételek előzményeként Mercury 11(!) stúdiót próbált ki, miután a felvétel elkészítéséhez ötöt vett igénybe, mindegyik más-más hangzása miatt. Emódon a Bohemian Rhapsody lett minden idők legdrágább költségvetésű felvétele, szemet szúrva ezzel akkoriban sokmindenkinek. A szám elkészültekor a producerek nem akarták kiadni, mivel 6 perces hosszúságát sokallták és azt javasolták, hogy legyen lerövidítve. Freddie erről hallani sem akart. Kitartott igaza mellet. A kislemez valahogy kiszivárgott egy ismert rádió keverőséhez, aki 1 nap alatt 19-szer (!) játszotta le a dalt a hallgatók kérésére! A többi már történelem. Ez lett a Queen vitathatatlanul leghíresebb, legelismertebb és leg jobb száma!
És ezek után jött a ráadás. Brian elgitározta az angol himnuszt (kvázi Hendrix nyomdokain)!
Az album valóban egy opera. Ha az ember egyszerre végighallgatja az egészet, rengeteg stílus és váltás színes kavalkádja végett valóban egy operaelőadásnak tűnik!
