• B0B0
    #3836
    Hát mindenesetre én úgy látom, hogy a 90-es évek zenéit már nem nevezik kalsszikusoknak, nem úgy a 80-as évekét. No de mindegy, nem az évszámok határozzák meg egy zene zenei értékét természetesen.

    Én kizárólag csak annyival érvelek, hogy a zene eredetileg azt jelenti, hogy egy dallamban adnak elő egy verset/eposzt/történetet és a kettő harmonizál egymással. Én nem igazán értem miről énekel pl. Norah Jones vagy Robbie Williams (és még sorolhatnám) de nekem csak annyi jön le belőle, hogy hú de jóóóó az a valami amiről szó van, vagy húúúú de rossz, vagy egyszerűen ismételget benne 5 mondatot, ami valami ilyesmi, hogy: Ó jee, de megy az autód, úúú száguld, mint állat, vagy ugye a másik véglet a: ilyen szar kocsit jee még nem vezettem, pedig mercédeszt akartam, óóó igeeeen, és ez a járgány de szaaar. Ha egy Queen dal szövegét elolvasod, el kell gondolkodnod rajta, mert nem olyan egyszerű, hogy egyből lejöjjön, miről is szól és mit üzen. Azt meg ugye mondanom sem kell, hogy a zene van írva a szövegre. Nem tudom ugyan, de az a sanda gyanúm, hogy a mai "zene"gyártás pont fordítva működik. Írnak (egy nem mellesleg egyszerű, egy ritmuson nyugvó) dalt, aztán írnak rá valami szöveget, ami kutyát sem érdekel, miről szól. Na ez nálam nem a zene fogalmába tartozik. De ez van. Én már csak ilyen vagyok. Kisarkosodott igényesség.