Ne legyen nagyobb a képek mérete 1024X768-nál!
  • eyeball
    #263946
    - Hát nemtom... Resin vs. Die-cast. Amikor megláttam egy cimborám MR-féle Ferrari 599XX tipusú resin modelljét, először elájultam a nyönyörtől és azt mondtam, hogy "húbazdmeg...", viszont amikor tüzetesebben átnéztem - jött rám az igazi csalódás a részemről. Mert ugyanis hiába volt gyönyörű ez a modellautó, nem volt nyitható rajta semmi, az "üvege" egy hajszálvékony műanyag kis lóf..sz - amihez még véletlen sem szabad hozzányúlni, mert akkor behajlik, behorpad... aztán meg a kerekeknél akadtam ki, na azok nemhogy semerre nem volt forgatható, de még csak nem is forogtak. És akkor bukott ki belölem, hogy ez most akkor mi..? Mivan..? 100 rongy egy ilyen műanyag izéért..? Micsoda..? Hogy ez egy olyan izé... szobor..? Értem én, hogy a vitrinben a többség úgysem fogja nézni hogy ennek forog-e a kereke vagy sem, vagy hogy nyílnak-e az ajtajai... de azért akkor is! Pofátlanul elkér a gyártó 100 rongyot egy olyan autóért - ami a külső szépségén kívül SEMMI pluszt nem mutat. Na nemá...

    - Ellenben a Die-cast modellnek megvan az a csodálatos előnye, hogy nemcsak kívülről szép, hanem nyitható mindene, lehet gyönyörködni belülről is, és eldönthetem, hogy ha akarom - csinálhatok egy olyan diorámát - ami egy-egy élethelyzetet is ábrázolhat. Igen, nekem kell a die-cast, mert én még a matchboxos korszakban nőttem fel, ahol már akkor is nagy számban ment az - ha egy kisautónak nyílt valmilyen egysége. Nekem kell az is, hogy nem baj, ha nem tökéletes, sőt - számomra az okoz igazi gyönyörködtetnivalót- ha megmarad egy picit játékszerűnek, a maximális kidolgozottsága mellett.

    - Hát most őszintén... Nem csodálatosak..?


    Utoljára szerkesztette: eyeball, 2016.09.22. 22:38:43