Roman#11764
Nálam érdekesen áll össze a kép.. mivel nagyon sokat fogytam, jó 50 kg-ot, "nem merek" félrekajálni, szóval nincs itt már semmi "félrelépés", mert nem is kívánom. az elmémet többet pallérozom szerintem, legalábbis nagyobb hangsúlyt fektetek arra, mint az edzésre. de abból is heti 3*1.5 óra a minimum nálam. kevesebbnél már romlik a hangulatom.
amúgy nehezen fejlődök én is, főleg erőre. mérettel sose volt olyan hatalmas gondom, de erős sose voltam, nem is érdekelt. ízületeim szerencsére bírják.
Mondjuk "előnyöm" van olyan téren, hogy sose voltam "nagypartiarc". szóval szocializálódás=suli, néha már azt is soknak érzem, nem bírom a nagy tömeget, msn-re fel se mentem már hónapok óta, esténként eljárkálni kb. 1 éve sehova, suliban szünetekben 5-10 perces instant beszélgetések (többre amúgysem vállalkoznék, roppantmód unalmas ember vagyok a többiekhez képest, nem bírnának velem ettől tovább szóba állni. mindig ha tudok beszélgetni órákat, félórákat, azt általában olyanokkal beszélgetem, akik tőlem 10-20 évvel idősebbek :( kortársaim nem szeretem untatni, inkább lecsapom a beszélgetéseket)
Szóval ideális világképem:
-fotel, tárcsa, rúd, kevés jóember, Tolkien és bicaj.
