mit hasznalsz?
-
#57
Kissé különösnek érzem a hozzászólásaidat, de semmiképp nem akarok flamewar-t. Értelmetlen lenne aperiodikusan vitázni ;)
Én is tudom, hogy aki tisztességesen játszik: veszi a fáradtságot, hogy tanuljon, az nagyobb valószínűséggel lesz sikeres. Nekem nem hitvallásom vadászni a puskázókra, de ha valakit puskázáson érek, azt kizárom a játékból ;)
Egy oktató nem feltétlenül pedagógus (mert gyakran doktoranduszokból lesznek számonkérő emberek), arról nem is beszélve, hogy kevés a jó pedagógiai érzékkel megáldott ember. Nekem a hallgató a fontos és amellett, hogy meg akarom érteni, mi motiválja őket, az is célom, hogy az én szakterületemet megkedveltessem velük. A játékszabályok fontosak és nekik ezt meg kell tanulniuk - de nem úgy, hogy kiélem kicsinyes vágyaimat rajtuk, netalán elégtételt akarok venni az engem ért sérelmeken.
Akkor vagyok jó oktató, ha a fentieken kívül magamat is tökéletesen ismerem. És nagyon empatikusnak kell lennem. És nem lehetek részrehajló és nem lehetek engedékeny, ha az addig elfogadott szabályokat rugdossa valaki épp felfelé.
Amit legfontosabbnak tartok: tisztelettel közeledni a hallgató felé. A legnyagyobb hiba, amit egy oktató elkövethet, az az, hogy ostobának tartja a tanítványát, mert még szakmailag nem tapasztalt. Érezze, hogy egyenértékű, mint ember, de szakmailag tőlem fog tanulni - és bizony lehet, hogy jócskán le fog pipálni.
Nagyon csúnya dolog megalázni valakit nagy közösség előtt. És bizony a tic-tac-ban figyelő agyhullámokat módosító nanorobotok ötletét egy tehetséges hallgató azonnal módosítja a közösség javára: engem kínál meg vele és én fogom magam egy virágos réten érezni, míg a többiek lazán nyomják a könyvből az infókat. ;)
-=ZR=-