Segítséget kérek
-
#826
Attól függ, milyen oprendszered és milyen típusú partícióid vannak.
A fragmentálódás azt jelenti, hogy az egy fájlhoz tartozó fizikai adatblokkok a diszken szétszóródnak. Ahogy dolgozol a gépen, fájlok törlődnek vagy bővülnek, új fájlok keletkeznek, stb., és elsősorban az oprendszertől függ, hogy ezeket a műveleteket hogyan kezeli le.
Régebben az volt az elv, hogy ahol lyuk volt (pl. fájl törlés miatt), oda kezdődött az új fájl írása. Ha az új fájl nagyobb volt, mint a lyuk, akkor átmászott a következőbe és így tovább. Ez rettenetesen generálta a fragmentációt, de mivel akkoriban elég kicsi fájlok voltak a jellemzőek és a diszkek amúgyis lassúak voltak, nem volt jelentősége.
Aztán a W95-nél már kezdtek kiütközni ennek a hátulütői (a szétdarabolt fájlokat nem lehet egy menetben beolvasni, újra és újra át kell pozícionálni a fejet), erre születtek az első defrag programok. A W98 már annyiban okosabb volt, hogy megjegyezte, hol mekkora lyuk van és igyekezett az új fájlokat minél kevesebb lyukba begyömöszölni (előnyben részesítette azokat, amelyekbe egybe belefért, de elsősorban a diszk hátsó régióiba írt, aztán ha betelt, rátért a régi lyukakra).
Az NT vonal (és az NTFS partíció) már más technológia, egészen máshogyan viselkedik ilyen szempontból, a fragmentálódás jelentősége minimális. Bár értelemszerűen itt is ugyanúgy előfordul.
A W98 óta egyébként minden Win verzióban van defragmentáló (vagy töredezettségmentesítő). Lehet, hogy a W95-ben is volt már, de erre nem emlékszem.
Tehát egy defragmentált partíción a fájlokhoz tartozó fizikai blokkok elvileg egymás után helyezkednek el, ami az újabb, előolvasási cache-sel rendelkező diszkek esetén azt eredményezi, hogy a diszk előre feltöltött memóriájából gyorsabban felolvashatók az adatok. Ha nincs cache, akkor pedig az oprendszernek nem kell újra és újra átállítani a diszk fejét, egy menetben, egymás után be tudja olvasni a blokkokat.