-
#8441
Nos akkor hazaértem. És most megosztanék egy rövidke élménybeszámolót a napomról, amennyiben nem gond :)
Szóval 12-én szombaton reggel 8:24-kor indult a vonatom Budapestre. A balatonmáriafürdői állomáson ismerős arcok fogadtak, zöldbe öltözött cimborákkal szálltam fel a vonatra, ahol már vártak hárman bennünket. Haladt a vonat Budapest felé, egyre töben lettünk Zöldek a vagonban. A bringaszállítóban utaztunk (ez valami spéci új vonat volt, ahol le lehet ülni ebben a vagonban is). Úgy fehérvár körül felszállt egy család a kislányukkal, aki nem volt több 1 évesnél. A kiscsaj olyan élvezettel hallgatta a Fradi nótáinkat, hogy még tapsolt is, amennyire telik egy ilyen kisgyerektől, de a folytonos teliszájjal való vigyorgás az megvolt. :) Asszem megalapoztuk a jövőjét :). Azonban a MÁV-os elvtársak megintcsak kitettek magukért, a vonatunk fél órát késett. Mikor végre befutottunk a Déli-be, akkor lerendeztem haverommal egy függő ügyet, majd elindultam hazafelé. Lepakoltam, kicsit ettem, majd indultam a Szentély elé demonstrálni. A Kálvinon volt a találkozónk, háromnegyed 2-kor, azonban a BKV-s elvtársak is úgy döntöttek, hogy ma én elkésem, így csak 1/4 háromra értem a Kálvinra. Ekkor már senki nem volt ott, ezért mentem egyenesen a Szentélybe. (A Kálvin téri metrón nagy meglepetésemre az ellenőrnő igazoltatás helyett sok sikert kívánt a meccsre...nocsak vannak még csodák...). Mikor odaértem, már nagy tömeg volt, ami a tüntetés 2 órája alatt csak több és több lett. Végre elérkezett a pillanat mikor beléptünk a Szentélybe (ekkor már megtaláltam haveromékat, akikkel mentem), megkaptam a bérletemet, majd irány a K-L szektor :). Leültünk úgy középtájt, ekkor volt 4 óra...szállingózott a tömeg, lehetett látni, hogy itt valami nagy dolog van készülőben. Fél 5-kor már a háromnegyed stadion tele volt, a meccskezdésig pedig a vendégszektor és a székház melletti kanyar kivételével egy gombostűt nem lehetett leejteni sehol. Idővel az utóbbi is megtelt, a vendégbe pedig maximum 100 Jászapáti fanatista érkezett. A meccs nagyon jó hangulatban telt, ezt nem írom le részletesen, aki ott volt úgyis tudja, aki meg nem, annak a leírás alapján semmit nem mondana. A lényeg hogy a pokol várta a Jászapátit, akik jól tartották magukat, de a legjobbkor jött Lackó Zsolt gólja. (A meccs terjedelmesebb elemzésést azokra bízom akik ebből élnek :P). Mikor vége lett a meccsnek, elindultam hazafelé, hogy felszedjem a cuccaimat, majd induljak ki a vasútállomásra az utolsó vonattal lejönni vissza Balatonmáriafürdőre. El is értem minden gond nélkül (este 8 után flangáltam végig Fradi mezben, sálban és zászlóval a városon)...hát nem egyszer találkoztam szúrós tekintetekkel, de gond nélkül eljutottam a Déliig, ahol felszálttam a vonatra. Kellemes társaságban utaztam Fonyódig, ahol 2 órát kellett várnom a csatlakozásra, amely 3:07-kor jött. Ez az úgynevezett Bagolyvonatl. Végre hazaértem, majd elkezdtem ovlasgatni az interneten a cikkeket a meccsről. Felettébb dühítő, hogy a Nemzeti Sport című szennylapnak van pofája 13 ezer szurkolót írni. A Szentélybe 18100 néző fér be, ebből a vendégszektorban volt egyedül számottevő üres hely, így asszem nem túlzás 16500-17000 nézőről beszélni. Örömmel konstatáltam hogy az embereket igenis érdekli a Fradi sorsa. Az utcán (még Pesten, de már távol a Szentélytől) is sokan kérdezték (mezemet látván) hogy mi lett a vége, mert dolgoztak és nem tudták nézni. A Déliben is többen kérdeztek az eseményekről. Amivel nem vagyok tisztában, hogy a tüntetésünknek lett-e eredménye: a vezetőség megfogadta-e jószándékú tanácsunkat, mikor eltakarodásra buzdítottuk őket? Ezt majd valaki aki tudja írja le légyzi...:)
Hát ennyi...:) nagy élmény volt, és nem bántam meg, hogy majd 13 órát utaztam egy nap alatt...mert megérte...:)
FERENCVÁROS MINDÖRÖKKÉ!