-
#17155
Minek magyarázzam már x-edszer, hogy jobban jársz az LCD-vel...
"CRT: Ennél a monitor fajtánál a látható képméret például egy 20 hüvelykes monitor esetében jóval kisebb, mint egy ugyanakkora képátlójú LCD-nél. A másik nagy hátrány a „sugárzás” és a vibrálás. Ez utóbbit a magas sorfrissítési frekvencia miatt szemmel már kevésbé, vagy egyáltalán nem érzékelhetjük, hosszabb távon viszont mégis fárasztja a szemet. A TFT-knél nem az elektronsugár rajzolja ki a képet, tehát ezzel a két káros hatással nem kell számolni.
LCD: Ami a TFT hátrányait illeti, leggyakrabban a magas válaszidőt szokták emlegetni, illetve van még pár apróbb, kevésbé zavaró hátrány is: a kis látószög, a nem megfelelő színhűség, egyenetlen fekete visszaadás, és az alacsony kontraszt. Viszont a drágább monitoroknál ezeket a rossz tulajdonságokat majdnem teljesen elfelejthetjük.
Nagy probléma a TFT-k egyik jellegzetes hibája a natív képfelbontás. Egész pontosan a natív felbontás azt jelenti, hogy ez az a felbontás, melyre a pixelek száma be van lőve, tehát a monitor ezen a felbontáson fogja számunkra a legjobb képet mutatni. Ez a felbontás minden esetben megegyezik a maximális felbontással. Tehát ha a képernyő maximum 1280*1024-es felbontást képes előállítani, akkor érdemes a monitort erre a felbontásra kapcsolni a minél szebb kép érdekében. Feltéve persze, ha a videokártyánk gond nélkül megbirkózik vele, természetesen ez a régebbi, illetve a gyengébb kártyákra értendő. Amennyiben nem a maximális felbontást alkalmazzuk, a látvány életlenebb, homályosabb lesz ahhoz képest, mint ha a natívat használnánk, mert egy pixelt több fizikai képpont kényszerül kirajzolni.
Az LCD-k nagy előnye viszont az egyre nagyobb felbontás és a nagyobb panel is. Hiszen ma már léteznek 3840 x 2400-as felbontással (9,2 megapixel) rendelkező csúcs monitorok, de ez az érték a fejlődéssel előrehaladva szépen növekedni fog. Természetesen ezeket az értékeket csak a 22” monitoroktól felfelé érdemes keresni."
Forrás.