A legfontosabbak onnan, pár szóban:
- az ARCTIC MX-1 hővezető anyag állaga merőben más, mint a megszokott hővezeteő pasztáké: ez száraz, kemény, és nehezen kenhető.
Megj.: Ahogy azt más az első képemen is olvashatod, a végleges formáját 200 órányi működés után éri el.
- a gép kikapcsol néhány másodperc múlva.
Ilyennel én is szembesültem, amikor az új ventimet tettem fel a gépemre.
A 3. kép szövege is, én magam is meg tudom erősíteni azt, hogy egyes BIOS-okban előre rögzítve van azalaplap megfelelő [biztonságos] működési hőmérséklete és az ehhez szükséges ventillátor teljesítmény [sebesség]. Ha ez alá csúszik - ventillátor elromlott, lassabb venti van felrakva - akkor a BIOS vészhelyzetet észlel és azonnal kikapcsolja a rendszert.
Az újabb alaplapok már nem csak fordulatszámmérő érzékeléssel, hanem módosítható hőmérséklet érzékeléssel is figyelik a rendszer ventillátorait, így az RPM (fordulatszámmérő) kontrollt nyugodtan ki lehet kapcsolni a BIOS-ban.
Nekem egy ezer éves Abit-om van, s én is kikapcsoltam ezt a funkciót - a gép hibátlanul megy.
A FAQ kitér arra, hogyha a rendszer fel sem áll, tehát azonnali kikapcsolással reagál, akkor vedd le az új hűtőt, tedd az áramcsatlakozóját egy másik, ún. kiegészítő áramforrásra - van néhány kábel erre - és tegyél fel egy gyorsabb fordulatű ventit.
Ezután indítsd el a gépet, a BIOS-ban pedig kapcsold ki az RPM kontrollt. Utána tedd vissza a lassabb és így halkabb ventit a CPU-ra.
A FAQ újabb marketing szövege szerint egy Pentium 4 nem tud túlmelegedni az ún. Hőszabályzó miatt - lentebb írtam már - , ami azt jelenti, hogy 85C-nál a CPU teljesítménye drasztikusan lecsökken, megakadályozva önmagát az elégéstől.
A másik két pont olyan röhejes, hogy azt le sem fordítom. A "melyik jobb paszta" és a "CPU-m nem megy a foglalatba" dolog eléggé gügye...
#16092