#16020
Én csak 1 évig pincérkedtem, napi 11-12 órában, aztán ugyanannál a tulajnál, az ABC-jében voltam raktáros, meg árufeltöltő... A pincérkedést senkinek sem kívánom!
A vidék - Dél-Baranya - adottsága az volt akkoriban, hogy a dél-szláv konlfiktus alatt és után valóságos szláv invázió kényszerítette és instruálta az ottlakókat vállalkozások beindítására [sorban nőttek ki az építkezési cikkek árusító bodegák, meg a könnyen beszerezhető árucikkek továbbadását célzó magánvállalkozások] a tranzit idegenforgalomra alapozva. Egy ilyen vállalkozás volt az étterem és ABC egyben... Napi 5-6 busznyi horvát, a maga kis német márkájáért mindent megkövetelő stílusában, tányérokat és poharakat a földhöz csapkodó mulatozásával és örjöngésig idegesítő lármázásával.
A környék munkakedvű fiataljai közül senki - hangsúlyozom SENKI - sem bírta olyan sokáig [1 évig] abban az étteremben... én is csak azért húztam ki addig, mert úgy éreztem, ha innen távozom, máshol már nem fogok tudni munkát kapni. 1995-ről beszélünk, a magyarországi munkanélküliségi hullám csúcspontjáról...
#16020