Informatika és tudomány

lézeres-szem-műtét
  • [NST]Cifu
    #549
    Műtét (továbiakkban 'M') -1 óra: Megérkezés, kis várakozás után hívnak a pulthoz, még egy gyors felvilágosítás, a papírról kiderül, hogy a bal szemre 100% +/- 20%-ot, a jobb szemre 80% +/- 20%-ot várhatok. Kicsit fancsali a képem, tehát erősen valószínű, hogy a két szemem a műtét után sem lesz azonos dioptriájú. No persze azért annyira nem is lep meg, és ez már biztos nem fog visszatartani. Fizetés kártyával, kapok négy fájdalomcsillapító és két altató tablettát, hogy az első napot túlvészeljem. Újabb várakozás, majd Ispán Orsolya doktornő hív, ő lesz az operáló orvosom. Még egy általános vizsgálat, rövid megbeszélés, szóba kerül az egyszemes kettős látásom is (erről a műtét előtt még egy kiegészítés kerül a papíromra, hogy tudomásul veszem, hogy a térlátásom és a kettős látásom nem javul meg a műtét által - ezzel eddig is tisztában voltam, úgy tűnik szeretnék bebiztosítani magukat, igazából jogosan, valóban nem vagyok mindennapos eset :D).

    M -15 perc: behívnak a műtéti váróba, ami egy kis szoba, itt kapok rövid idő alatt három szemcseppet, a cipőmre és a hajamra egy-egy kis tisztasági "zsákot". Ami újdonság, hogy egy szemre helyezhető zselés hűtőmaszkot is adnak, ezt a hűtőbe kell tárolni, és fájdalom esetén a (becsukott) szemre helyezve enyhítheti a fájdalmat. Egy picit elbizonytalanít, lassan egy felnégyelés elviselésére is elegendő fájdalomkezelési eljárással láttak el.

    M: Egy ágyra kell felfeküdni, a lábamat felpolcolják, a fejem egy habszivacs tartóban nyugszik. A bal szemem leragasztják, a jobb szemem terpeszt kap. Előjátékként érzésre (látni nem látom rendesen) egy fogkefe szerű eszközzel eltávolítják a felső hámréteget, állítólag ez a legmacerásabb rész a doktornő szerint, érzésre nem vészes. A szemem elé kerül a lézer, középen ekkor még egy pici narancs fény, körülötte körben fehér LED-ek. A műtét kezdetét a lézer hangja jelzi, a narancs fény piros lesz, enyhén ugrál (vagy az én szemem mozog?), közben elhomályosul a kép, és a doktornő százalékosan mondja, hogy hol tartunk. Talán egy percig tart, amíg a jobb szememmel végeznek, terpesz kikerül, bal szemről a fedés átkerül a jobb szemre, bal szemre terpesz, és ismétlődik az egész azzal a kitétellel, hogy itt kb. fele annyi ideig tart. A lézer eltünik, védő kontaktlencsét helyeznek mindkét szemre. Az egész művelet kb. 5 perc alatt le lett zavarva, egyetlen zavaró tényező a műtét alatt a jellegzetes, talán égett bőrre emlékeztető szag jelenléte. A műtét után kérik, hogy nézzek rá az órára, 9 óra lesz 2 perc múlva, teljesen élesen le tudom olvasni.

    M +5 perc: Napszemüveg fel, felöltözök, kimegyünk a bejáratom. Kint a látvány jobb, mint szemüveggel volt, élesen látok, és a jobb szemem is rendben lévőnek tűnik. Igaz kicsit keserűen szembesülök is rögtön, hogy ha a bal szemem 100%-os, akkor a jobb kb. 80%-os csak, érezhetően gyengébb. Fájdalom vagy bármiféle kellemetlen érzés jelenlétét nem tapasztalom.

    M +45 perc: Elkezd könnyezni a szemem, az elég sötét napszemüveg ellenére téli nap felhőkön keresztüli fénye zavarő és bántó kezd lenni. Egyre inkább becsukom a szemem, majd kb. a műtét után egy órával ott tartok, hogy már csak pillanatokra nyitom ki, hogy ne menjek neki semminek (ekkor éppen gyalogosan vagyok, a félreértések elkerülése végett). Folyamatosan könnyezni kezdek, enyhe idegentest érzés jelentkezik. Fájdalmasnak nem mondanám, de elég kellemetlen érzés.

    M +2 óra: Hazaérve ágyba dőlök, mivel az elmúlt egy órában így is jobbára csukva volt a szemem, nem okoz gondot aludni egyet.

    M +5 óra: A kellemes kis alvás után ébredek, enyhe szemszárazság a jobb szemben, és némi idegentest érzés, továbbá a szemem erősen fényérzékeny, gyakorlatilag a házban is csak napszemüvegben tudom valamennyire kinyitni a szemem, és ha tartósan kinyitom, elkezd erősen könnyezni. Túlesek az első szemcsepegtetésen, majd zenehallgatásba fogok.

    M +10 óra: Igazából javulni kezd a helyzet, legalábbis érzésre. Az idegentest érzés gyengült, és egyre tovább tudom nyitva tartani a szemem. Fájdalmat vagy igazán zavaró érzést nem tapasztalok, egy szemgyulladásnál sokkal elviselhetőbb az egész. Megjegyzem sem fájdalomcsillapítót, sem más fájdalom enyhítő dolgot nem vettem eddig igénybe. A szememet igyekszem nem erőltetni, de ettől függetlenül is jól látok, elolvasom a feliratokat, tudom kezelni a telefonom. Ugyanakkor mindkét szemem fényudvarokat tapasztalok a fényes felületeknél és fényforrásoknál, igaz, erre korábban felhívták már a figyelmem, szóval természetes jelenség.

    A jobb szememnél nem veszek észre viszont kettős látást. Igazából lehet, hogy már a műtét után sem volt, de akkor még nem tűnt fel igazán. Most direkt odafigyelve sem tapasztalom.

    M +1 nap: Első kontroll, az egész kb. 5 perc. Eredmény: bal szem távoli vízus: 1.00, jobb szem távoli vízus: 0.95. Arra, hogy nem volt komolyabb problémám, fájdalmam, megjegyzi a doktornő, hogy hullámokban azért lehet rosszabb még.
    Igazából otthon csak egy újabb hosszú szundi és zenehallgatás megy, ugyan tovább nyitva tudom tartani a szemem, de még napszemüvegben sem tudom például a 0-ra állított fényerejű LCD TV-t pár percnél tovább nézni (megj.: egy LCD TV-t használok monitornak), hunyorogni kezdek, és könnyezik a szemem. Terveztem egy hosszú sétát, hogy kimozduljak, de ezen okok miatt inkább naplemente utánra halasztom azt (a durva hóesés miatt pedig hosszú sétából rövid séta lett).

    Igazán komoly panaszom ettől függetlenül továbbra sincs, a szemem érzsre egy kicsit száraz, szúró érzés, amit a szemcsep enyhít, de az meg csak ~3 óránként lehet.

    M +2 nap: Felkelésnél még nem volt semmi gond, enyhe szárazság, de a sötét szobában gond nélkül ki tudtam nyitni a szemem. Azonba a Budapest felé vezető úton a hófehér tájról visszaverődő reggeli napfény "hóvakságot" okoz, nem bírom nyitva tartani a szemem. Az Optik-Med-nél az első vizsgáló orvosnő megkérdi, hogy volt-e sérülve a szemem, óvatosan belekezdek a mantrámba, mire átad Bálint Beáta doktornőnek, aki az előzetes vizsgálatokat is végezte. A dokotnő megvizsgálva a szemeimet úgy dönt, hogy kiveszi a védőkontaktlencséket, mivel a bal szemem elkezd begyulladni. Egyébként szépen gyógyul, igaz a jobb szememnél még van hámhiányos rész, pár extra szemcsöpp kerül a szemeimre, majd kapok újabb altatótkat és fájdalomcsillapítókat, és jó tanácsot, miszerint lehetőleg aludjak.
    Hazafele úton kezdem érezni, hogy új szntre lépett a szituáció. Abszolute nem tudom kinyitni a szemem, görcsösen szorítom össze a szemhéjjaimat. Hazaérve a fájdalom már elemtális erővel rágja a szemeimet, kétségbeesetten esek az ágynak, hátha tudok aludni, de nem, a szúró fájdalom egyre rosszabb. Korábban az ismerőseim említették azt az érzést, mintha homok lenne a szemedben, és hogy ezt milyen szörnyű átvészelni. A műtéti és azutáni napok tapasztalatai alapján ezeket túlzásnak minősítettem, pedig nem, létezik, és épp ezzel kell most megküzdenem. Volt már mindenféle fájdalomban részem, kulcsontöréstől kezdve van négy vagy öt gyökérkezelt fogam és az újjaimról illetve a talpamról is égettek le szemölcsöket. De ehhez foghatóval még nem volt dolgom, és így útólag írni róla könnyű, "már túl vagyok" rajta érzés, de akkor és ott iszonyatosan szenvedtem. Meg is bántam már, hogy nem IntraLASIK mellett döntöttem, de az Optik-MED-nél is végig egyértelműnek vették, hogy PRK lesz, én meg beletörődtem. Pedig a védő-kontaktlencse eltávolítása utáni 24 órát az ellenségeimnek sem kívánom (najó, tudok egy-kettőt, akinek igen :D), még úgy sem, hogy jó részét átaludtam.

    A fájdalomcsillapító nem ér túl sokat, ugyan mintha kevésbé lenne gyilkos a szúró fájdalom, de tényleg csak az alvás jelent igazi megoldást. A szemcsepegtetés pedig felér egy középkori tortúrával, a szemem alig bírom kinyitni, egyből erősen könnyezik, egyszóval rémálom. A hűtőmaszk viszont nagyszerű ötlet, sima (nem mély-) hűtőből kivéve és felhelyezve pár percig kelleme hűvös érzéssel elűz minden fájdalmat, igazi felüdülés. Egy trükk: szemcsepegtetés előtt helyezzük fel a hűtőmaszkot 2-3 percre, így a szemed megnyugszik annyira, hogy ne jelentsen akkor tortúrát a szemcsepp beadása. Sajnos a maszkot viszont nem az én hombár fejemre méretezték, a gumipántjának rögzítése a másodk felhelyezésnél elszakadt, ezután csak kézzel szorítottam a fejemre...


    A zselés hűtőmaszk, és az küzdelmet feladó pánt


    Még egy jó tanács: nem árt, ha az üdítőt, és valami könnyen fogyasztható ételt helyezel stratégiai pontra, étel terén Cerbona szelet, Jó reggelit vagy hasonlókra kell gondolni. Mivel gyakorlatilag csaknem végig zárva volt a szemem, eszemben sem volt, hogy kést vegyek a kezembe szeletelni valamit, a mikróban való ételkészítésre se vetemedtem volna, szóval a pár csomag Cerbona szelet és jó reggelit meghálálta magát...

    M +3 nap: Reggel a sötétben viszonylagos megkönnyebüléssel ébredtem. A bal szemem már csak enyhe, a jobb szemem pedig még elviselhető fájdalommal köszöntött. A sötét szobába mindkettőt ki tudtam nyitni, igaz a jobb szemem egyből pataknyi könnyel honorálta ezt. A reggeli után megpróbálkoztam a zenelejátszó kezelésével (tegnap meg sem próbáltam macerálni, folyamatosan ment, így csak az erősítőt kellett kikapcsolnom), és a bal szemem már elég jó volt ahhoz, hogy ismét napszemüveggel elviseljem a 0 fényerejű LCD TV fényét. Beraktam a Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben hangoskönyvet, Rudolf Péter tolmácsolásában. Eddig Rejtő ezen novellája kimaradt az életemből, a hangos könyv pedig elég szórakoztatást nyújt (majdnem hat órás), csaknem ki is töltötte a mai napom.

    Délutánra a jobb szememet is nyitva tudom tartani már elsötétített szobába (miért ne ilyenkor tűzzön a nap teljes erejével...), míg a bal szemem már "majdnem" teljesen normálisan használható, leszámítva a fényérzékenységét és azt, hogy kissé homályosan látok vele, a jobb szememmel szinte csak egy merő homályt látok. Valószínűleg azért a két szem között 3 dioptria különbségnek megvannak a hatásai a gyógyulási folyamatban.

    Összegezve az eddigieket eddig nagyon elégedett vagyok, a várható javulás jobb, mint reméltem, és bár az M +2nap kínszenvedéseit még hosszú ideig emlegetni fogom, teljes mértékben hálás lehetek az Optik-MED-nek, tényleg "új nap virradt", no persze még odébb van a teljes gyógyulás.