lézeres-szem-műtét
-
Zsanna30 #356 Én azért mentem el a műtétre, mert 10 éves kontaktlencse hordás után nem bírta már a szemem.Amúgy sem bírtam valami jól, estére mindig elhomályosult (korán megyek dolgozni és ált. csak este érek haza), ha el akartam menni valahova előtte ki kellett vennem, mert egész éjszaka nem láttam semmit.Amúgy meg gyakran ki volt száradva, főleg nyáron.
Szóval, amikor már az orvos is azt mondta, hogy a lencse "lehorzsolta" a szaruhártyámat, elhatártoztam, hogy megcsináltatom. Nagyon gyorsan döntöttem, mert úgy gondoltam, hogy vagy azzonnal végigviszem, vagy soha nem lesz belőle semmi. Azért kerültem amúgy oda, mert az orvosom ajánlotta, a lányait is megműtötték és elégedettek voltak vele. Elmentem az alkalmasságira (ami szerintem macerásabb volt, mint a műtétnap), ott mondták, hogy melyik fajtákra vagyok alkalmas, majd elmondtak mindent, amit erről tudni kell, hogy mit szabad csinálni, mit nem, mi mivel jár. Nagyon kedvesek voltak, nem erőltettek semmit, annyit mondtak, hogy gondolkozzak,a vizsgálat 3 hónapig érvényes, majd szólok, ha akarok műtétre menni.(így is volt, felhívtam őket és bejelentkeztem a legközelebbi időpontra)
Nekem a legrosszabb az egy hét szemüvegviselés volt, mivel nem voltam hozzászokva. Mindennek nekimentem, mert a kereten túl nem sokat láttam, és a szemüvegem cylinderes volt, a lencsém meg nem.
Szóval, a műtét napján amikor odaértem, adtak egy nyugtatót. Nem sokkal később mondták, hogy nemsokára visznek az előkészítőbe, ami annyit jelentett, hogy bevittek egy egész kellemes félhomályos szobába (még halk zene is szólt) át kellett venni a papucsot, majd leülni egy pihenő fotelba (kb 6 db volt félkörben). Oda visznek utána is. Egy szintén nagyon kedves hölgy, -aki végig kísérgetett mindenkit a műtőbe és ki- bekente a szemem körül fertőtlenítővel. Ez után nemsokára mondta, hogy mehetünk a műtőbe. Át kellett nenni egy másik helyiségbe, ott beöltöztem, majd érzéstelenítőt cseppentett a szemembe. Ezután be kellett menni (igazából átadott a benti hölgynek, amikor nyílt az ajtó). Annyiból jó, hogy vaksi az ember, mert biztos nem dobná el magát az örömtől, hogy műtőbe lép, ha tisztán lát. Le kellett feküdni az asztalra, ismét cseppentettek, majd letakarták a szemem egy ragsztós fóliával, ezután berakták a szemhéjterpeszt. Nekem nem volt rossz. Én elhatároztam előtte, hogy nagyon akarom (tényleg vártam is a napot) a megelőző hetek várakozása sokkal rosszabb volt, így elhatároztam, hogy alávetem magam, így csak csinálják amit kell. Úgy vettem észre, hogy aki viszont rágörcsölt és szorított, annak kellemetlenebb volt, főleg ez a része. Azután jött az amivel megfogják a szemet, ez sem volt vészes, egy nagyon kicsi nyomást éreztem, majd kattogott a gép (ekkor csinálta a lebenyt), köze néha valamivel "lemosták", majd utána láttam, hogy felemik a lebenyt, de nem volt szörnyű, inkább érdekes volt számomra. Aztán jöttek a fények és ahogy a lézer égette a szövetet, tényleg olyan volt, mint a disznópörzsölés, nekem ez a büdös volt a legrosszabb rész. Majd visszahajtották a lebenyt, ezt egy kicsit éreztem, de nem fájt. Utána jött a másik. Az orvos közben végig beszélt, mindig mondta, hogy mit fog csinálni és milyen lesz.
Utána kérdezték, hogy nem szédülök-e, majd mondták, hogy menjek vissza a pihenőbe. Ott kellett behúnyt szemmel ülni kb. negyed órát, alig vártam,hogy vége legyen,hogy tényleg látok- e. Én tényleg láttam,
! Homályos volt egy kicsit, és közelre még nem láttam, de sokkal jobban, mint 15 perce. Adtak egy napszemüveget, meg egy védőszemüveget éjszakára. Hazafelé láttam a feliratokat, meg a táblákat, nagyon jó volt. Másnap kellett visszamenni, mondták, hogy minden rendben.
Csöpögtetni kellett másnaptól egy antibiotikumos cseppel, meg egy másikal, + műkönnyel. Kb. 3 napig egy nagyon picit szűrt (kevésbé, mint egy százaz kontaktlecse), meg kb. egy hétig olyan volt, mint amikor a kamera ráfókuszál valamire, de ez elmúlt. Az olvasánál volt eleinte olyan, mintha izomlázam lenne (ezt mondták is előtte, mert ezt nem használta eddig a szemem) Egy hetes kontrollon is minden rendben volt, (két különböző ember nézi meg, az egyik a géppel, a másik hagyományos táblás módon) azt mondták, hogy gyönyörű. A 3 hétre felírt cseppet is abbahagyatták, mert az általános protokoll, de nekem nem volt rá szükség. Azért pihentettem a szemem 2 hétig (az a másnap mehetsz dolgozni, inkább reklám és önkínzás, nem akartam rögtön kicsinálni magam a számítógép előtt), azóta pedig semmi különös nem volt. Nekem most nincs olyan, hogy elhomályosulna, remélem nem is lesz (munka után volt egy kicsit fáradt a szemem első két nap akkor, nem láttam olyan élesen a kontúrokot)
Az orvost most nem tudom, de szerintem, remélhetőleg akik csinálják elég profik. A műtét napján sem egy műtős volt, hanem megcsináltak kb 5-6 embert, majd cseréltek.