Informatika és tudomány

  • G_ArchAngel #65717
    "De komolyan: én is borzasztóan sajnálom Adrian Sutilt, aki vitathatatlanul szenzációsan teljesített a Monacói Nagydíjon, mégis azt kérem, hogy egy pillanatra vonatkoztassunk el az őt ért szerencsétlenségtől, és koncentráljunk Kimi mozdulataira. Ha sikerül elképzelnünk, mintha Sutil Force Indiája ott sem lett volna, az egyik legszebb jelenet bonatkozik ki előttünk, ami a gyorsasági autósportban elképzelhető: egy formaautó 250 km/óra körüli tempóban riszálja magát, s hiába hisszük, hogy a következő pillanatban a falnak csapódik, valahogy mégis irányban marad.

    Civil ésszel felmérni sem lehet, hogy ez milyen hihetetlen egyensúlyérzéket követel a versenyzőtől. Röhejesnek tűnik, hogy egy hibát magasztalok? No problem: menjünk el szépen egy vezetési tréningre, mondjuk a Hungaroring tanpályáján, és próbáljuk ki a rántópadot, amely szándékosan megdobja az autónk farát, hogy ellenkormányoznunk kelljen. Mindezt persze circa 30 kilométer/órás tempónál. Megvan? Oké, akkor próbáljuk meg elképzelni ugyanezt 250-nél, úgy, hogy másfél méterről egy védőkorlát vár minket vigyorogva, és a közúti autókénál sokkal közvetlenebb áttételezés, no meg a tempó a legapróbb kormánymozdulatot is brutálisan felerősíti. Elképesztő, hogy Kimi képes volt korrigálni, miután a Ferrariját az alagút utáni féktáv elején megdobta az a bucka; négyszer ellenkormányzott sikeresen, és ha Sutil nincs előtte, a sikán levágásával bár, de a megúszta volna ütközés nélkül. David Coulthard egy nappal korábban, a Q2 végén ugyanazzal a buckával kötött kellemetlenül közeli ismeretséget - az eredményre, azt hiszem, mindannyian emlékszünk."

    a5.hu